közérdekű ! ? : Magára költötte a parlament pénzét a Fidesz jelöltje |
Magára költötte a parlament pénzét a Fidesz jelöltje
2011.06.30. 04:16

Az Országgyűléssel fizetette ki tanulmányainak német és angol nyelvre való átültetését a Fidesz egyik alkotmánybíró-jelöltje. Kisgazda képviselőként a választási reform kidolgozásával megbízott parlamenti bizottságot másfél évig vezető Pokol Béla a testület szakértői keretéből saját írásai népszerűsítésére, köteteinek felvásárlására is sokat költött.
Oszsza meg másokkal is
Tanulmányainak, korábbi írásainak terjesztésére, népszerűsítésére, német és angol nyelvre való lefordítására használta a Fidesz jelenlegi alkotmánybíró-jelöltje, Pokol Béla azt a parlamenti eseti bizottságot, amely 1999 és 2000 között a kisebb országgyűlés kialakításán dolgozott. A Független Kisgazdapárt (FKGP) képviselőjeként a testületet irányító Pokol a bizottság szakértői keretéből finanszírozta szakmai előremenetelét.
Lázár János, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője június 15-én jelentette be, hogy Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök javaslata alapján Balsai István fideszes képviselőt, Pokol Béla jogászt, Szalay Péter ügyvédet és Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét jelöli a testületbe. Az Alkotmánybíróság (Ab) kiegészítésére azért van szükség, mert a Fidesz-KDNP májusi alkotmánymódosítása szerint szeptembertől 15 fővel működik a testület. Múlt hét kedden az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága már meghallgatta a jelölteket és mindegyiküket alkalmasnak találta - a parlament hétfőn délután szavaz a jelöltekről.
A Szegedi Egyetem Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékét 1993 óta vezető jogfilozófus 1995 és 2002 között aktívan politizált. 1995-ben Torgyán József kisgazdavezér tanácsadója lett, majd 1998 és 2002 között FKGP-s országgyűlési képviselőként az alkotmányügyi bizottság elnöke volt. Ennek a testületnek az albizottságaként működött 1999 márciusa és 2000 decembere között a Választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság, melyet szintén Pokol Béla vezetett.
(A Fidesz jelöltjének portréját itt olvashatja el .) Maga felé hajlott a keze
Az Országgyűlés irattárában fellelhető megrendelőlapok és számlák szerint az eseti bizottság elnöke a parlament költségvetéséből elkülönített szakértői keret egy jelentős részét korábban született jogelméleti tanulmányainak, köteteinek felvásárlására, illetve szakfordítására költötte.
Többek között a parlamenttel finanszíroztatta az Alkotmányjogosítás és perlési politizálás, A jog rétegei a jogelmélet történetében, A jog érvényessége című munkáinak - és további két, az általa aláírt megrendelő lapokon meg nem nevezett publikációjának - angolra fordítását, illetve A perlési politizálás dilemmái című tanulmányának német nyelvre való átültetését. A fordításokért 420 ezer forintot fize tett ki az Országgyűlés a testület szakértői keretéből.
Pokol ezen felül 20 példányt vásároltatott fel a Jogi alaptan és 55-öt a Jogelmélet és joggyakorlat című köteteiből, továbbá a Jogelmélet és joggyakorlat című írás angol nyelvű fordításának a Rejtjel Kiadónál történő kiadását is így állták. A kötetetek felvásárlásáról a Hírszerző nem talált számlát – abban az időszakban egy könyv egy-két ezer forintba került, most 1500 forintért lehet megvenni az antikváriumban a Jogelmélet és joggyakorlatot –, a Rejtjel Kiadónak viszont 110 ezer forintot fizetett az Országgyűlés alkotmányügyi és igazságügyi bizottsága.
Hosszú, eredménytelen vita
Az eseti albizottságot 1999-ben azért hozta létre a parlament, mert a kormánypártoknak - különösen a Fidesznek - már akkor is fontos célkitűzése volt a képviselők számának csökkentése, a kisebb Országgyűlés kialakítása, ehhez pedig hozzá kellett volna igazítani a teljes választási rendszert is.

