Oszsza meg másokkal is

Ha ugyanis a nyolcvanas évek végétől, az első felbukkanásuktól nyomon követik Orbán Viktor és legszűkebb, legbizalmasabb barátainak ideológiai megnyilvánulásait, gondolkodásukat, politikai irányvonalukat, törekvéseiket, tetteiket, beszédeiket, mentalitásukat, messianizmusuk, küldetés tudattal átitatott megállás nélküli harcukat a "gonosz" ellen, láthatták: ők valakiktől, hazai és külföldi támogatóiktól erre kaptak "felhatalmazást".

Vagyis arra, hogy ádáz harcot vívjanak az "ős ördög, a gonosz" ellen, amely szerintük a "kommunisták" képében itt jár-kel közöttünk és addig nem lesz megnyugvás a lelkekben, a szerencsétlen magyar honban, amíg ezektől nem szabadítják meg a "színtiszta magyarokat".

Ez az ismeretlen és láthatatlan "megbízás" ad erőt nekik ahhoz, hogy minden vereség után, főnixmadárként feltámadjanak, és újult erővel megállás nélkül ostromolják az éppen soros kormányt céljuk elérése érdekében. Céljuk pedig nem más, mint az: felejtsük el, mi pórlelkek, nyomorult páriák, saját közeli és távolabbi - az 1944 előtti - múltunkat és álljunk át arra az útra, amelyet ezek az istentől is felkentek kijelöltek számunkra.

De nem is találékonyak, mert gátlástalanul plagizálnak. A beígért "megváltáshoz", és az "új rend" építéséhez felhasználják a "társadalmi, politikai, ideológiai paneleket", amelyeket a "hazai ideológiai romokból" kapartak elő, s mindezt Orbán és kis csapata a "kommunizmus" elleni ádáz küzdelem jegyében teszi. Már arra a japán harcosra kezdenek hasonlítani, aki az erdőből évtizedek múltán került elő, mert nem tudta, hogy a háború véget ért.

A nem létező kommunizmus elleni harc ideológiájára csak azért van szükségük, hogy eltereljék a magyarok figyelmét a lényegről: az igazi céljuk a Horthy- rendszer visszaállítása, amit ezzel igazolnak és álcáznak. Orbánék nagyon jól tudják, hogy a közép- és kelet-európai államokban a lakosság nem hülyült meg teljesen, a "társadalmi emlékezet" még élő politikai erő, a jelen és a közelmúlt összehasonlítása nap, mint nap folyik.

Sokan emlékeznek a régebbi - az 1944 előtti - múltra is. Ez zavarja a "régi/új rend" építőit. Tehát tudatosan tovább hamisítják politikájukat, amelyet "tőke ellenes" szósszal öntenek le, hátha a magyar ezt jobban beveszi, és könnyebb lesz az átállítás.

Szegény Antall József is szerette volna a 180 fokos fordulatot végrehajtani, de, tudta, hogy az aktivizálódó jobb- és szélsőjobboldali csoportoknak, a "konzervatív, keresztény, nemzeti kurzus" híveinek követelését: "vissza 1944 elé", nemcsak a hazai, hanem az új nemzetközi helyzet sem engedi végrehajtani. Tudta, hogy Zákó András-féle fasiszták terveit: a kommunisták kiirtását 1988-89-ben, a "békés hatalmi fordulat körülményei között" nem hajthatják végre.

Az 1988-89-es helyzet nem hasonlított az 1919-es augusztusira, amikor ezt a vérengzést szabadon megtehették a Horthy vezette fehértiszti különítményesek. Antall - tehetetlensége mentségéül - nem véletlenül ismételgette: "tetszettek volna forradalmat csinálni." De a Horthy- rendszer molyzsákjából 1988-89-ben előkúszott utódaik kevesen is voltak, és ezt Antall, a nép, a liberális és szocialista erők sem akarták.

Húsz esztendős hazugság-propaganda és politikai machináció, manőverezés, jobboldali diktatórikus párttevékenység kellett ahhoz, hogy a régi rendszer hívei erőre kapjanak, s némi nemzetközi segítséggel, végre célhoz segítsék azokat, akiket valamiféle földöntúli erő felhatalmazott ennek a fordulatnak végrehajtására.

Ehhez találták ki 2010-ben az Orbán - féle "forradalom" hazugságát, félrevezető maszlagát. Antall József pedig foroghat a sírjában: kívánsága, a "forradalom"- íme Orbán - módra - "kitört", és, bár ha nem is úgy, és azok vezetésével, ahogyan szerette volna, primitív, durva, kulturálatlan módon, visszaállítódik a Horthy-rendszer.

A magyarok pedig boldogságban úszhatnak, repeshetnek az örömtől, megkapták, amiről pár éve álmodni sem mertek: a kvázi "új világpt", az "új rendszert", amely nem más, mint a sok évig uralgó, régi, amelyben a hatalmat gyakorlók lenézték a fizikai dolgozókat, tömegeket, a nyomorgó szegényeket, a lakosságot vallási, faji, gazdasági, és egyéb alapon megosztották, egymás ellen uszították, kasztrendszert építettek ki, a hivatalos állami politika szintjére emelték a "keresztény, konzervatív, nemzeti kurzust", amely a fajelméletet, a nacionalizmust, a sovinizmust, a baloldal gyűlöletét, a népet egymás ellen fordító szellemiséget tette kötelező politikai hitvallássá.

Ez vetette meg a Horthy-rendszer ideológiai alapjait, amelyet a hatalmat gyakorló arisztokrácia, nagyburzsoázia, szoros szövetségben a katolikus egyház elitjével, és az őket kiszolgáló középosztállyal negyedszázadon keresztül tartottak fenn. Úttörőként, dicsőségére, ez az uralkodó csoport hozta létre Európa első ellenforradalmi rendszerét.

Az Orbán- kormány és a mögötte felsorakozók büszkék lehetnek a "nemzeti politika" eme sikerére. De felhívnám a hangadók és az átrendezést levezénylők, a nemzeti hagyományokat betegesen ápolni igyekvő politikusok figyelmét: ne felejtsék ki azt az "eredeti magyar találmányt", amely a "király nélküli királyságban"öltött testet - hadd röhögjön rajtunk az egész világ.

Antall - tehetetlensége mentségéül - nem véletlenül ismételgette: "tetszettek volna forradalmat csinálni."

forrás és szerző : Strassenreiter Erzsébet, történész. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.