Oszsza meg másokkal is

Hetek óta Orbán Viktor kormányfő asztalán van az a lista, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkársága állított össze azokról a cégekről, amelyek olyan termékeket állítanak elő, amelyket a fogyasztók széles körben „magyarnak” gondolnak, de valójában a felhasznált alapanyagok egy részen importból származik.

A Hírszerző információi szerint gyakorlatilag a hazai élelmiszerpiac minden jelentősebb szereplője megtalálható ezen a listán, a legnagyobb, és politikailag is talán a legpikánsabb név mégis minden bizonnyal a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Csoporté. (A Bonafarm a tulajdonosa a szegedi Pick-nek például.)

Orbán dönti el, mi legyen a lista sorsa

Kormányzati forrásaink szerint egyelőre nem született döntés arról, hogy mi legyen a listával – ezt valószínűleg egy személyben Orbán Viktor hozza majd meg. Az „összeírás” hátterében az áll, hogy az agrárkormányzat szeretné jelentősen átrendezni a profitmegoszlást a hazai élelmiszerláncban. Mint egy, az ügyre rálátó kormánytag a Hírszerzőnek elmondta, jelenleg egy termék előállításakor a termelőnek csupán a nyereség öt százaléka jut, a tervezett átrendezés nagyságrendjére jellemző, hogy ezt egyharmadra növelné a kormányzati akarat.

Mindez persze nagyon komoly lobbiérdekeket sértene a hazai élelmiszeriparban, így egyelőre a háttérben folyik a küzdelem. Információnk szerint többek között magát Csányi Sándort is felháborította a lista elkészítése, úgy tudjuk, a bankvezér személyesen is protestált a VM lépése ellen. (Kovács Sándor, a Pick vezérigazgatója áprilisban egy interjúban arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy éves szinten nagyjából 1,5 millió sertés hiányzik a magyar állományból ahhoz, hogy teljes mértékben hazaiból állíthassák elő termékeiket.)

Kormányzati forrásunk szerint ugyanis a lista nyomásgyakorló eszköz is lehet: a cégeket először megpróbálják „szép szóval meggyőzni”, hogy minél nagyobb mértékben hazait dolgozzanak fel, de ha ez nem megy, akkor nyilvánosságra is hozhatják, és így akár egyfajta „szégyenlistává” is alakulhat.

Egy, az ágazatot jól ismerő forrásunk szerint ugyanakkor a VM „fordítva ül a lovon”, ugyanis éppen azokat a cégeket akarja nehezebb helyzetbe hozni, amelyek tőkeerősek, átlátható módon működnek, és akár még nemzetközi szinten is labdába rúgnak. „Ha csak a Picket és a sertéságazatot nézzük, az egész hátterében az áll, hogy a 25 százalékos áfa miatt egyszerűen nem éri meg magyar húst forgalmazni legálisan, a piac harmada feketén árult sertéshússal dolgozik, de ezt értelemszerűen csak a kicsik tudják megtenni” – fogalmazott.

Rendelet a magyar termékről

Az agrártárca még az idén szeretné elfogadtatni a magyar termékről szóló rendeletet, amelynek a tervezetét már elkészítették, és jelenleg Brüsszel jóváhagyását várják. Eszerint magyar termékként, védjeggyel, nemzeti színekkel csak azokat az itthon előállított élelmiszereket lehetne forgalmazni, melyeknek legfeljebb öt százaléka (például a felhasznált fűszerek) származhat külföldről.
 

Fotó: Több lesz a magyar áru a polcokon
 

Ezen kívül lenne a „hazai termék” (vagyis az 5 százaléknál nagyobb arányban külföldi alapanyagot is tartalmazó, de Magyarországot gyártott), és a „hazai előállítású” (ez jellemzően például az itt gyártott csokoládékat jelentené, vagyis azokat a termékeket, amikhez mindenképpen import alapanyag kell nagy arányban) kategória, utóbbiaknál már nem lehetne magyar származásra utaló megkülönböztető jelzés a csomagoláson.

A labda – valószínűleg őszig – még ide-oda pattog a felek között.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Kósa András


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.