Vereségtől tart a Fidesz?
2011.05.02. 05:40

Szavazólap a 2010-es országgyűlési választásról
Fotó: STOP/Szokolay László
Sürgetik is és halasztanák is a Fideszben az új választási törvény elfogadását. Kihasználnák a többségi rendszer előnyeit az egyéni körzetekben, ugyanakkor azon dilemmáznak, nehogy más tudja megtenni ezt.
Oszsza meg másokkal is
Kevés esélyt adnak a STOP által megkérdezett kormánypárti, kormányzati források arra, hogy a Fidesz központi vezetése, azaz elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök elfogadja Kósa Lajos alelnök, debreceni polgármester fölvetését a választási törvény vitájának egy-másfél évvel való elhalasztására. Ugyan előrehozott országgyűlési választásokat informátoraink gyakorlatilag kizárnak, ám a jelenlegi törvényt az Alkotmánybíróság az idei év végével az egyéni körzetek aránytalanságai miatt hatályon kívül helyezte, 2012 januárjától már egy időközi képviselő-választást sem lehetne megtartani.
Épp a körzetekre tekintettel vetette föl Kósa, hogy a központi kérdés sokkal inkább, hogy azok megmaradjanak-e, vagy átálljon Magyarország a tisztán listás rendszerre. Mindkettővel saját magával szállt szembe. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, valamint két államtitkára, Répássy Róbert és Rétvári Bence mellett ő volt az egyik szignálója annak a teljesen kidolgozott választási törvényjavaslatnak, amelyet már tavaly májusban, még a kormány megalakulása előtt benyújtottak az Országgyűlésnek, ám a Ház, illetve a kormánytöbbség azóta sem vette tárgysorozatba.
Az egyfordulós rendszerre való átállás viszont már jó ideje nem kérdés, akár Kósa mostani pártlistás ötletét, akár a Fidesz tavaly májusi törvényjavaslatát vesszük alapul. Utóbbi a megyei listák eltörlésével és az egyéni körzetek felének megszüntetésével, a maradék megnagyobbításával hozna létre 198 fős parlamentet.
Ez ugyanahhoz az 50 százalékos részvételi kritériumhoz kötné az egyéni képviselők választásának érvényességét, mint ami a listás szavazáson jelenleg is érvényes, az eredményességhez pedig a relatív többség is elegendő lenne. Ebből következik, hogy a minimális holtversenyes eshetőségeket leszámítva megszűnne a második forduló, a magyar választási rendszer jelenlegi arányainak megtartása mellett változna meg.
A második forduló eltörlése az éppen aktuális vezető erőnek kedvez, ugyanakkor nem illegitim. Ha - mint a javaslatban szerepel - egyéni képviselők számához kötné a 78 mandátumos országos lista állítását, és a 30 fős kompenzációs listából való részesedést, a kis pártok nem tehetnék meg, hogy közös jelölteket állítsanak a nagyokkal, vagy tulajdonképpen átengedjék nekik az indulást. Második forduló hiányában viszont már vissza sem léphetnének a javukra.
Ez jelenleg kizárólag a baloldali politikai térfelet érinti, amelyen két parlamenti párt is található, az MSZP és az LMP. A Fidesz - a KDNP névhasználati jogainak biztosításával - minden jobbközép-jobboldali politikai formációt magába olvasztott az utóbbi 10-12 évben; a szélsőjobboldali Jobbik leginkább a konkurensének számít, mint potenciális szövetségesnek.
Egy kormányzati pozíciót viselő fideszes politikus lapunknak éppen ezekkel magyarázta, hogy Kósa miért érvel a kivárás mellett, miközben Kövér László, az országgyűlés elnöke a határon túli magyarok választójogára tekintettel éppen ellenkezőleg, sürgetné az ügymenetet, és a tavaszi ülésszakra hozná előre az új választási törvény megalkotását.
A Fideszen belül akadnak olyan vélemények, akik Jobbik kelet-magyarországi előretörésétől tartanak, és akik szerint a kétharmados többség birtokában a kormánypártok megtehetik, hogy politikai érdekeiknek megfelelően akár adminisztratív eszközökkel kezeljék ezt a helyzetet.
Ennek fényében kaphatnak értelmet Kósa fölvetései: meg kell várni, valós veszély-e a Jobbik az Alföldön és a hegyekben, és ha igen, meg kell akadályozni, hogy relatív többséggel egyéni képviselőket tudjanak küldeni a Házba azokról a helyekről. Akár úgy is, hogy eltörlik az egyéni körzeteket.
A tisztán listás választási rendszer azonban általában nem szolgálná a Fidesz-KDNP érdekeit: a baloldali pártoknak nem kellene megalkudni egymással a választás előtt, elég lenne utána koalíciót kötniük, ha mandátumarányuk meghaladja a jelenlegi kormánypártokét.
A Fideszben uralkodó vélemények ennek okán gyakorlatilag kizárják az erre való átállást. Az egy fordulóval kihasználnák a többségi rendszer előnyeit az egyéni körzetekben, miközben az országos és a kompenzációs listával kombinálva kizárnák, hogy mégy egyszer egyetlen politikai erő alkotmányozó parlamenti többség birtokába juthasson.
forrás és szerző : stop / bes
Az eredeti írás itt olvasható
|