Oszsza meg másokkal is

Akármilyen elsöprő fölénnyel is győztünk a mai napon, a következő évek során számunkra a legfontosabb a szerénység és az alázat kell, hogy maradjon - mondta Orbán Viktor egy éve, a választás első fordulójának estéjén köszöntő beszédében. Aznap a 176 egyéni választókerületből 119-ben dőlt el a mandátum sorsa. Mindegyikben a Fidesz-KDNP jelöltje nyert, tehát Orbán Viktor kormányalakítása biztos volt, a kérdés már csak az maradt, lesz-e kétharmad.

A választásokat megelőző, illetve a két forduló közötti kampányidőszakban a Fidesz kockázatminimalizáló retorikát vett fel, politikusai alig-alig mondtak valamit, kizárólag az Orbán által megfogalmazott ígéreteket ismételték. A jelenlegi miniszterelnök ugyanakkor azokban a hetekben több olyan kijelentést tett, amelyekről mára bebizonyosodott, nem voltak igazak.

Bár hivatalosan a munkahelyteremtés, az egészségügy megmentése, a közrend helyreállítása, a gazdasági növekedés beindítása és az elszámoltatás voltak a Fidesz kampányígéretei, ezek egyikében sem tudnak felmutatni eredményeket egy év elteltével. Más, az országot érdemben érintő kérdésekben ugyanakkor nem azt mondták, amit később cselekedtek; a Fidesz tehát már kétharmados többséggel a kezében átverte az embereket.

Alkotmányozás

Ígéret: Ha a választások második fordulójában a Fidesz teljes felhatalmazást kap a választóktól, az felgyorsíthatja azokat a változásokat, amelyre az országnak szüksége van, de a párt nem akar "keményen" hozzányúlni az alkotmányhoz - jelentette ki Schmitt Pál Szegeden 2010 április 22-én. Ha teljes lesz a Fidesz felhatalmazása, "teljes lesz az alázat és a felelősség is" - fogalmazott az Európai Parlament akkori alelnöke. A párt országos listájának második helyén induló politikus, aki ma már köztársasági elnök, hangsúlyozta: "csak azokat a kötelező módosításokat" akarják végrehajtani az alaptörvényben, amelyek a takarékossághoz, a kisebb parlament kialakításához, az átgondolt önkormányzati rendszerhez, esetleg a kettős állampolgárság megadásához, valamint "a mentelmi jog mögé bújt köztörvényes bűnözők felelősségre vonásához" szükségesek.

Valóság: "Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - fogalmazott Orbán már a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján. Egészen addig a Fidesz határozottan visszautasította a szocialisták "vádjait", miszerint kétharmados többséggel visszaélve egypárti alaptörvényt írnának. Az utóbbi egy évben többször módosultak a Fidesz alkotmányozó tervei, utolsó állás szerint éppen ma szavaz a parlament az orbáni alkotmányhoz beérkezett kormánypárti módosítókról, április 18-án pedig magáról az új alkotmányról.

Nyugdíj

Ígéret: Tavaly februárban, a Magyar Televízió reggeli műsorában Orbán Viktor azt mondta, lényegében egyetért azzal a kormányállásponttal, amely szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható, nincs szükség drasztikus beavatkozásra. Nem szükséges más modellekre áttérni, a mostani szisztémával el lehet menni még körülbelül 30 évig - jegyezte meg. Azt is mondta, az új kormány továbbra is ki fogja egészíteni a nyugdíjalapot a költségvetésből.

Valóság: "A nyugdíjrendszer kiadási oldalát felül kell vizsgálni, ma havonta 30 milliárd forintot utalunk át a félállami, Magyarországon magánnak mondott nyugdíjrendszerbe. Ez a nyugdíjrendszer második pillére. Ezt a havi 30 milliárd forintot válság idején havonta egész egyszerűen nem utalhatjuk át, mert ezt nem bírja ki a nyugdíjrendszer" - jelentette be Orbán Viktor, szavait követően pedig megszüntették a hárompilléres nyugdíjrendszert, államosították a több ezermilliárdos magán-nyugdíjvagyont. Arra azonban máig nem adtak választ, milyen nyugdíjmodellt kívánnak létrehozni.

