Oszsza meg másokkal is

Több mint negyven módosító indítványt nyújtottak be a kormánypártok az alkotmányhoz, ezek közül legalább négy a nyolcmillió választónak kiküldött úgynevezett nemzeti konzultációs kérdőíven alapul. A változtatások nem érintik a közjogi rendszer átalakítását, többnyire szimbolikus ügyekről van szó.

A módosítások közül legalább négy alapul a választóknak kiküldött kérdőíveken: így mégsem jár majd a gyerekek után szavazati jog, viszont bekerül a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetősége, és kötelező lesz megjelenni a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt.

Az alkotmány továbbra is Kúriának nevezi a Legfelsőbb Bíróságot, a vármegyék azonban Lázár szerint sokakban rossz emlékeket keltenek a jobbágyság és a cselédség történelmi tapasztalatai miatt, ezért ennek törlését javasolta, bár hozzátette: véleményével a frakcióban valószínűleg kisebbségben marad. Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének javaslatára az ombudsmanok a törvények elfogadása után normakontrollt kérhetnek majd a testülettől, amelynek létszáma 11-ről 15-re nő. Az Ab hatásköre viszont egészen addig szűkített marad, amíg az államadósság a GDP 50 százaléka alá nem csökken.

Rendelkezik majd az alaptörvény a Kárpát-medencében őshonos fajok védelméről és Gerő András történész javaslatára az alaptörvényben definiálják a nemzeti lobogó színeinek jelentését: a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény.

Orbán Viktor a kérdőívekben az emberek akaratát látja, az MSZP és az LMP azonban kudarcról, illetve színjátékról beszél.

Gyömöre Máté a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint a választópolgárok által visszaküldött alkotmányozási kérdőívek érdemben nem befolyásolhatták a készülő új alaptörvényt, mert a feltett kérdések alapvetően szimbolikus ügyekre fókuszáltak. Az egyetlen elutasított javaslat - a gyermekek után járó pluszszavazat -, illetve az olyan elképzelések, mint a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés beépítése az alkotmánytervezetbe azonban azt a látszatot keltették, hogy az emberek érdemben beleszólhatnak a jogszabály szövegébe.

Az elemző ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdőíveket visszaküldő 920 ezer ember első ránézésre ugyan soknak tűnik, de ha egy népszavazáson csak ennyi ember szavazott volna az új alkotmány mellett, akkor a referendum eredménytelen lett volna, s az országnak nem lenne új alaptörvénye.

Gyömöre Máté szerint a kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott módosító javaslatok többsége elsősorban technikai jellegű, amelyekkel a szöveget pontosítják, illetve javítják ki (de ugyanígy az új alkotmány kapcsán kevésbé fontos, hogy a megyéket vármegyének hívják-e, illetve mi lesz a Legfelsőbb Bíróság neve).

Az Alkotmánybíróságot érintő további változtatások azonban már jelentősnek mondhatók. A jogkörbővülésre rövidtávon aligha lehet számítani, az államadósság mértéke a rendszerváltás óta rendre meghaladta a GDP 50 százalékát és a Széll Kálmán Terv is csak 2018-ra jósolja, hogy Magyarország eléri ezt a szintet - fejtegette.

A Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint ennél fontosabb változás a testület létszámbővítése. Az Alkotmánybíróság tagjainak többségét még az előző ciklusban választották meg, így az ő mandátumuk csak a 2014 után kezdődő ciklusban jár le. 2014 előtt csak Holló András és Bihari Mihály megbízatása szűnik meg (2013-ban), de az ő pótlásuk esetén sem kerülnének többségbe a jelenlegi ciklusban megválasztott tagok. Ugyanakkor a létszámbővítéssel elérhető, hogy a 15 fős testületben 8 fő kizárólag a kormánypártok által támogatott személy lehessen.

forrás és szerző : nepszava.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.