Oszsza meg másokkal is

A "kommunikációs anyagokkal" már nem először tesz kísérletet az Orbán-kormány arra, hogy megtévessze a nemzetközi nyilvánosságot. Angol és magyar nyelvű kommunikációs tájékoztatót küldött a ma elfogadandó alaptörvényről a kormány a külképviseleteknek. A lapunk birtokába került, misszióvezetőknek címzett levél nem tartalmazza az alkotmányszöveget, sőt fel is hívja a figyelmet - csak angolul és csak lábjegyzetben - arra, hogy az utóbbi hetek szándékos félrefordításra vonatkozó kritikái alaptalanok, mert az általuk közölt fordítások minden esetben csak az alkotmány, állandóan változó tervezetének szövegei voltak, ez adhatott okot a félreértésekre.

A két "kommunikációs anyag" közül "az angol nyelvűt Szájer József EP-képviselő, új alkotmányt előkészítő Nemzeti Konzultációs Testület vezetője készítette, a magyart Gulyás Gergely képviselő, az alkotmányt előkészítő eseti bizottság alelnöke" - írta a levélben a külügyi tárca sajtófőnöke. A két szöveg teljesen eltér egymástól, több helyen is csúsztatásokat tartalmaznak, és egyik sem tér ki olyan lényeges kérdésekre, mint például a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése. Nem ez az Orbán-kormány első félrevezetési kísérlete, sőt, a diplomaták sem most kapnak először utasítást arról, mit kell elhitetni a külvilággal a hazai állapotokról.

Eszerint Magyarország a volt kommunista térség országai közül utolsóként fogad el új alaptörvényt, mellyel "régi adósságát törleszti". "Az új alkotmány felváltja a szovjet mintára készült, 1949-es dátummal ellátott alaptörvényét" - írja Gulyás. A Szájer-féle angol változat pedig konkrétan kijelenti: a 49-es keltezésű alkotmányt 1989-90-ben "csak részben módosították". Arról nem tesznek említést, hogy az említett '89-es alkotmányból gyakorlatilag egyetlen szó maradt meg az eredeti alaptörvényből (lásd táblázatunk - a szerk.).

Gulyás szerint "Magyarországon a rendszerváltozás óta politikai egyetértés van egy új alkotmány elfogadásának szükségességéről." Ugyanakkor az eddigi kormányok alkotmányozó erőfeszítéseinek dacára, "valamennyi kísérlet kudarcot vallott, mivel az elfogadáshoz szükséges parlamenti többség és választói felhatalmazás soha nem állt rendelkezésre." Ezzel szemben Szájer szerint a szükséges "politikai konszenzus hiányában" nem tudtak a rendszerváltás óta új alkotmányt létrehozni.

Az EP-képviselő - noha a Gulyás-féle magyar változat elfeledkezik arról, hogy a Horn-kormánynak 1994-98 között nagyobb többsége volt, mint a mai koalíciónak - angolul megemlíti ezt, és az akkori koalíciós partnerek közötti ellentétet nevezi meg az új alkotmány elmaradásának okaként. Azt egyik változatban sem tartották fontosnak, hogy a Horn-kormány négyötödös többséghez kötötte egy új alaptörvény elfogadását.

Szájer szövege szerint a Fidesz miniszterelnök-jelöltje a 2010-es választási kampányban egyértelművé tette, hogy a megfelelő többség birtokában új alkotmány elfogadását tartaná szükségesnek. A választások után - legalábbis Szájer szerint - már csak ezt az elkötelezettséget erősítette meg, külön kiemelve, hogy az Alkotmánybíróság 20 évnyi határozatainak figyelembevételével alkotmányoznak. Ezzel szemben tény, hogy Orbán és a Fidesz a választások előtt, sőt még a két forduló között is cáfolta, hogy erre készülnek, sőt, a választási és a kormányprogramban nem is szerepel az alkotmányozás ígérete.

Az angol szöveg szerint 10 hónapja folyamatos a politikai konzultáció az új alaptörvényről, holott a demokratikus ellenzék ősz óta nem vesz részt benne, az állampolgárokat pedig teljességgel kizárták. Arról is hallgatnak, hogy az új alaptörvényről való, akárcsak megerősítő népszavazás lehetőségét is elutasították. Diplomatáinknak ugyanakkor arról is tájékoztatni kellene a nemzetközi nyilvánosságot, hogy "az ellenzéki MSZP és LMP - pártpolitikai megfontolásokból - úgy döntött, hogy nem vesz részt az alkotmányozás folyamatában."

A valódi okot persze nem írták meg, hogy a két ellenzéki párt az Alkotmánybíróság jogköreinek tavaly októberi szűkítésekor vonult ki a folyamatból, amelyen egyetlen érdemi javaslatuk sem nyert támogatást. Sőt, Szájer angol változata szerint "annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP számos jó szándékú gesztust tett", az ellenzéki pártok nem vesznek részt az új alkotmány létrehozásában.

