Harrach Péter és Lázár János frakcióvezetők nyújtották be az Országgyűlésnek a kormánypártok alkotmány-tervezetét, előterjesztőként viszont Ágh Péter + 224 Fidesz képviselő és Aradszki András + 35 KDNP képviselő neve szerepel az alaptörvényen. A javaslat saját szövegében rögzíteni készül, hogy a törzsszöveg után, a hatályba léptető és átmeneti rendelkezések között magába a jogszabályba (a legfőbb jogforrásba) is tegyék bele utólag az azt támogató országgyűlési képviselők névsorát.

A STOP által megkérdezett alkotmányjogi szakértők szerint ez példátlan a magyar jogtörténetben: a rendszerváltás, illetve a II. világháború óta biztosan nem volt hasonló aktus, és ez igaz a megelőző 900 esztendő fontosabb törvényeire, a rendi, majd a polgári országgyűlések időszakára is.

Az Országgyűlés házszabálya ismeri a név szerinti szavazás fogalmát, amikor a képviselők a parlamenti jegyző felszólítására, egyenként, ábécésorrendben jelzik, hogy támogatják vagy elutasítják a vonatkozó jogszabályt, esetleg tartózkodnak. A szavazás mikéntjét (mindhárom megnyilvánulási formát és minden képviselő nevét) tartalmazó névsor ekkor csatolni kell az elfogadott törvény jegyzőkönyvéhez. Olyat azonban ebben az esetben sem rögzít a házszabály, hogy kizárólag az igennel szavazók névsorát kell csatolni, olyat meg pláne, hogy a támogatók neve belekerül a jogtestbe.

Azzal, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői (illetve esetlegesen a függetlenek) bele szándékoznak magukat írni a törvénybe, több probléma is akad. Egyfelől formai: a képviselők a végleges szövegről szavaznak, az utólag elvben nem módosulhat, legföljebb egy újabb voksolás eredményeként. A másik alkotmányjogi: a jelenlegi alaptörvény, ami alapján fogadhatják el az újat, az Országgyűlést mint testületet hatalmazza föl az alkotmányozásra. Az csak technikai szabály, hogy ehhez kétharmados minősített többséget rendel, rendelhetne négyötödöt, köthetné a frakciók számához vagy közfölkiáltáshoz is.

Nem biztos, hogy lesz olyan Alkotmánybíróság, amelyik szembeszállna Orbán Viktorékkal, és az említett aggályokra hivatkozva visszadobná a jogszabályt.

Egy névtelenséget kérő fideszes képviselő szerint az ominózus törvényhozási aktus súlyával, meghatározó jellegével, a IV. magyar köztársaság megalapításával indokolták számukra pártjuk vezetői, köztük Orbán miniszterelnök, hogy miért van szükség a nevük rögzítésére az alaptörvényben.

További szempont a névbeírás mellett, hogy ezzel talán be tudnak csábítani 1-2 ellenzéki képviselőt is az alkotmányozás folyamatába; lehet apellálni a hiúságukra, miszerint pozitív szavazatukkal megörökíthetik a nevüket a történelemben. Jelen állás szerint azonban a Fidesz és a KDNP pártszövetségének 263 országgyűlési tagja mellett legföljebb a három független képviselő, az exfideszes Molnár Oszkár, a korábbi LMP-s Ivády Gábor és a szocialistáktól kilépett Szili Katalin támogató voksára számíthatnak.

Szili egyetlenként a Fidesz-KDNP javaslata mellé benyújtott egy saját tervezetet is. Ennek legfőbb újdonsága, hogy a preambuluma világnézetileg semleges, Magyarországot parlamentáris köztársaságként, a gazdasági viszonyokat "ökoszociális" piacgazdaságként határozza meg. Köztársasági elnökről a Köztársaság elnökévé nevezné át az államfőt és miniszterelnök helyett hivatalosan is kormányfővé a végrehajtó hatalom vezetőjét. Minden bizonnyal a legjelentősebb változás az Országgyűlés Nemzetgyűléssé minősítése lenne, második kamara, a felsőház visszaállításával. A kétkamarás törvényhozás pillanatnyilag szembemegy a kormánypártok elképzeléseivel, elfogadására kevés az esély.

Mint ahogy arra is, hogy az MSZP-t és az LMP-t sikerüljön becsábítani. Annál is inkább, mert a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetének szövege tartalmazza, hogy az igennel szavazók "Isten és az ember előtti felelősségük tudatában" teszik, amit tesznek: a baloldali és centrista pártok szekuláris elkötelezettségüknél fogva pedig inkább a magánügyek körébe utalnák leginkább a vallást és az istenhitet a közjogi-politikai szféra helyett.

A Jobbik képviselői közül azonban néhányat meggyőzhet ez a szöveg. Éppen ezt a célt szolgálja az igennel szavazó képviselők neve mellől a címek, rangok és a pártkötődés elhagyása. Leplezni kell, hogy az új alkotmány a jobboldalé lesz, nem övezi teljes konszenzus. Orbánéknak legföljebb a függetlenek és (a történeti alkotmányra meg a Szent Koronára való hivatkozás miatt) a szélsőjobboldal voksai közül sikerülhet besöpörniük néhányat.

forrás és szerző : stop / bes

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.