|
Horthy portugál sírkövese is jobban tudta a Himnuszt Schmittnél
2011.04.26. 04:58

Horthy Miklós sírköve a hibával
Fotó: wikipedia
Mi a közös az egykori államfőben, Horthy Miklós tengernagyban, és Schmitt Pálban, a magyar nyelv tengernagyában? Természetesen a vonzalom a magyar nép jelképeihez, legfőképp a Himnuszhoz. Azonban Horthy portugál sírkövese sikeresebben vette a nyelvi akadályokat, mint nyelvápoló államfőnk.
Oszsza meg másokkal is
A hétfői alkotmány húsvéti elfogadásának, illetve a húsvéti alkotmány hétfői elfogadásának közeledtével mindannyian elérzékenyülve nyúlunk vissza nemzeti jelképeink megnyugtató erejéhez. Ilyen nemzeti jelképe Magyarországnak a zászló, a korona, a Himnusz és Schmitt Pál.
Ez utóbbi kettő kapcsolata mindig is ambivalens volt. A köztársasági elnök újévi köszöntőjének kéziratát küldte el a királyi tévének, hogy azt időben fel tudják tenni a súgógépre. Azonban a magyar nyelvet, mint "érzelemrokonító forrasztékot" szívén viselő Schmitt ejtett pár apró hibát a Himnusz szövegén.
"Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel" - Szól a Himnusz, mai helyesírásunk szerint. "Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!" - hallotta a himnuszt a köztársasági elnök, aki bizonyára nem vett rész az alapfokú oktatás azon szakaszában, ahol a mássalhangzó-rövidülés elvéről volt szó.
Legitim kifogás lehetne, hogy Schmitt csupán a Kölcsey-féle, régies írásmódot használta, hiszen mindig is vonzó volt számára a magyar nyelv kulturális gyökérrendszere, azonban ha ez is történt, a Magyar Nyelv tengernagyát megvezette kissé a hagyományőrzés. Valószínűbb, hogy úgy esett meg a hiba, hogy a köztársasági elnök vagy anyanyelvi háttérembere kvázi fonetikusan leírta, amit hallott. Így lett az "áldd"-ból "áld", a "kedvvel"-ből "kedvel".
Ezzel be is vezetnénk rövid elemzésünk másik szálát, hiszen nem Schmitt volt a legelső államfő, aki a Himnusz régies írásmódjához vonzódott. Horthy Miklós kenderesi sírkövén szintén a Kölcsey-féle írásmód szerepel, úgyszintén hibásan.
A sírkövet, ami most Kenderesen áll, 1957-ben faragták Estorilban. A legvalószínűbb az, hogy a család elmondta a portugál kőfaragónak, mit szeretne a kövön látni, a szakmunkás pedig leírta az elmondottakat, úgy, ahogy azok elhangzottak. Az érzelemrokonítás hiányában is sikerült azonban kevesebb hibát elkövetnie, mint a jelenlegi államfőnek, hiszen a sírkőfeliraton csupán annyi a hiányosság, hogy nincs idézőjelben, az I betűre pedig még kapitális írásmóddal sem teszünk pontot. és persze valljuk meg, a sírkőfaragónak rövidebb idézettel kellett boldogulnia.
forrás és szerző : stop / KZs
Az eredeti írás itt olvasható
|