Oszsza meg másokkal is

Egyes szakértők szerint hamarosan a többlet adó mértékét is túlzottnak ítélheti a taláros testület. A 98 százalékos elvonás ugyanis a szakemberek szerint nem adó, hanem elkobzás.

Az állami cégektől felvett végkielégítések két millió forint feletti részére kivetett 98 százalékos, visszamenőleges adó befizetésben érintett személyek közül az járhat a jobban aki nem adta be a tavalyi évre vonatkozó adóbevallását a május 20 .-i határidőig. Az adóbevallás ugyanis úgynevezett végrehajtható okiratnak minősül, vagyis vállani kell az abban leírtak jogkövetkezményeit. Így kormány kikényszerítheti az extra adó befizetését.

A bevallást be nem adók számára azonban továbbra is fennáll a jogorvoslati lehetőség - nyilatkozta lapunknak Angyal József. Az okleveles adószakértő elmondta: a bevallást be nem küldők ellen vizsgálatot indíthat Nemzetei Adó és Vámhivatal (NAV), ám az ellenőrzés elindítása után már a hivatalnak kell bebizonyítania, hogy az ügyfél hibázott. Ez pedig lehetetlen feladat, miután a 98 százalékos extra adó kiszámításhoz nem elegendő a munkáltatói jövedelem igazolás, ami alapján a személyi jövedelemadó megállapítása történik.

Ez az igazolás ugyanis nem tartalmazza kellő részletességgel, hogy milyen alapon, milyen kifizetések történtek a munkavállalónak az elmúlt évben. Ezeket az adatokat csak a cégek egyik belső irata, az úgynevezett bérkarton rögzíti. Ezt a dokumentumot pedig a dolgozó nem köteles kikérni, a munkaadó pedig nem köteles kiadni a nála alkalmazásban álló személynek. Így gyakorlatilag a NAV nem tudja kikényszeríteni a két millió forint feletti végkielégítésekre kivetett többletadó befizetését azoktól, akik eddig nem készítettek bevallást.

Angyal József úgy véli: egyre csökken az olyanok száma, akit ezzel az adóval meg tud sarcolni a kormány. Korábban még 2005-ig visszamenőleg akarta elvonni a limit feletti végkielégítéseket a kormányzat. Ez csaknem tíz ezer ember külön adózatást jelentette volna, s kormány kasszájába becslések szerint mintegy 22 milliárd forint folyt volna be a 98 százalékos közteher visszamenőleges beszedése révén.

Most azonban, miután az Alkotmánybíróság kéthete kimondta, hogy sérti az emberi méltóságot, ezért jogellenes a bevallással lezárt időszakra újabb adót kiróni, s ez az adónem csak 2010-re vethető ki, már csupán alig kétezer embert érint ez az ügy. Így az adónem behajtása most már jó esetben is csak három milliárd forint körüli többletbevételt hozhat a kormányzatnak.

A kormány érezhetően presztizs kérdésnek tarja, hogy beszedje a 98-os adót - jegyezte meg az okleveles adószakértő. Ám az ügy még nincs lefutva, miután az Alkotmánybírósághoz eljutottak olyan beadványok is, amelyek az adónak nem csak a visszamenőleges hatályát, hanem a 98 százalékos mértékét is kifogásolják.

Ekkora mértékű közteher kirovása ugyanis nem adónak, hanem elkobzásnak minősül, amit a nemzetközi jogszabályok tiltanak. Így nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróság hamarosan jogszerűtlennek nyilvánítja az adó nagyságát is. Angyal József hozzátette: mivel május 20.-ig kellett benyújtani a NAV-hoz a személyi jövedelemadó bevallásokat, ma még nem tudni, hogy az érintettek közül mennyien adták, be és mennyien tartották vissza a bevallásukat.

Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár hétvégi nyilatkozata szerint viszont sokan tévesen értelmezik az Alkotmánybíróság döntését a végkielégítésekről. Varga Mihály azt mondja: a testület azt állapította meg, hogy ha valaki törvénysértő módon jutott hozzá a végkielégítéshez, attól ez a pénz visszavehető.

forrás és szerző : Népszava-információ


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.