2011. május 18-án, a terrorcselekmény vádjával folyó perben Kenéz Andrea bírónő felolvasta Budaházy György a köztársasági elnökhöz korábban elküldött eljárási kegyelem iránti kérelmét és a kegyelmi kérvény ügyében február 5-én hozott – elutasító – határozatot.

Mint minden hasonló beadványt, így a szabadlábra helyezése érdekében több tüntetést rendezett szélsőjobboldali szervezetek által „politikai fogolynak” minősített Budaházy-beadvány esetében is az igazságügyi tárca vezetőjéhez, Navracsics Tibor elé került a kérelem. S bár a köztársasági elnök kezét nem köti a miniszter elutasítása, Schmitt Pál államfő sem adott kegyelmet a legismertebb utcai harcosnak. Az eljáró bíró ugyanezen a tárgyalási napon ismertette azt a feljegyzést, melyet ő maga írt a Fővárosi Bíróság büntető kollégiuma vezetőjéhez, tájékoztatva arról, hogy a közelmúltban, lakása felé tartva megszólította egy fiatal nő, aki Budaházy húgaként mutatkozott be és arra kérte az öttagú büntetőtanács elnökét (ti. Kenéz Andreát), hogy „szeresse a bátyámat, mert ő egy hazafi”.

A „politikai fogoly”

A hazafi 1969-ben született. Politikával csak 1990-től kezdve foglalkozott, amikor belépett az MDF-be. A tüntető taxisok ellen – taxisblokád – többször fellépett, ezzel el is lőtte puskaporát. Még ugyanebben az évben kikopott, kilépett a pártból. 2001-ben néhány társával, többnyire a MIÉP semmittevését megunva Magyar Reviziós Mozgalom néven irredenta szervezetet alapított… 2002-ben az Erzsébet-hídi blokád tette ismertté a nevét, mellyel, úgy tűnik, nem elégedett meg – a Hunnia terrorcsoport létrehozásával az illegális Ir Köztársasági Hadsereget tekintette példaképnek. – A Nemzetbiztonsági Szolgálatok látókörébe kerülve viszonylag rövid idő alatt elég bizonyíték gyűlt össze ellenük: a titokban felvett telefonbeszélgetéseik és a rendőrség videofelvételei alapozták meg leginkább a magyarországi terroristák letartóztatását.

„Megtehette volna, de nem kegyelmezett Budaházy György hazafinak Schmitt Pál köztársasági elnök. – Az államfő határozatát a hazafi hitvese juttatta el a szerkesztőségünkhöz…” – olvasható az egyik legismertebb neonáci, rasszista internetes honlap, a Hunhir weboldalán, két mondatban kétszer is hangsúlyozva a „hazafi” kifejezést. „Bár számítottunk az elutasításra, arra a vádiratra hivatkoznak benne, ami tele van feltételezéssel és az a bizonyos 74 / 2008-as számú nyomozati anyag, ami a vádirat alapjául szolgált és itt szintén hivatkozási alap, pedig hemzseg a törvényteleségektől…” – kommentálta a határozatot (ezúttal a nyomozó hatóságokat is törvénytelenségek elkövetésével gyanúsítva!) a feleség, Budaházy Bernadett. (Foto: A 2008-ban terrorista szervezet létrehozásának és vezetésének alapos gyanújával letartóztatott „harcos”, a neonácik emblematikus figurája, Budaházy György.)

Az eljárási kegyelemre irányuló kérelem, lényegét tekintve, a bűncselekmények elkövetésének beismerése… Napjainkban, több mint másfél év után, mikor a nyomozás már feltárta az általa elkövetett bűncselekmény-sorozatot vagy annak egy részét, a börtönben eltöltött idő láthatólag megtörte a vádlottat. – A nyilvánosság már korábban meglepetéssel értesült arról, hogy az éjszakai harcos megvonta bizalmát korábbi védőjétől, többnyire az antiszemita-rasszista bűncselekmények esetén ügyvédként eljáró dr. Gaudi-Nagy Tamástól és a közismert liberálist, dr. Szikinger Istvánt látta el megbízással – de a kegyelmi kérvény elkészítésének és benyújtásának ténye egyenesen megdöbbentette az újnyilas, neonáci, antikommunista csoportokat. Ezt követően már, bármennyire kínos is, kérdőjelet kell tenniük a „politikai fogoly” hangzatos jelző után, a politikaiak (régies elnevezésükkel a státusfoglyok) ugyanis soha nem kérnek kegyelmet az őket börtönbe vető ellenféltől, még akkor sem, ha esetlegesen halálbüntetés fenyegeti őket…

A vád

A nyomozó hatóság szerint a 16 főből álló csoport tagjai vezetőjük, Budaházy utasítására 2007 decemberében először Hiller István és Kóka János szocialista politikusok ingatlanjai ellen fegyveres illetve lánggránátos támadást hajtottak végre. – Később, 2008. február 8-ára virradó hajnalban részvételükkel hasonló akciók zajlottak le más országgyűlési képviselők lakóhelyei ellen – ezekkel a fenyegetésekkel akarták befolyásolni az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény parlamenti elfogadását.

