Oszsza meg másokkal is

Pár hete a szökésben lévő, de éppen "hazalátogató" Földesi-Szabó Lászlót, azután a külföldön bujkáló Jakubinyi Róbertet, majd múlt héten gyors egymásutánban Galambos Lajost (a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját), Szilvásy Györgyöt (egykori titkosszolgálatokért felelős minisztert), és Laborc Sándort (szintén az NBH vezetője volt közel két évig) vették őrizetbe a hatóságok. Még hasonló érzékenységű botrány sem pattant ki a rendszerváltás óta, joggal vetődik föl a kérdés: mindez miért?

Csak egy biztos: a bizonytalanság

Ma még csak találgatni lehet, hogy az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány milliárdos volumenű jótékonykodásából kerekedett büntetőügy korábban fel nem tárt, sőt éppen az NBH vezetése közreműködésével elfedett szálait vizsgálva jutottak-e el a nyomozóhatóságok a csúcsokig, a hazai titkosszolgálatokat évekig irányító, működtető legfelsőbb vezetők meggyanúsításáig. Esetleg egy másik, de az alapítvány ügyével adott esetben összefüggő történet, a Molt megcélzó orosz gazdasági érdekek, még inkább Oroszország gazdasági és politikai expanziós törekvéseinek kiszolgálása áll az őrizetbe vételek mögött, vagy egy harmadik, ma még a nyilvánosság előtt nem ismert szövevényes ügy áll a háttérben?

Még azt sem lehet tudni, hogy a szereplők egy része valóban egymást adta-e fel, és így érvényesült egyfajta dominóelv, vagy a terhükre rótt cselekmények elválnak: nem mindenki ugyanannak a sztorinak a részese, és valójában kettő, esetleg több ügy van.

Leszámolósdi?

A Fidesztől balra eső térfélen hajlamosak arra - elsősorban az MSZP környékén -, hogy a történéseket politikai leszámolási akcióként értékeljék, és azt vélelmezzék, hogy az időzítéssel a Fidesz-kongresszusra készített ajándékcsomagot Polt Péter. Az MSZP szolidáris Szilvásyval (ki jobban, ki kevésbé). A nyilvánosság előtt Gyurcsány Ferenctől Mesterházy Attilán át Szekeres Imréig ívelő nagykoalíciót hozott létre az egykori titokminiszter őrizetbe vételének a híre. A pártban - különösen a két évtizede regnáló közel azonos felállású vezetésben - egyre többen tartanak attól, hogy előkészítés alatt álló ügyek érintettjei lesznek; új lendületet vesz a Fidesz által kilátásba helyezett "elszámoltatás".

Kétségtelen, hogy az elmúlt egy évben a Fidesz független intézmények egész sorát foglalta el, és nehéz elképzelni, hogy a vádhatóság élére helyezett Polt Péter a függetlenséget erősítendő került a legfőbb ügyészi pozícióba. Óvatos lennék azonban azzal, hogy az egész ügyészséget úgy kezeljem, mint Orbán Viktor öklét, mely akár minden alapot nélkülöző ügyekben bátorkodna eljárásokat indítani olyan kényes testület korábbi vezetői esetében is, mint a Nemzetbiztonsági Hivatal.

Meggyőződésem, hogy a Polt Péter vezette ügyészségnek elemi érdeke elhitetni: nem pártutasításra működik. Hitelességi problémákkal ugyanis nem csak az MSZP törzsszavazói körében küszködik. Ezért sem vállalhatja, hogy megalapozatlan váddal álljon elő a kivételes célpontokkal szemben, hiszen nyilván komoly nemzetközi érdeklődés kíséri majd az eljárást. Folyamatosan elhangzik majd a politikai leszámolás, ill. a koncepciós per vád, és persze nem fognak tétlenkedni a vád szétszedésével a meggyanúsítottak által felvonultatott felkészült jogászcsapatok sem.
 

Fotó: Túry Gergely
 

A bizonyítás nyomasztó terhe

A bizonyítás terhe az ügyészségé, és a megalapozatlan vád jó eséllyel elvérzik a több ítélkezési fordulós bírósági eljárás során. A kudarc egy ilyen súlyú ügyben bumerángként csaphat vissza az ügyészségre és magára, a Fideszre is. Az utóbbi számára kifejezetten rosszul jönne, ha bebizonyosodna - nagyjából a választások előtt -, hogy lesre futtatták híveiket a nagyvadak elszámoltatásának ígéretével.

Azzal számolok tehát, hogy a ma még nyilvánosság elé nem tárt vádak nem teljesen alaptalanok.

Az ügyben eljáró katonai ügyészség hivatalos tájékoztatást még nem adott, és nem is lehet abban bízni, hogy a nyilvánosság beavatásával zajlik majd az eljárás. Egyelőre államellenes bűncselekményt, azon belül a kémkedés (Btk. 147.§) tényállását rebesgetik a gyanúsítás okaként. (Ez azért - lássuk be - elég súlyos!)