Az alkotmányról szóló rész szerint a "preambulum rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyeket meghatározónak tartunk, és amelyek konszenzust élveznek." Ezzel szemben a nemzeti hitvallásnak elnevezett fejezet történelmi állításaival jogászok és történészek sem értenek egyet. "Az új alkotmány preambulumának államunk 1944-es önrendelkezésére vonatkozó meghatározása hazug, elfogadhatatlan, szakmailag indokolhatatlan, és megmutatkozik benne az egész munka alkalmatlansága" - írta például Ungváry Krisztián.

A levél szinte jobban részletezi az új alaptörvény által biztosított alapjogokat, mint maga az alaptörvény tervezete, ráadásul a vitatott pontokat egyértelműen félremagyarázzák. "A nem Magyarországon élő magyar állampolgárok választójogának kérdését az alkotmány nem dönti el, erről a választójogi törvény elfogadásakor születik döntés." Ezzel szemben tény, hogy a határon túliak szavazati jogát megadja az új alkotmány. A tervezet csak azt vetíti előre, hogy a készülő választási törvény rendelkezhet úgy is, hogy magyarországi lakhelyhez köti a választást.

Gulyás szövege szerint a "hatályos alkotmány szabályozásához képest kibővül az előzetes normakontroll lehetősége", az utólagos normakontrollnál pedig "az Alkotmánybíróságnak lehetősége lesz konkrét bírósági ítéletek alapjogi felülvizsgálatára is." Nem tesz említést ugyanakkor az Ab jogköreinek újabb csorbításáról, sőt, az angol nyelvű szöveg is csak egy mondatban tér ki arra, hogy a jogkörkorlátozást az államadósság mértékéhez kötötték.

Alkotmányok a volt szocialista országokban
Uniós országok Mai alkotmány elfogadása (módosítva) Előző alkotmány
Csehország 1992 (5 módosítás) 1960 (Csehszlovákia)
Szlovákia 1992 (4 módosítás) 1960 (Csehszlovákia)
Lengyelország *1997 1952
Észtország *1992 1978 (szovjet tagköztársaság)
Lettország 1993 (8 módosítás) 1978 (szovjet tagköztársaság)
Litvánia *1992 1978 (szovjet tagköztársaság)
Bulgária 1991 (4 módosítás) 1971
Románia *1991 (1 módosítás) 1965
Szlovénia 1991 (4 módosítás) (volt jugoszláv tagköztársaság)

* Népszavazás erősítette meg az alkotmány elfogadását

Az Orbán-kormány egyik érve, hogy nálunk, egyedüliként a volt szocialista országok közül, nem fogadatak el új alkotmányt. Ezzel szemben tény, hogy Magyarország az első volt 1989-ben az új alaptörvény megalakotásával ezen országok között. Minden mai uniós, volt szocialista ország közvetlenül a rendszerváltás után fogadta el új alkotmányát, sok helyen ezt népszavazás erősítette meg. Kivétel Lengyelország, ahol 1997-ben valóban új alkotmány készült, de az 1952-es alaptörvényt 1989-ben ott is módosították.

Puccsról ír a Le Monde
Az isten és a Szent Korona jegyében fogant új magyar alkotmány heves bírálatokat kelt az országban, de kínos az Európai Uniónak is - írta hétvégi számában a Le Monde. Az írás szerint a Fidesz és fundamentalista kereszténydemokrata szövetségese ennek jegyében akarja restaurálni az ezeréves Magyarország jogi és jelképes folyamatosságát.

Az a szándék, hogy a Szent Korona és Szent István tanai jegyében "magyar fennhatóság alatt egyesítse a Kárpát-medence népeit". Az alkotmánytervezet ellenzői szerint viszont a régies hangvételen túl a tervezet korlátozza a szabadságjogokat és fegyverként szolgálhat a parlamenttel szembeni "alkotmányos puccshoz" - hívta fel a figyelmet a lap. A tudósítás idézte a Le Monde-nak nyilatkozó Gyöngyösi Mártont, a Jobbik parlamenti képviselőjét, a parlament külügyi bizottságának egyik alelnökét, aki kijelentette: "a Szent Korona tanának középpontba helyezése a mi gondolatunk volt, de szerintünk az alkotmány szövege nem megy eléggé messze".

A civil szervezeteket az aggasztja, hogy "a magzati életnek a fogantatástól számított védelmére" történő utalás megnyithatja az utat a terhesség művi megszakítását érintő jognak a megkérdőjelezése felé - írta a lap. A Le Monde fölidézte, hogy a médiatörvényt övező bírálatokat Budapest "boszorkányüldözésnek" minősítette, holott, a nemrégiben a Duna partján járt ENSZ megbízott, Frank La Rue kijelentette, őt sokkolta a magyar hivatalosságok autoritárius magatartása. A Le Monde közvetve utalt rá, hogy az új alkotmány körüli nemzetközi vita netán elérheti a médiatörvényt érintő bírálatok méretét is.

forrás és szerző : B.I.M. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.