Oszsza meg másokkal is

A nyílt levél tartamával - melyről tegnapi számunkban számoltunk be részletesen - az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete szintén egyetért - jelentette ki lapunknak Kévés György. "Tiltakozunk az efféle eljárások ellen! Ilyen nagyságrendű épületeknél, állami beruházásoknál érthetetlen, miért nincs nyílt pályáztatás. Pedig Debrecen esetében az önkormányzaton, a Puskás Ferenc Stadionnál pedig közvetlenül a kincstáron keresztül finanszírozott állami beruházásról van szó.

Éppen a megrendelőnek volna érdeke a pályázat kiírása" - nyilatkozta a neves szakember, aki rámutatott, hogy Svájcban lényegesen kisebb projekteknél is elképzelhetetlen a pályáztatás elmulasztása. Kivált különösnek tartja a honi eljárást, amikor az építészirodák 90 százaléka, részint az ingatlanpiaci válság nyomán, megrendelést nemigen kap.

A Nemzeti tervezésének kálváriája

Az építészek nyílt levelükben azt írták: a helyzet kritikus, túllépett a Nemzeti Színház ügyének kollektív elárulásának jelentőségén. Emlékezetes, hogy az új Nemzeti Színház Erzsébet téri tervezésére kiírt pályázatot Bán Ferenc nyerte meg 1997-ben. Az 1998-ban indult építkezést azonban a Fidesz által vezetett, új kormány leállította.

1999-ben Schwajda György miniszteri biztos pályáztatás nélkül Siklós Máriát bízta meg az új Duna-parti helyszínen a tervezéssel. Az építésztársadalom felháborodását követően mégis tervpályázatot írtak ki, amit Vadász György nyert meg, ő azonban nem volt hajlandó Siklós Mária tervének a csinosítására. Így végül a színházat az építésznő tervei alapján fejezték be, akit az épület tervezésért Mádl Ferenc köztársasági elnök kitüntetett, a Magyar Építész Kamara ugyanakkor etikai vétség miatt elmarasztalta.

Arra a kérdésre, miszerint tízmilliárdos építkezések esetében milyen mérvű javadalmazásban részesül az építész, ekként válaszolt: "Általában a megvalósítási összeg 3-5 százalékáig terjed a tervezési díj, ami akár magasabb is lehet, tekintve, hogy ez nem szimpla építészeti munka: komplett városrendezés, a közművekre is kiterjed, s egy nagyon komoly feladat, amelyhez altervezők bevonása szinte elengedhetetlen."

Az 1973-ban Ybl-, 2007-ben Kossuth- és Prima Primissa-díjban részesült építész a Puskás Ferenc Stadion bontásának hírét igen kétkedve fogadta. Már azt is furcsállja, miként jelenthetik be a bontás kezdésének dátumát úgy, hogy az új létesítmény körül még számtalan nyitott kérdés van. Azt ugyanis maga Studniczky Ferenc, a Magyar Labdarúgó Szövetség azon bizottságának vezetője is elismerte, amely a létesítmény ügyének rendezését hivatott a kormánnyal levezényelni, hogy jelenleg is rengeteg a kérdőjel.

Kévés azt még érti, hogy a bontási engedélyeket be lehet szerezni, elvégre a Puskás Stadion tervei megvannak, így a "papírmunka" megoldható, na de azt is illene tudni, hol, mikor s mit bontanak?! Pláne, hogy a korábban Népstadionként hívott arénát szerinte nem túlzás védett épületnek tekinteni: Dávid Károly Kossuth-díjas építész volt a tervezője, az ő személye, s eleve az épület kultusza okán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyugodtan közbeszólhatna, ha már megteszi ezt jóval jelentéktelenebb ügyekben nap nap után.

"A teljes lebontást nem tartom elfogadhatónak, mindenekelőtt egy koncepcionális terv kellene, ami vagy nincs még kész, vagy kész van, de csak egy nagyon szűk kör ismerheti. Csakhogy ilyen jelentős beruházásoknál ez nem eljárás. A Nemzeti Színház vagy az Expo elhelyezésére ugyancsak voltak alternatívák, most ilyesmiről semmit nem tudni. Pedig ezen kérdésekre a megfelelő válaszokat megtalálni kifejezetten pályázati feladat volna!"

Kévés szerint a pályázatok jelentőségét a sydneyi Operaház szimbolizálja leginkább: ott több mint 220 pályázat érkezett, és egy eladdig kevéssé ismert dán építész, Jörn Utzon terve nyert. Nem számított, hogy nem ausztrál, a terve jó volt, a siker pedig nem maradt el: sokan állítják, a II. világháború óta szebb épület nem épült a világon.

Kévés egyébiránt régóta gondolkodik a Puskás Ferenc Stadion rendezésének kérdésen - remélve, hogy egyszer pályázatot írnak ki, de erre a nyolcvanas évek óta nem volt példa -, ám szerinte mindez hiábavaló, hiszen a jelek arra engednek következtetni: a zárt ajtók mögött néhány illető eldönti a kérdést, nem törődve semmivel. Szerinte a Nemzeti Színház épülete jelzi, hogy mindez mennyire nem szerencsés.

A millenniumi városrészben álló épület soha nem lesz hazánk jelképe, ahogy Sydneyben azzá vált az Operaház, s félő, pályáztatás nélkül, építészeti szempontból hasonló eredménnyel (eredménytelenséggel) valósul majd meg a Puskás Ferenc Stadion is.

forrás és szerző : Népszava-információ


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.