Pokol Béla
Fotó: Túry Gergely
A bizottságok működését az Házszabály szerint az Országgyűlés Hivatala finanszírozza külön - rendszerint egy-két milliós - keretet biztosítva külső szakértő bevonására, és az adott témában berendelt, a döntéshozatalt előkészítő, az egyes részletkérdéseket megvilágító szakmai anyagok, javaslatok kifizetésére. Mint a fenti címekből is kiderül, azok a jogelméleti vagy -történeti tanulmányok, amiket Pokol korábban írt és amiket beszereztetett az 1999 és 2000 között működött albizottság által vizsgált témával legfeljebb érintőlegesen foglalkoztak. Ugyanakkor azt sem tudni, hogy az angol vagy német szakfordítások mennyiben segítették az eseti testület munkáját.
A Választási rendszer reformját előkészítő bizottság 14 alkalommal ülésezett, ám a pártok elképzelései olyan távol álltak egymástól, hogy végül nem sikerült kompromisszumos megoldást kidolgozni, végül a kérdés lekerült a parlament napirendjéről.
Pokol Béla korábban is előszeretettel népszerűsítette munkáit: egy 1995-ös interjújában például arról számolt be, hogy miután Torgyán tanácsadója lett, az FKGP-nek ajándékozta az addig megjelent köteteit és tanulmányait. Az alkotmánybírónak jelölt jogbölcselő - akit 1995-ben a Fidesz, 1997-ben a kisgazdák is be akartak juttatni az Ab-ba, de jelölését az MSZP és az SZDSZ nem támogatta - a világhálón is népszerűsíti magát: jogelméleti, szociológiai és politológiai előadásait (amit a könyvespolca előtt vett videóra) bárki megnézheti a YouTube-on. A videomegosztó keresője szerint 178 felvételt töltött fel magáról az alkotmányjogász.
Radikális nézetek
Pokol Béla jelölése vitát váltott ki a parlamentben, de a jogvédő szervezetek is élesen bírálták a Fidesz szándékát. A Magyar Helsinki Bizottság június 23-án nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne járuljanak szavazatukkal Pokol Béla alkotmánybíróvá választásához. A jogvédő szervezet idézi Pokol egyik tavalyi írását, amely alapján a Fidesz-KDNP alkotmánybíró-jelöltje elfogadhatónak tartja az olyan hátrányos megkülönböztetését, amely pusztán az érintett etnikai hovatartozásán alapul, ami az egyenlő emberi méltóság megtagadását jelenti.
A Fidesz alkotmánybíró-jelöltje az 1990-es évek közepén elsőként használta a „cigánybűnözés” kifejezést. Új Magyarország nevű napilapban 1997-ben megjelent írásában kifogásolta, hogy "megszüntették a cigánybűnözés elleni küzdelem elkülönített osztályait a rendőrségen", pedig "az összbűnözésen belül a cigánybűnözés hagyományosan magas volt Magyarországon". Egy tavaly ősszel megjelent írásában felvetette függesszék fel az egyenlő bánásmódról szóló törvény egyes passzusait azokon a településeken, ahol "az etnikai kisebbséghez tartozók esetében fokozott bűnelkövetés valószínűség vált bevetté", hogy a magánemberek megvédhessék tulajdonukat, úgy, hogy a kisebbség összes tagját kitilthassák egy időre a kocsmáikból, boltjaikból.
Pokol 1992 óta élesen bírálja az Alkotmánybíróságot, melynek szerinte túl nagy a hatalma. A jogászok között Pokol az egyik legnagyobb ellensége a Sólyom László által kidolgozott "láthatatlan alkotmánynak". Szerinte az Ab 1990 és 1998 közötti elnöke elrugaszkodott az írott alkotmányszövegtől és olyan „senki által számon nem kérhető” morális elveket - így az "emberi méltósághoz való jogot" - alkotott, amelyekre hivatkozva az egész jogi rendszer felett felügyeleti jogot, szuperhatalmat szerzett a testület. Többek között ezért kritizálta a halálbüntetés eltörlését is, mert szerinte az alaptörvény szövegből ez nem olvasztható ki.
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András a Fidesz bejelentését követően azt nyilatkozta, a jogbölcselő parlamenti képviselőként illetve jogtudósként tett állásfoglalásai megkérdőjelezték az Alkotmánybíróság jogfejlesztő tevékenységét illetve a testület létjogosultságát.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|