Oszsza meg másokkal is

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló indítvány rögzíteni javasolja továbbá: "az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg".

A javaslat - mint indoklása fogalmaz - módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a "társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek".

Egyik zsebből a másikba

Mint arról korábban beszámoltunk az Orbán-csomag keretében 2012-től 100-150 ezer öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjastól venné el jogosultságát, hogy visszaterelje őket a munkaerőpiacra. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen az új szabályokat már idén el kellene fogadnia a parlamentnek, ezért volt szükség az idén még hatályos eddigi alkotmány módosítására. Arról viszont, hogy a munkaerőpiacra kényszerített tömegnek milyen munkája lehetne, még gyakorlatilag semmit sem árult el a kormány. Arra, hogy az évek óta nem dolgozó, jobbára képzetlen emberek a piacon elhelykedjenek kevés az esély, ezért a kormány azt ígéri, hogy a munka nélkül maradóknak fel fogja ajánlani a közmunkaprogramot. Ezzel azonban az a probléma, hogy már a rokkantnyugdíjasok nélkül is mintegy 650 ezer álláskeresőt tart nyílván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a közfoglalkoztatásra fordítható költségvetési forrás pedig jelentősen szűkül, emiatt valószínűleg közmunkát is kevesen kaphatnak majd.

A javaslat azon kitétele, mely szerint a korhatár előtt folyósított nyugellátás szociális ellátássá alakítható arra utal, hogy a kormány a nyugdíjalapból kivenné a rokkantaknak és az öregségi korhatár előtt nyugdíjba vonulóknak, valamint a hozzátartozói (például az özvegyi) ellátást, amit a jövőben egy erre létrehozott, különálló szociális alap folyósítana.

Mint korábbi cikkünkben rámutattunk, a kormány fő célkitűzése, hogy a nyugdíjra befizetett járulékokból csak az öregségi nyugdíjakat finanszírozzák, ugyanakkor nem világos, hogy a szociális alapot milyen forrásból finanszíroznánk. Erre egy megoldás lehet az a hétfőn kiszivárgott koncepció, mely szerint a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot két részre vágnák, és csak az egyik rész menne az egyéni számlánkra (ennélfogva csak ez teremtene öregségi nyugdíjjogosultságot).

Kivételes helyzetben maradnak a nők

A javaslat lehetővé teszi ugyanakkor, hogy törvény a nyugdíjjogosultságot (átmeneti vagy tartós jelleggel) kiterjessze, mint a benyújtók fogalmaznak, a nők fokozottabb védelme érdekében. Ezen a ponton arra a tavaly elfogadott törvénymódosításra utalnak, amellyel a kormánypárt lehetővé tette, hogy a nők 40 szolgálati év után nyugdíjba vonuljanak.

Ez azt eredményezi, hogy több ezer nő mehet nyugdíjba évente az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt, ami több tízmilliárd forinttal megterheli az államháztartás kiadási oldalát. A kormány azonban a Brüsszelnek április végén elküldött konvergenciaprogramban kikötötte, hogy az elfogadott törvényen nem változtat.

Pedig ez ellentmond a konvergenciaprogramban ugyancsak hangsúlyozott elvnek, mely szerint a kormány minden olyan lehetőséget megszüntetne, amely lehetővé teszi a korhatár előtti nyugdíjba vonulást.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.