Oszsza meg másokkal is

Az ügyészség az ügy kezdete óta következetesen hallgat. Mivel az ügy minősített (azaz államtitok), az ügyvédek is csak szűkszavúan mernek nyilatkozni arról, miért is indult eljárás védenceik ellen. Az elsőként őrizetbe vett Galambos Lajos védője szerint az NBH volt főigazgatója ártatlannak vallotta magát, és érdemi védekezést terjesztett elő a bírósági meghallgatásán, ahol az ügyészek – Molnár Lajos tájékoztatása szerint – egyetlen bizonyítékot terjesztettek elő vele szemben. Az alapján legfeljebb az államtitoksértés gyanúja vetődhetne fel védencével szemben, bár szerinte még az sem, a kémkedés gyanúja viszont semmiképp.
 

Laborc Sándor egykori NBH-főnök a fideszes Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszterrel
MTI - Beliczay László
 

Molnár elmondta, hogy Galambosnál „vezető beosztású személy által elkövetett vesztegetés” gyanújával tartott házkutatást a katonai ügyészség, néhány órával később azonban már kémkedés gyanúsítottjaként hallgatták ki az elhárítás egykori vezetőjét. Az ügyvéd mindezekre utalva sejtetni engedte: talán nem véletlenül értékelte úgy a katonai bíróság eljáró bírája, hogy az ügyben még az alapos gyanú sem kellően megalapozott, ahhoz legalábbis semmiképpen, hogy Galambossal szemben a legszigorúbb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást rendeljék el.

Péntek este, néhány órával Galambos házi őrizetének elrendelése után már Szilvásy Györgynél, a Gyurcsány-kormány egykori kancellária-, majd 2007 júliusától titokminiszterénél tartottak házkutatást. Késő este Szilvásyt előállították a katonai ügyészségre, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az interneten a családjától kapott információkra hivatkozva azt közölte, hogy Szilvásyt államellenes bűncselekménnyel (feltehetőleg kémkedéssel) gyanúsítják. Szombaton következett Laborc Sándor, akit 2007-ben a személyét a rendszerváltás előtti KGB-főiskolás múltja miatt élesen kritizáló ellenzék és a szabad demokraták tiltakozása ellenére Szilvásy nevezett ki a pár hónappal korábban (nagy valószínűséggel az Egymásért Egy-másért alapítvány ügye miatt) lemondott Galambos utódának az NBH élére.

Egyelőre kevesen tudhatják, hogy pontosan miért indult eljárás a Nemzetbiztonsági Hivatal két utolsó vezetője és Szilvásy György egykori titokminiszter ellen. Belügyi források lapunknak elismerték, hogy a januárban felállított Nemzeti Védelmi Szolgálat áll az ügy hátterében, az ő feljelentésük nyomán indította meg az eljárást a katonai ügyészség. A belügyben azonban erről hivatalosan senki nem tud semmit, „és ha tudna sem nyilatkozhatna”, közölték. Forrásaink ugyanakkor tagadták, hogy a mostani eljárások a sajtóban megnevezett ügyek bármelyikével összefüggésben lennének.

Szilvásy György
Népszabadság - Kovács Bence
 

A sajtó – így lapunk is – hivatalos tájékoztatás híján azokat az ügyeket vette számba, amelyekkel összefüggésben felvetődhet Galambos, Szilvásy és Laborc esetében a kémkedés, vagy bármilyenmás államellenes bűncselekmény gyanúja. Galambos Lajosról tudvalévő, hogy kuratóriumi tagja volt az Egymásért Egy-másért alapítványnak, melynek vezetőjét, Földesi-Szabó Lászlót milliárdos csempészettel, adócsalással és sikkasztással vádolta az ügyészség, és első fokon hét év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Földesi-Szabó az eljárás alatt többször kérte, mentsék fel államtitok-tartási kötelezettsége alól, mert úgy hatékonyabban védhetné önmagát, kérését azonban rendre elutasították. Igaz, az máig nem derült ki, hogy mikor és mi módon jutott a már évek óta nyugdíjas rendőr államtitkok birtokába, sem az, hogy a titoktartási kötelezettségének feloldása után mit mondhatna, amit a bíróság a csempészügyében enyhítő körülményként értékelhetne.

