Oszsza meg másokkal is


Eladósodott a függetlenségért

Ceasescu 1974-től csalhatatlannak gondolta magát: a Román Kommunista Párt 11. kongresszusa után már hivatalosan kora legnagyobb géniuszának számított, így a kínai és észak-koreai minta alapján elkezdett gazdaságpolitikai irányváltása is feltétlen helyesléssel találkozott az ország felső vezetése és családja körében egyaránt. Ezt megkönnyítette, hogy a két csoport egybeesett.

Gigantikus beruházásokba kezdett: vas-, acél- és vegyipari gyárakat építtetett, ismét nekilátott a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna megépítéséhez. A munkásokat az óriásberuházásokhoz a mezőgazdaságból csoportosította át, a költségeket pedig nyugati hitelből fedezte – derül ki az amerikai Kongresszusi Könyvtár országismertetőjéből.

A diktátor különutas külpolitikát folytatott, amelynek ekkor kettős célja volt: a Szovjetunióval való távolságtartás és a pénzszerzés. Románia ezek jegyében 1971-ben belépett a kereskedelmi világszervezetbe (akkor GATT, ma WTO), 1972-ben pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tagja lett - a szocialista tábor országai közül elsőként.

Forrás: ceausescu.org
 

A nemzetközi szervezetek segítségével Románia könnyen jutott kemény valutákban folyósított hitelekhez. Amikor pedig mindez nem volt elég, hamisított statisztikai adatokat küldött az ENSZ-nek, amelyek alapján a világszervezet fejletlen országnak minősítette, így a fejlett országokkal való kereskedelemben kedvezmények illették meg.

A Nyugat ráadásul szívesen hitelezte Romániát: miután az ország látványosan kimaradt Csehszlovákia 1968-as megszállásából, a kapitalista elit a Szovjet-blokk gyengítésének gondolta Románia erősítését.

Megborult a rendszer

A hatodik ötéves terv (1976-1980) közepén összedőlt a géniusz által elképzelt gazdasági rend.

A kudarchoz belső okok is vezettek, mint például a munkaerő-tartalékok kimerülése, az olajtermelés csökkenése és a dolgozók képzetlensége (nem tudták megfelelő hatékonysággal működtetni az importált ipari berendezéseket). Ugyanakkor a világgazdasági trendek mértek igazi csapást a román gazdaságra: az olajárrobbanás nyomán az olajimport és az energiahordozók megdrágultak, a román ipar termékei iránti kereslet viszont szűkült, ráadásul az államadósság kamatai is keményen emelkedtek. A helyzetet természeti katasztrófák – földrengés és aszály – súlyosbították.

Mindezeken túl a Nyugat politikai bizalma is megingott, miután 1978-ban Ion Mihai Pacepa, a rettegett titkosrendőrség, a Securitate kétcsillagos tábornoka az Egyesült Államokba szökött, és leleplezte a diktatúrát.

1981-ben – Lengyelországgal együtt – Románia is fizetési kötelezettségeinek átütemezését kérte hitelezőitől.

Népszavazás az adósságfékről

Ceausescu 1982-ben mégis úgy döntött, hogy erőltetett ütemben, 1990-ig visszafizeti az ország összes, mintegy 13 milliárd dollárnyi tartozását.

A ceausescu.org honlap szerkesztői három okot látnak a diktátor elszántsága mögött. Az egyik szerint az adósságválság beismerése egyúttal annak a bevallása is lett volna, hogy a Kárpátok Géniusza tévútra vezette országát. A másik szerint miután Ceausescu végignézte a lengyel gazdaság összecsuklását, nyomában az ellenzéki szerveződések megerősödésével, eltökélte, hogy Romániában mindez nem történhet meg. Harmadsorban a pártfőtitkár, aki hosszú évekig azon dolgozott, hogy Moszkvával szemben viszonylagosan független legyen, nem kívánt a Nyugat függőségében sem élni.

Ceausescu a szándékát megerősíttette az emberekkel: népszavazást rendezett arról, hogy az alkotmány egészüljön ki egy újabb passzussal, amely szerint Románia többé nem vehet fel külföldi hitelt. A voksolás során - kevéssé meglepő módon – a nép egyhangúlag támogatta a diktátor akaratát. Ettől kezdve a hivatalos magyarázat szerint az államadósság visszafizetése érdekében az emberek vállaltak némi rövid távú nélkülözést a kommunizmus beköszöntéig.

Fizetett, bármi áron

A kemény valutáért vásárolható javak behozatalát Ceausescu minimálisra csökkentette, míg országa gazdasági kapacitásai gyakorlatilag teljes egészében kivitelre termeltek, így évente átlagosan 2 milliárd dollárral csökkent Románia adóssága.
 

Forrás: ceausescu.org
 

Mindennek szörnyű következményei voltak a lakosságra nézve. Mivel az élelmiszer termelésére és elosztására szánt pénzből is államadósságot csökkentettek, illetve a megtermelt élelmet exportálták, a lakosság – a bevezetett jegyrendszer ellenére – éhezett, az alapélelmiszerekből is hiány volt. Ceausescu „tudományos diétát” javasolt országának, így próbálva az állandó húshiányt feledtetni. Az energiatakarékosság okán lakásonként egy darab 40 wattos égő működhetett, télen pedig meghatározták a lakások legmagasabb hőmérsékletet. Magántulajdonú autók alig közlekedhettek az üzemanyaghiány miatt, a tömegközlekedés kapacitását minimalizálták. A rendszabályok betartását kisebb rendőri egységek rajtaütésszerűen ellenőrizték.

A ’80-as évek végére a diktátor teljesen elveszítette kapcsolatát a valósággal. A kiéheztetett lakosság az állami televízióban azt láthatta, hogy Ceausescu élelemmel roskadásig megrakott boltokba és élelmiszer-ipari kiállításokra látogat, amelyeken a vezetésével elért életszínvonal-emelkedést dicsőítette. Ehhez persze az kellett, hogy különleges élelmiszer-szállítmányokkal töltsék fel az útjába kerülő üzleteket, csakúgy, mint ahogy jól tartott teheneket vittek az általa meglátogatott mezőgazdasági nagyüzemekbe. Volt példa arra is, hogy a tévében a géniusz személyesen osztályozta a Magyarországról érkező élelmiszereket, igaz, azok jó része műanyagból és hungarocellből készült.

A ceausescu.org adata szerint 1982 és 1989 között évente legalább 15 ezren haltak éhen, fagytak meg vagy váltak a gyógyszerhiány áldozatává. Az adósságtörlesztés ezzel együtt a tervezettnél korábban sikerült: Ceausescu 1989 áprilisában jelentette be, hogy a teljes államadósság visszafizetése nyomán Románia visszanyerte gazdasági és politikai függetlenségét.

A diktátor ebben már nem sokáig lubickolhatott: zavaros körülmények között 1989. december 25-én kivégezték.

forrás és szerző : fn.hu / B.I.L.


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.