Oszsza meg másokkal is

Amint arról hétfőn beszámoltunk, jelentős különbségek lelhetők fel a Matolcsy György által bejelentett Széll Kálmán Terv és az az alapján készült, angol nyelvű "Strukturális Reformprogram " között, és kormányzati körök a múlt héten egy szupertitkos, "megfelelő szinten és mélységben kidolgozott", 180 oldalas reformprogram létéről informálták a sajtót. A két programból kiderült: Orbánék különböző dolgokat mondanak elképzeléseikről a hazai közvéleménynek és külföldi befektetőknek. Az előbbiben az MSZP és az SZDSZ után maradt „romok” eltakarításával, a Széll Kálmán Terv "gazdaságélénkítő hatásának" következményeként előálló 4-6 százalékos (valószínűleg a kabinet által sem komolyan vett) növekedéssel traktálja a kormány a hazai közvéleményt, ám a külföld felé megszorításait a Bajnai-korszak szigorú gazdaságpolitikájának folytatásaként igyekszik eladni.

A kormány kettős beszédére jellemző momentumokat hosszan taglaltuk itt . A nem hazai fogyasztásra szánt verzióban szerepel a közösségi közlekedésben dolgozók családi kedvezményének elvétele, hogy a segélyek időtartamát és összegét lecsökkentik, és nem egészségügyi, hanem gyógyszerkassza-reformról beszélnek. A kormány ráadásul (többek között nyugdíj-ügyben) a Bajnai-kabinet intézkedéseivel dicsekszik külföldön.

Miről beszéltek?

Annak a „180 oldalas, megfelelő szinten és mélységben” kidolgozott programnak, amelyről fideszes vezetők beszéltek a múlt héten a Népszabadságnak, nincs nyoma, kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta is létezését. Hogy a Matolcsy által bemutatott, hazai fogyasztásra szánt Széll Kálmán Tervet kidolgozói mennyire veszik komolyan, arra több jel is utal. A Népszabadságnak az irományt „pusztán a nyilvánosságnak, a politikai kommunikációnak szánt programnak” minősítették fideszes vezetők, de a kormány elképzeléseit angolul ismertető, Hungary's Structural Reform Programme című kiadvány is úgy határozza meg önmagát, mint "a Széll Kálmán Terv politikai tézisein alapuló" dokumentumot - amely azonban (a "politikai tézisekkel" ellentétben) nem elérhető magyarul.

Ráadásul, mint az NGM lapunknak adott tájékoztatásából kiderül, a kormány áprilisig újabb programmal rukkol elő, ezúttal az Európai Unió számára. Ezt az NGM tájékoztatása Nemzeti Intézkedési Tervnek nevezi, ám az angol elnevezést inkább Nemzeti Reformprogramnak lehetne fordítani. Az NGM tájékoztatása egyértelművé teszi: a Széll Kálmán Terv (amelyet a minisztérium - tévesen - azonosít az eddig csak angol nyelven napvilágot látott, Magyarország Strukturális Reformprogramja című kiadvánnyal) nem azonos az Uniónak benyújtandó Nemzeti Intézkedési Tervvel, amelyet a tagországoknak az Unió versenyképességét javítani hivatott Europa 2020 stratégia keretében kell benyújtaniuk Brüsszelnek. ( Tudjon meg mindent az Europa 2020-ról az EurActiv-on!) , bár az utóbbi az előbbivel összhangban fog elkészülni.
 

Navracsics Tibornál éppen van egy Terv, de ez biztos nem 180 oldalas
Fotó: Túry Gergely
 

A Hírszerző úgy tudja: a kormányfőtől (első hallásra meglepő módon) a médiatörvény kormányzati kommunikációjában már bizonyított Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kapta a feladatot, hogy külföldi befektetőknél roadshow-zzon a befektetői bizalom helyreállításáért. Kérdés ugyanakkor, milyen anyaggal tenné ezt. Mivel az erre vonatkozó kérdésre Kovács Zoltántól, illetve a KIM-ből nem kaptunk választ, nemzetközi befektetőket kerestünk meg az iránt érdeklődve, hogy milyen anyagot kaptak a magyar kormánytól.

Londonban sem láttak még részletes programot

A Hírszerző több nagy befektetési bankházat is megkeresett, hogy ők kaptak-e bármilyen angol nyelvű tanulmányt a magyar kormánytól. Peter Attard Montalto, a Nomura befektetési bank Magyarországgal foglalkozó elemzője azt írta lapunknak, hogy ők a Széll Kálmán Terv alapján készült angol nyelvű anyagot kapták meg. Peter Attard Montalto szerint egyébként a bejelentett csomag nagyjából a "helyes irányba tett bizonytalan lépés, ugyanakkor nem elégséges célja eléréséhez". Igaz, a kormány nagyobb csomaggal állt elő (902 milliárdos kiigazítással 6-700 milliárd helyett), a részletek hiánya azonban bizonytalanságot okoz.

A Nomura elemzője helyeselte a tervezett kiadáscsökkentést és bevételnövelést, azonban kitért arra is, hogy a kormány tálalása ellenére ezek megszorító intézkedéseknek tekinthetők. A fő probléma viszont az elemző szerint az, hogy a kormány túlságosan kisméretű költségvetési lyukkal számol, ugyanis a Nomuránál még a tervezett 900 milliárdos egyenlegjavulás mellett is további 480 milliárdos költségvetési hiányt látnak 2013-ban.

Peter Attard Montalto a kockázatok között kiemeli, hogy az eddigi információk alapján fennáll a veszélye például annak, hogy a kormány kétszeresen számol a nyugdíjrendszer megváltoztatásának hatásaival, emellett többletkiadások jelentkezhetnek a közmunkaprogramokban is. A kormány az elemző szerint nem számol azzal sem, hogy a MÁV átszervezése is többletkiadással jár majd. Végül, a Nomurának nem jön ki a megcélzott államadósság-csökkentés sem (a tervek szerint ugyanis a kormány jövő év közepéig 70 százalék alá vinné a GDP-re vetített adósságot).

Montalto értékelésében kiemeli azt is, hogy továbbra is fennáll Magyaroraszág leminősítésének kockázata, viszont a csomaggal a kormány nyert még egy kis időt.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.