A kémkedés a Magyar Köztársaság ellen végzett hírszerző tevékenység, melyhez "elég", ha államtitkokat, például érzékeny gazdasági, gazdaságpolitikai információkat szolgáltat ki valaki. A kémkedésről pedig sokaknak azonnal az oroszok jutnak eszébe. Ha így van, akkor még kevésbé számíthatunk arra, hogy nyílt eljárás keretében ismerjük meg a részleteket. Ebben a nem remélt esetben elég nagy slamasztikában vagyunk, és nehezen kalkulálhatók a következmények. Viszont egyértelművé teszi, hogy azonnali intézkedésekre van, illetve reményeim szerint volt szükség a nemzetbiztonsági szolgálatok, és persze a magyar külügy, illetve a kormány háza táján.
 

Laborc Sándor érkezik
Fotó: Túry Gergely
 

Akik eddig is ellenőrizték őket

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Vadai Ágnes szerint a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy államellenes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítsanak olyan vezetőket, akiknek éppen az ilyesmi üldözése és megakadályozása a feladatuk. Bár Galambos Lajost már június 28-án, kedden este őrizetbe vették, és kihallgatták, sőt csütörtökön a letartóztatását is kezdeményezték (másnap a bíróság csak a házi őrizetét rendelete el), a bizottsági elnök asszony vasárnapig szótlan maradt. Csak a Szilvási György és Laborc Sándor ellen indított intézkedések után jutott arra, hogy kezdeményezze nemzetbiztonsági ügyekben különleges ellenőrző, és beszámoltatási jogosítványokkal bíró bizottság összehívását.

A hétfő délelőttre összehívott rendkívüli (zárt) ülésére meghívást kapott a bizottság tagjain kívül Kövér László házelnök és Schmitt Pál államfő is, valamint "megjelenési kötelezettség terheli" Pintér Sándor belügyminisztert, Bolcsik Zoltán dandártábornokot, a belső elhárítás, vagyis a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatóját, továbbá az ügyben eljáró Katonai Főügyészséget vezető Kovács Árpádot, és az eljáró ügyészeket.

A szocialista bizottsági elnök némileg szereptévesztésbe kerülve meginvitálta tehát az ülésre a köztársasági elnököt, de elmulasztotta meghívni Balajti László főigazgatót, aki még a Bajnai-kormány alatt nyerte el az NBH vezetői pozícióját, és akit Pintér Sándor illetékes miniszter nem mozdított el beosztásából, amikor a hivatalt újrakeresztelték (ma AVH, azaz Alkotmányvédelmi Hivatal). Márpedig, ha van ügy, és ha van nemzetbiztonsági kockázat, akkor Balajti László sürgető feladata választ találni égető kérdésekre. Az ő dolga kivizsgálni, és az illetékeseknek megválaszolni, hogy mi is, és miért történhetett az NBH-nál a korábbi években.

Mennyire involválódott a nemzetbiztonsági szolgálat a korábbi vezetőknek felrótt cselekményekben (akár kémkedés, akár nem kémkedés)? Kik és milyen beosztásokban tudtak, tudhattak mindezekről? Milyen elhárítási feladatok adódnak, milyen intézkedésekre került sor az elmúlt napokban, illetve hónapokban? Én elsősorban Balajtit kérdezném, hogy indított-e már belső vizsgálatot, és mikorra készül el a jelentésével. Szerintem egyébként igen, és teszi a dolgát, csak az elnök asszony elfeledkezett róla.

A bizottság - félő: politikai játszmába csúszó - ülésén a nyomozás érdekeire tekintettel az ügyészség megjelenő képviselői nyilván nem fogják a részleteket megosztani a képviselőkkel. Ugyanakkor a bizottság feladata a törvényben előírt ellenőrző szerep érvényesítése. Ennek részeként vizsgálnia kell, hogy rendeltetésszerűen működtek-e az eljárás alá vont személyek irányítása alatt a nemzetbiztonsági szolgálatok, sérültek-e magyar biztonságpolitikai érdekek. Ehhez viszont rendelkeznie kell - a tagok titoktartási kötelezettsége mellett - azokkal az alapismeretekkel, amelyek alapján eljárás alá vonták az érintett vezető beosztású személyeket.

A Nemzetbiztonsági Bizottság tájékoztatásra jogosult az ügyben, hogy történt-e intézkedés a nemzetbiztonsági kockázatok feltárására, és azok esetleges elhárítására. Továbbá állást is foglalhat az aktuálpolitikai megfontolásoktól mentes fair eljárás, és az ügy alapos feltárása mellett.

Ma még nem látjuk, hová fut ki ez a történet, de akár bebizonyosodnak a vádak, vagy kiderül, hogy alaptalan lejárató célú hírbehozás történt, akár tisztességesen feltárják az illetékesek, hogy mi történt, vagy maradunk a homályos sejtetésekkel a tudatlanságban, az "NBH-gate" a magyar demokrácia el nem múló szégyenfoltja marad.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Gulyás József


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.