Oszsza meg másokkal is

Megdöbbentőnek tartja a magyar bírói kar a Magyar Hírlap szerdai cikkét, amelyben arról írt, hogy az új alaptörvény elindíthatja a személyi változásokat a magyar bírói karban. A lap kormányközeli szakemberekre hivatkozva úgy tudja, "valódi rendszerváltást" akarnak az igazságszolgáltatásban, ezért újra pályáztatnának minden bírói posztot az alkotmány elfogadása után. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy a bírói karban "ma is sok, már a diktatúrában is ítélkező tagja van".

A legfrissebb adatok viszont mást mutatnak: a bírák döntő többsége - 72 százaléka - ugyanis 1990-ben, illetve azután kapta meg kinevezését, s az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ítészek politikailag elfogultak lennének. A magyar bírói kar álláspontja szerint ugyanis kizárólag a törvények alapján járhatnak el minden ítélet meghozatalakor. Politikai meggyőződésük otthon, a négy fal között marad.

A cikkben az is olvasható, hogy "nemcsak a politikai elfogultság jelent problémát, hiszen elviselhetetlenül sok szakmailag felkészületlen ítélet születik, következmény nélkül". A bírák szerint viszont szakmailag felkészületlen ítélet nincs, legfeljebb bíró lehetne, ráadásul sohasem állították azt, hogy tévedhetetlenek lennének, mint ahogyan a világon sehol sem azok.

Éppen ez indokolja a többfokozatú bírósági szervezet létét. Előfordult, előfordul és nem zárható ki a jövőben sem, hogy akár egy jogerős ítéletről derül ki: tévedés volt. A cél az, hogy az ilyen esetek száma a nullához közelítsen - állítják a bírók.

Még a fasiszták utáni rendszerben sem váltották le a teljes bírói kart, a legtöbben még 1945 után is maradhattak a helyükön - mondta Fleck Zoltán jogszociológus, aki szerint az ötlet egy politikai játék része. "A bírói hatalom delegitimizálásának az a célja, hogy mindenkit kiiktassanak, aki ellensúlyt jelenthet. Ugyanez történt az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok esetében is, most pedig a bírókon a sor" - fejtegette.

Fleck Zoltán arra is rámutatott, hogy az idősebb bírók többnyire a Legfelsőbb Bíróságon dolgoznak, azaz őket érintheti a változtatás. Az ítészek túlnyomó része viszont a rendszerváltást követő években kezdte a pályafutását. Az egyetem elvégzése után ugyanis általában 1 plusz 3 éves képzésen kell részt venniük, s ezt követően vehetik át az egy évre szóló ideiglenes kinevezésüket. Ennek letelte után kapják meg a véglegesen a bíráskodás jogát.

Fleck Zoltán úgy vélte, azért is kifogásolható ez a kezdeményezés, mert csak a bírói karról szól, s egy hangot sem hallani a rendszerváltozás előtt is szolgálatot teljesítő ügyészekről, rendőrökről vagy épp politikusokról.

Ezt hangoztatta a magyar bírói kar is, szerintük, ha mindenkinek mennie kellene, aki 1989 előtt is tevékenykedett, akkor foghíjas lenne az Országgyűlés, az önkormányzati szektor, s nem lennének közjogi méltóságok.

Nagyobb botrányt okozna, mint a médiatörvény

Az sem világos, hogy mi számít az előző rendszerrel való kompromittálódásnak - mutatott rá Boros László jogszociológus, aki szerint, ha a kormány valóban meghozza ezt a döntést, akkor az a bírói hatalmi ág szétzúzásához vezetne. Teljesen ellentétes lenne a parlamenti demokrácia alapelveivel is.

Boros László úgy vélte, hogy a bírói kar lecserélése nagyobb botrányt kavarhatna, mint a médiatörvény. "Húsz év alatt egyik kormány sem fogalmazott meg ellenvéleményt a bíróság ítéleteivel kapcsolatban, s ez alól csak a semmiségi törvény a kivétel.

A magyar bírói kar tökéletesen átállt a rendszerváltás utáni idők hullámhosszára, ráadásul akik a Rákosi-korban kompromittálódhattak, azok már régen nem aktívak. Akik viszont a 80-as években vették át a megbízólevelüket, teljesen megfeleltek a 90-es éveknek is" - fogalmazott.

Boros szerint az is teljesen elfogadhatatlan érv, hogy a bíróság helytelen ítéleteket hoz, ez csak politikai magyarázatnak tekinthető.

forrás és szerző : nepszava.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.