Galambos Lajos
Népszabadság - Kovács Bence
 

Másfél hónapja Bécsben a Budapesti Katonai Ügyészség kérésére elfogták Jakubinyi Róbertet (akinek formálisan semmi köze nem volt az Egymásért alapítványhoz, csupán a fia volt az alapító, Jakubinyi pedig minden fontos rendezvényükön jelen volt). A férfit a kiszivárgott hírek szerint azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy oroszok strómanjaként milliárdos tételben üzletelt törvénysértő módon Mol-részvényekkel. Jakubinyit úgy tudni, még nem hozták haza, s pontosan még azt sem lehet tudni, miféle törvénysértéseket követhetett el a Mol-részvények adásvételekor. Jakubinyi alapítványi kötődése miatt kaptak lábra – belügyi források szerint alaptalanul – azok a találgatások, hogy Galambos Lajos kémkedési ügye összefüggésben lehet az alapítvánnyal. Végülis: egy NBH főigazgatótól elvárható, hogy alaposan megnézze, vezető beosztású munkatársaival hol vállal társadalmi munkát, s ha kiderül, hogy az alapítvány, amelynek kuratóriumi tagja, csempészettel foglalkozik, lépjen ki, majd tegyen feljelentést.

Galambosról és munkatársairól ezzel szemben az alapítvány ügyében anno eljáró vámnyomozók azt mondják: inkább hátráltatták, semmint segítették volna az alapítvány ügyeinek tisztázását. „Panaszkodnak” Galambosékra, de az őt váltó Laborcra és munkatársaira is az előző parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egyes tagjai is, mivel szerintük eltitkoltak előlük fontos információkat, amikor az alapítvány és az NBH kapcsolatát vizsgálták. Demeter Ervin volt titokminiszter szerint pedig már akkoriban is tapasztaltak furcsaságokat, visszásságokat a titkosszolgálatok működése körül, amikor az akkori ellenzék által kezdettől hevesen támadott Laborc kinevezésének lehetséges következményeit vizsgálták. Csakhogy, ha Galambos, Laborc, Szilvásy és mások falaztak is volna az alapítványnak, ha el is hallgatták volna a parlamenti szakbizottság előtt, hogy tudtak Földesi-Szabó törvénysértéseiről, s ha esetleg egyeseknek még haszna is származott volna mindebből, akkor is, sok mindennel lehetne őket gyanúsítani, kémkedéssel a legkevésbé.

A kémkedés gyanúja viszont felmerülhet a Mol-ügyben. Amikor az OMV fúzióra tett ajánlatot a Molnak, majd amikor kiderült, hogy az osztrák olajtársaság eladta a társaságban meglévő 21,1 százalékos részesedését a Szurgutnyeftyegaznak, a cég szakemberei nagyszámú informatikai betörést és bizalmas információ kiszivárgását észlelték. Több, informatikai biztonsággal foglalkozó céget, köztük a később az ellene indított eljárás kapcsán elhíresült UD Zrt.-t is felkérte a Mol számítástechnikai védelmének erősítésére. Az UD belépésével a támadások száma és a kiszivárgott bizalmas információk mennyisége is csökkent. Miután az NBH kevéssel ez után tett feljelentést az UD Zrt. négy vezetője ellen (az eljárásokat azóta bűncselekmény hiányában megszüntették), bizonyos üzleti-politikai körökben az az érzés támadt, hogy az állami titkosszolgálat (nyilván felsőbb utasításra) a Molt védeni próbáló magáncég ellenében az azt támadó idegen hatalom titkosszolgálatának, vagy titkosszolgálati eszközöket is alkalmazó magáncégének a pártjára állt.

A tőzsdén sztori lett a Molból

A napokban szárnyra kapott hírek, amelyek szerint Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és Jakubinyi Róbert letartóztatásának a Mol több milliárd forintnyi részvénycsomagjához, annak orosz megszerzéséhez lenne köze, valóban kényes ügy – mondta a Népszabadságnak Kuti Ákos, az Equlior Befektetési Zrt. szakértője. Ezzel együtt bőven akad most olyan téma, amelynek nagyobb hatása lehet a következő napokban az olajrészvény árfolyamára. A horvátországi „szál”, az INA körüli bizonytalanság például ilyen.

Ami azonban rövid távon még érzékenyebben érintheti a jegyzést, az a közelmúltban „bedobott” pletyka lehet, amely szerint az olajipari társaságnál eltörölnék az egy tulajdonosra vonatkozó 10 százalékos szavazati korlátot. Ezzel megnyílna az út az állam előtt, hogy akaratát érvényesítse a cégnél. (Á. A.)

Államellenes bűncselekmény

Az eddig kiszivárogtatott hírek szerint kémkedéssel gyanúsítják a volt titkosszolgálati vezetőket. A hatályos Btk. szerint kémkedést azt követ el, „aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez. Kémkedésért alapesetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés adható ki. Már a kémkedés előkészülete is bűncselekmény és öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető ugyanakkor az, aki szigorúan titkos minősítésű nemzeti adat vagy nemzetközi szerződésben e minősítésű adatnak megfeleltetett külföldi minősített adatot szolgáltat ki idegen hatalom számára.

forrás és szerző : nol.hu / Fekete Gy. Attila


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.