2009. április 8-án egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál szándékoztak elhelyezni futball-labdába rejtett robbanóeszközöket – a bombákat egy időben akarták felrobbantani – a rendőrség azonban közbelépett.
A vádiratban foglaltak szerint Budaházy (a több budapesti, belvárosi nemzeti kegytárgyakat, zászlókat, tüntetési kellékeket árusító bolt tulajdonosa) utasítására követték el 2007-ben a Magyar Szocialista Párt kőbányai és kispesti székházai elleni lánggránátos támadásokat, valamint az országgyűlési liberális párt XI. kerületi irodája elleni akciót és Szilvásy György titkosszolgálati miniszter háza, szórakozóhelyek és jegyirodák elleni terrorcselekményeket.

A vádirat szerint Budaházy utasítására az akciócsoport négy tagja 2007 decemberében fémrudakkal bántalmazta Csintalan Sándort, a Fidesz-érdekeltségű Hír TV műsorvezetőjét egy óbudai társasház teremgarázsában, mert a sértett műsorában a „nemzetvédő mozgalom” tagjait huligánoknak és rongálóknak nevezte. A sértett tanúvallomásában elmondta, hogy miközben verték és ő az életéért könyörgött, támadói eltorzult arccal „mocskos, büdös zsidónak” nevezték.

A per első számú vádlottja – meglehetős hiúságról, aránytévesztésről téve tanúbizonyságot – kijelentette, hogy a magyarországi kriminalisztika történetében ötven éve nem volt ehhez hasonló kirakatper.

A 2011. március 2. napján elkezdett büntetőpert megelőzően, több más kisebb súlyú polgári bírósági ügyben és köztörvényes büntetőeljárásban vonták felelősségre. – Ezeken a tárgyalásokon a szimpatizánsai, többnyire a fővárosi tüntetéseken gyújtogató, a rendfenntartókat provokáló lumpenréteg a számukra előkészített transzparenseket a sajtó megjelent munkatársai felé fordító, ruházatukon a „Szabadságot Budaházynak – Szabadságot a politikai foglyoknak!” kitűzőket viselő szélsőjobboldaliak sokszor olyan légkört teremtettek, hogy ki kellett űríteni a tárgyalókat…

A terrorcsoport vezetőjét, kihasználva a képviselői jogosultságot, börtönében látogatta meg a Fidesz MPSZ hirhedt országgyűlési képviselője, a „Köztársaság tér 56-os hőseként” emlegetett Wittner Mária, valamint a neonáci országgyűlési párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom rasszista, antiszemita kijelentéseiről elhíresült EP-képviselője, dr. Morvai Krisztina. (Fotó: Dr. Morvai Krisztina, a Jobbik Magyarországért Mozgalom EP-képviselője)

Budaházy György már az őrízetbe vételét követő hatodik hónapban olyan kijelentéseket tett, hogy engedjék ki, haza akar menni a családjához… majd az elviselhetetlen körülményekre panaszkodott, miközben „a kiszabadításáért semmit sem tevő” nemzeti mozgalmaknak üzenve, szinte hetenként látta el nyilatkozatokkal az antiszemiták Kurucinfó elnevezésű internetes honlapját. Ezekben a nagy nyilvánossághoz eljuttatott nyilatkozataiban a közelgő forradalomról vizionált… és a kialakult közállapotokért a magyarországi zsidóságot tette felelőssé. A szélsőjobboldali internetes honlapok, kölcsönösségi alapon, a hozzájuk továbbított Budaházy-levelekért és felesége nyilatkozataiért a család – hivatalosan Budaházy Edda nevén lévő – két nemzeti motívumokkal díszített árukat, zászlókat, „Warrior”-polókat kínáló boltokba irányították (irányítják ma is) látogatóikat.

A nemzeti érzelmek kiaknázásából élő vállalkozók körében (kiknek évi összjövedelme meghaladja az 5,5 milliárd forintot), most, a kegyelmi kérvény beadása majd az elutasítás után némi zavar tapasztalható – hiszen a részben börtönviselt utcák népe számára nehéz, sőt, szinte lehetetlen magyarázatot adni a többnyire „hazafiként” aposztrofált Budaházy emberi gyengeségéről, vagy ahogy csak egymás között mondják: jellemtelenségéről.

Szemenyei-Kiss Tamás

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.