"Válságkezelés"

Ígéret: "Nemcsak a választópolgárok meg a családok háztartásai, bár azok is, hanem a közös nagy ügyeink is rossz bőrben vannak. Tehát például az egész évre tervezett költségvetési hiányt szinte fölélte a mostani kormány" - közölte Orbán Viktor az első forduló előtt a köztévében. Akkor a mai kormányfő még azzal kampányolt, hogy a hiánycél első három hónapra mutatott egyenlege bizonyítja a szavazók átverését, és "ócska trükknek" nevezte azt a magyarázatot, hogy ez minden évben így szokott történni. Ekkor még 7 százalék fölötti éves hiányt helyezett kilátásba. Közölte: "egy dolog biztos: a rendelkezésre álló pénz 75 százalékát elkölteni a harmadik hónap végére, felelőtlen gazdálkodás".

Valóság: Miután a Fidesz politikusai tavaly nyáron többször is felelőtlen kijelentéseket tettek az ország gazdasági állapotáról, és többször is bedöntötték a forintot az euróval szemben, az Orbán-kormány nagy nehezen belenyugodott a 3,9 százalékos hiánycélba. Ez ugyan csak átmenetileg lett meg, GDP arányában 3,9 helyett négyszázalékos adatot jelentettünk az Eurostatnak. Ám a kormányfő ígéretei a gazdaságélénkítésről, válságkezelésről már csak azért sem állják meg a helyüket, mert idén március végéig, három hónap alatt magasabb lett az államháztartási hiány, mint amekkorát az idei költségvetésben az egész évre terveztek. Az egész évre tervezett költségvetési hiány 108 százalékra teljesített a Fidesz-kabinet, amely Orbán szavaival egyértelműen "felelőtlen gazdálkodás".

Elszámoltatás

Ígéret: A Fidesz leginkább az elszámolással kampányolt, azon belül pedig egyértelműen a parlamenti képviselők mentelmi jogának kérdését tűzte napirendre. Orbán Viktor az Inforádiónak adott 2010. április 9-i interjújában egyértelművé tette ígéretüket az újságíró kérdésére: vége szakad-e annak a gyakorlatnak, hogy az Országgyűlés vezető politikusokat nem ad ki az igazságszolgáltatásnak. A mai miniszterelnök azt mondta: "Azért nem adtak ki most politikusokat, mert nem volt meg a kiadatáshoz szükséges parlamenti többség, és így el lehetett bújni a mentelmi jog mögé." A többségre utalva hozzátette, "ha meglesz, akkor élni fogunk a lehetőséggel."

Valóság: Noha a miniszterelnök ígéretét több kormánypárti politikus elismételte, a Fidesz-kabinet eddig semmit nem tett érdemben a képviselők mentelmi jogának átalakítása, illetve a lebegtetett megszűntetése ellen. Sőt, nem is adott ki kormánypárti képviselőket a kétharmados szavazógép, az új alkotmányban pedig nem szerepel erre vonatkozó átalakítás. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nemrég közölte: pártja nem ért egyet a mentelmi jog megszüntetésével, de hajlandóak újragondolni a kérdést. Arra nem utalt, hogy mikor. Ezzel egyidejűleg sorra buknak ki a kormánypárti képviselők törvénysértő költségtérítései, mutyi-gyanús ügyletei.

Sajtószabadság

Ígéret: Orbán Viktor a köztévének adott tavaly februári interjúban cáfolta, hogy átalakítanák a magyar médiafelügyeletet. A médiarendszeren belül minden mozdulatot ötször-hatszor meg kell gondolni - fogalmazott, hozzáfűzve: semmilyen kapkodásra, összevonásra, szétválasztásra, átrendezésre "itt, legalábbis rövidtávon, föltétlenül szükség nincsen". Szerinte a következő kormánynak le kellene ülnie a médiumok képviselőivel, át kellene gondolnia az egész rendszert, ám "ebben az ügyben a tatár nem hajt bennünket". "Próbáljunk a médiavilág szereplőinek (...) megegyezésével vagy konzultációjának az alapján valami közös változást kialakítani, ha egyáltalán szükséges" - vélekedett.

Valóság: Június elején derült égből villámcsapásként benyújtotta a Háznak minden idők - addigi - legbotrányosabb törvényjavaslatát, a "médiacsomag" első elemeit Cser-Palkovics András és Rogán Antal. Ennek későbbi, részletekben történt elfogadásával egyetlen cégbe vonták a közmédiumokat, és módosították az alkotmányt is, ám a "feketeleves" még csak ezután következett. Decemberben elfogadták, januárban pedig hatályba is lépett a teljes médiacsomag, amely lehetőséget teremt arra, hogy felszámolják a magyar sajtószabadságot.

forrás és szerző : B.I.M. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.