Egy hónapig tartó, napi nyolcórás munkára még nem jár a minimálbér
2011.06.26. 06:36

Alulfizetett közmunkások
Orbán Viktor miniszterelnök hatalomra kerülése óta folyamatosan azt kommunikálja, hogy átalakítják a közmunkaprogramokat.
Oszsza meg másokkal is
A kormányra kerülés első pillanataiban szekrényből kihulló csontvázként minősítették a szocialisták által elindított, közcélú munkára épülő Út a munkához programot (ÚMP). A szocialisták e programmal a segélyezési rendszeren szigorítottak: átvizsgálták a segélyezettek tömegét, közülük azok, akik munkaképes korban és egészségi állapotban voltak, már nem szociális segély néven kapták a juttatást (a 2008 óta változatlan összegű 28 500 forintot), hanem úgynevezett rendelkezésre állási támogatásként (rát).
A pénz utalásának feltétele az volt, hogy ha az önkormányzat közcélú munkát kínál fel, akkor azt a munkanélkülinek el kell fogadnia. Az önkormányzatok érdekeltek voltak abban, hogy minél több közcélú munkát szervezzenek a településeken, a munkabér ugyanis kevesebbe került nekik, mint a rát. Ez az az időszak, amikor a települések határában tömegesen láthatóak voltak a közcélú munkabrigádok, amelyek falut csinosítottak, árkot kurkásztak, értelmes munka híján lapátjaikra támaszkodva kémlelték az eget. A sok sebből vérző programot ellenzékből a Fidesz élesen bírálta – leginkább azzal a valós indokkal, hogy ezek nem értékteremtő munkák.
Látható volt, hogy a program rendkívül nagy terheket ró a költségvetésre. Ennek oka elég egyszerű: a tartósan munkanélküliekről kialakult sztereotípiával ellentétben az ÚMP épp azért „szállt el”, mert túl sokan akartak dolgozni. Az emberek örültek még a kevéssé értékteremtő munkának is, mert arra is megkapták a 78 ezer forintos minimálbért, ami a 28 ezer forintos segéllyel összehasonlítva lényegesen több bevételt jelentett a családnak. A polgármesterek közül sokan figyeltek arra is, hogy a közcélú munkát az év azon időszakára tervezzék, amikor nincsenek idénymunkák (ezek jellemzően feketemunkák), melyek a családok túléléséhez így is elengedhetetlenek.
Ugyan csontvázra végül nem bukkantak, a Fidesz azonban rendesen lecsupaszította az ÚMP-t. A 117 milliárdos keret 64 milliárdra olvadt. Az ÚMP-ből csak a munkára kötelezés elemét vették át. Vagyis: a segélyezettnek kötelezően el kell vállalnia a felkínált közmunkát. Csakhogy a lecsökkentett keretből ekkora tömegnek képtelenség nyolcórás munkát biztosítani. Így jelenleg a kötelező közmunka azt jelenti, hogy 1-2-3 hónapra behívnak valakit négy órában dolgozni. A közmunkaprogramok összeomlása egyet jelentett azzal, hogy a legszegényebb családok élete is összeomlott.
Sok olyan település van, ahol a két évvel ezelőtti 16 ezer forintos egy főre jutó havi átlagjövedelem mára 12 ezer forint alá süllyedt. Jelenleg arra az időszakra, amikor nincs közmunka, már nem rátot, hanem bérpótló juttatást (bpj) fizet az állam. Ennek összege változatlan, még mindig 28 500 forint. A kormány által módosított, januártól hatályos szociális törvény szerint csak az kaphatja a bpj-t, akinek van legalább 30 nap munkaviszonya, pedig tudható, hogy a legszegényebb önkormányzatok még ennyi közmunkát sem képesek biztosítani.
Ezt a helyzetet változtathatja meg egy teljesen új közmunkaprogram, amelyet már nem a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hanem a belügyminiszter jegyez. Pintér Sándor a napokban nyújtotta be a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely „a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról” szól. Az elképzelés szerint szeptembertől a bpj-t felváltja a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. A Pintér-féle javaslat orvosolni akarja azt a helyzetet, hogy a legszegényebb falvakban még közmunkák sincsenek, ezért kiveszi a közmunkaszervezést a települési önkormányzatok kezéből, vagyis teret nyit annak a lehetőségnek, hogy településeken átívelő, országos közmunkaprogramok jöjjenek létre. Ha helyben nincs munka, akkor utaztatni is lehet a rászorulókat, de arról a települések jegyzői dönthetnek, hogy ki alkalmas, illetve kinek lesz kötelező távol a családjától közmunkát végezni. Mint ahogy arról is, kinek jár a közmunkamentes időszakra segély, ugyanis a települések joga lett rendelkezni arról, milyen kötelezettségeket írnak elő a juttatás feltételéül (például tiszta udvar, rendes ruházat).
A Policy Agenda elemzése rámutat Pintér Sándor javaslatának legfőbb elemére: a közmunkára behívottakra nem a munka törvénykönyve vonatkozik, hanem külön szabályok –úgynevezett közfoglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak majd. A benyújtott jogszabálytervezet szerint a közfoglalkoztatási garantált bér el kell hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét. Az álláskeresési járadék összege jelenleg 46 800 forint. A Policy Agenda számításai szerint ez azt jelenti, hogy a kormány a minimálbérnél kisebb bért is megállapíthat a rászorulóknak. Azaz: nem kell kötelezően kifizetni a mostani bruttó 78 ezer forintot a közmunkán dolgozónak egyhavi, napi nyolcórás munkáért cserébe, hanem ennél jóval kevesebbet is fizethetnek. A Policy Agenda szerint a javaslat szövegéből az is kiolvasható, hogy a kormány jelentősen csökkenteni fogja a rendszeres szociális segély összegét. Azt eddig ugyanis a minimálbért alapul véve kalkulálták, a jövőben viszont a közfoglalkoztatási garantált minimális munkabérhez fogják igazítani.
Kérdéseinkkel megkerestük a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságot, ahol Czomba Sándor államtitkár sajtósa azt a felvilágosítást adta, hogy minden közmunkával kapcsolatos kérdést a Belügyminisztériumnak kell immár címezni. Ezt megtettük, a tárcánál azt mondták, hetekig eltarthat, mire a program részleteit kidolgozzák.
Bérleszorítás egyeztetés nélkül
A Pintér Sándor jegyezte javaslat lehetővé tenné, hogy a kis- és közepes vállalkozások közmunkásokat alkalmazzanak. Amennyiben a parlament ezt így elfogadja, akkor ezzel gyakorlatilag mindenféle érdekegyeztetői fórum nélkül a kormány csökkenteni tudja a minimálbért. Ha ugyanis a vállalkozások közmunkásokat is felvehetnek 46 800 forintért, akkor ki fogják rúgni azokat, akiket addig minimálbéren alkalmaztak. Ezek alapján úgy fest, a törvényjavaslat több helyen is alkotmánysértő, ezért valószínű, hogy módosítani fognak rajta.
forrás és szerző : nol.hu / Ónody-Molnár Dóra
Az eredeti írás itt olvasható
|