Oszsza meg másokkal is

Szakértők azonban emlékeztetnek arra, hogy a kormány egy kulcsos adópolitikája ütött több százmilliárdos sebet a költségvetésen és emiatt vetették ki a sarcot a hazai húzóágazatokra.

Legutóbb a Vodafone kényszerült bejelenteni a tarifaemelést a Telenor és a T-Mobile után. A cégek beszámolója szerint a különadó már veszteségbe sodorta a Telenort és a Vodafone-t. Ám nem csak a telekommunikációs cégek szenvedték meg a kormány adópolitikáját. A szakemberek emlékeztettek arra, hogy az Orbán kabinet szakmai egyeztetés nélkül bevezetett 16 százalékos, egy kulcsos adórendszere miatt 500 milliárd forintos léket ütött a költségvetésen. A banki, energetikai, kereskedelmi és a telekommunikációs ágazatok különadóztatásával is ezt a lyukat akarták betömni.

Ezzel azonban a tömegesen bedőlt devizahitelek miatt egyre romló portfólióval küszködő pénzintézetek, az amúgyis rendkívül kis haszonkulccsal tevékenykedő kereskedelmi cégek rákényszerültek, hogy a többletköltségek legalább egy részét áthárítsák a fogyasztókra. Egyebek mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kormányzat által erre az évre előrejelzett 3,5-3,6 százalékos infláció a legtöbb elemző szerint inkább a 4 százalékhoz lesz közelebb.

Tukacs István, az Országgyűlés költségvetési bizottságának MSZP-s tagja külön is kiemelte a mobilcégeket, hiszen azok a legutóbbi időkig a verseny hatására folyamatosan csökkentették a tarifáikat. Egyértelmű, hogy a májusi, illetve a Vodafone augusztusra ígért áremelése a különadó okozta veszteségek mérséklését célozza.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője elmondta, a bankok kettős nyomás alatt álltak, állnak. Az ország kockázati felára 100-150 bázisponttal mérséklődött, s emiatt a bankoknak nem a hitelkockázati költségek növelésére, hanem a csökkentésére kellene törekedniük. Ha a forrás költségek, amelyek az országkockázati piaci felárhoz kötöttek, csökkentek, akkor a magatartási kódex értelmében az ügyfeleknek is érezniük kellene ezt az előnyös változást.

Igaz, ezzel ellentétes tendencia ugyanakkor a bankok portfóliója, a rengeteg bedőlt, illetve késedelmesen törlesztő ügyfél miatt romlik, s emiatt a pénzintézeteknek felára és többletköltsége keletkezik - jegyezte meg a PSZÁF szóvivője. A jogszabályok tiltják, hogy a hitelszerződések jutalékait, egyéb fix költségeit emeljék a pénzintézetek.

A pénzügyi felügyelet azt tapasztalta, hogy a bankok nem is a hiteleknél hárították át a költségeiket az ügyfelekre, hanem a kamatoknál. Egyes hitelintézeteknél a hitelkamat és a betéti kamat közötti rés, a marzs, megnövekedett. Miközben a piaci környezet és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikája is indokolta volna a magasabb betéti kamatokat, előfordult, hogy még mérsékelték is azokat. Így végül mégis csak az ügyfelek fedezik a különadó terheit.

Az energetikai ágazatban a fogyasztók számára nehezen követhető módon történt meg a különadó áthárítása a fogyasztókra. A kormányzat a színfalak mögött valószínűleg alkut kötött a szolgáltatókkal. A fogyasztók pénzén feltöltött stratégiai gázkészleteket, mintegy 1,2 milliárd köbméternek a felét értékesítheti az állam a szolgáltatóknak. Az állam a piaci ár alatt 30 százalékkal adott el eddig 300 millió köbméter földgázt a cégeknek, ám azok a piaci áron adták tovább. Ugyanez érvényes a távhőszolgáltatókra is, hiszen ők is olcsóbban juthatnak a földgázhoz, így ármelés nélkül is kiegyensúlyozhatják a különadó okozta veszteségek egy részét.

Az áramszolgálatatók az úgynevezett viszonyítási árat módosították. Ez tette lehetővé a 3-9 százalékos áremelést. Ennek egyebek mellett nem csak az a következménye, hogy a fogyasztók állják a különadó költségeit, hanem a kormányzat feléli például az ország stratégiai földgáztartalékait, méghozzá 30 százalékkal olcsóbban a piaci árnál. Ráadásul később a fogyasztók jelentős áremelésre is számíthatnak. A Mol pedig mint magáncég, állami tulajdonrésszel, szintén különböző nemzetközi gazdasági hatásokra hivatkozva átháríthatja a fogyasztókra az energetikai ágazatot sújtó különadó terheit.

A kereskedelmi cégeknél ugyan rendkívül nehéz követni az áremelések indokait, főleg ahol több tízezer árucikket forgalmaznak, de azért bizonyos tendenciák kiszűrhetők. Például az, hogy az Orbán kormány a baráti kereskedelmi láncokat kivonta a különadó fizetésének kötelezettsége alól - tette hozzá Tukacs István. A szakpolitikus szerint egyértelmű a Fidesz szándék: megregulázni a multikat a különadóval, s azt is a fogyasztókkal megfizettetni.

Áthárították a cégek a különadót a fogyasztókra?

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese: Egzakt módon nehéz bizonyítani, hogy egy cég miért emelt árat, hiszen egy ilyen lépésnek számos oka lehet. Az egyértelmű, hogy a különadó növeli a cégek költségeit, s ez mindenképpen áremelésre ösztönzi a vállalatokat. Így a különadóval érintett vállalatok árpolitikájában valóban meghúzódhat a törekvés a különteher áthárítására.

Tukacs István, az Országgyűlés költségvetési bizottságának MSZP-s tagja: Mind a négy különadóval sújtott húzóágazat szereplői kénytenek voltak tovább hárítani a többlet költségeket a fogyasztókra, ügyfelekre. A kereskedelemben például az élelmiszerek költségeinek alakulása igenis nyomon követhető. Az energia szektorban nehezebb ez a nyomon követés, de ne legyenek illúzióink. A felelősség azonban a kormányé, amely beleavatkozott a piaci folyamatokba.

Binder István, a PSZÁF szóvivője: Idén év elejéig a bankszektorban közvetlenül ugyan nem emeltek az infláción felül költségeket a pénzintézetek, de azért kisebb mértékű "áremeléseket" megállapítottak a pénzügyi felügyelet vizsgálatai. Az viszont elképpzelhető, hogy az elmúlt hónapokban a jogszabályi előírásokat kreatívan értelmezve, egyéb módon mégis csak áthárítottak bizonyos költségeket a bankok az ügyfelekre.

forrás és szerző: Bihari Tamás / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.