Oszsza meg másokkal is

A szakértők más veszélyre is felhívták a figyelmet: a szegénységi csapda, a szülők iskolázatlansága, munkanélkülisége és szegénysége újratermeli a kilátástalan élethelyzetet, a nyomor generációkon át öröklődik. Ráadásul a segélyezés feltételét éppen most szigorította a kormány.

Tiltakozik a tankötelezettség korhatárának 15 éves korra történő leszállítása ellen a Magyar Szocialista Párt pedagógus tagozata. Szerintük a közoktatásból 15 évesen kikerülők számára "nem alternatíva a kenyérkereset", amit az Orbán-csomag cinikusan ajánl. Szakképzettséggel rendelkező huszonéves fiatalok sem találnak kellő számban munkát.

A 16 éves kor előtti foglalkoztatást pedig Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmények tiltják - hívták fel a figyelmet. Úgy vélték, elsősorban cigány gyermekek veszítenék el a szakképesítés megszerzésének esélyét. A korhatár leszállítása veszélyezteti Magyarország eredményes részvételét abban a programban is, amelyet az Unió indított a korai iskolaelhagyók számának jelentős csökkentéséért. Ezért is követelik, hogy dolgozzon ki a kormány szakmailag megalapozott reformjavaslatot.

"Elmennék minden egyes roma családhoz, és elmondanám nekik: ide figyeljetek emberek, a ti életetek valószínűleg meglehetősen nehéz lesz a jövőben is. A közösségeteknek egyetlen esélye van a túlélésre, az, ha a gyerekeket mindenáron ott tartjátok az iskolában addig, amíg csak lehet. Akkor is, ha megalázzák, akkor is, ha szegregálják őket. Különben soha semmi nem lesz belőletek, mert az, aki nem tud legalább egy jó piacképes szakmát szerezni vagy esetleg egy érettségit is hozzá, esélye nincs arra, hogy beilleszkedjen a társadalomba" - ezt a kisebbségi ombudsman nyilatkozta korábban a Népszavának.

Kállai Ernő arról is beszélt, hogy a felnőttek már közmunkákkal fogják eltölteni az életüket, de ha a következő generációk is ugyanúgy élnek, mint a mostani, akkor egyre nagyobb utálattal kell szembesülniük. Úgy fogalmazott: "ez olyan természetes társadalmi folyamat, hogy nem is értem, min csodálkozunk".

A kormány terve ezzel a törekvéssel megy szembe, miközben a munkanélküliség megszüntetését, és egymillió munkahely létrehozását hirdeti. Csupán általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem, szakma nélkül szinte semmihez sem tud kezdeni egy fiatal ma Magyarországon - sőt, valószínűleg a világon máshol se.

Automatikusan a munkanélküliek listáján landol majd, és onnan szinte biztos, hogy nem kerül le. Egyébként is egyre nehezebben munkát találni, a KSH adatai szerint a munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónap, 2,5 hónappal több, mint egy évvel korábban. A napokban megjelent hirdetések szerint erre a munkaadók is rájöttek, nagy gyakorlattal rendelkező szórólapost, két nyelvvizsgával és diplomával rendelkező személyi titkárnőt, és hasonló feltételeknek megfelelő recepcióst is kerestek. Egy munkaügyi központban dolgozó vezető lapunknak azt mondta, van ugyan olyan munkahely, ahol guminyuszikat kell festeni, ilyen munkára azonban csak nagyon kevesen kellenek, de már most is túl sokan vannak.

A szegénységi csapda, a szülők iskolázatlansága, munkanélkülisége és szegénysége újratermeli a kilátástalan élethelyzetet. Gyermekeik is szinte biztosan munkanélküliek lesznek, segélyekből élnek majd, és nem szűnik az évszázados kirekesztettség: a nyomor generációkon át öröklődik. Ezt a helyzetet kellett volna megváltoztatni. Szakértők szerint ha három éves korban bekerül a gyerek az óvodába, akkor már egy integrációs folyamat után kezdheti az első osztályt. Tudást és beilleszkedő képességet szerez. Ezt teszik egy modellprogrammal Nógrád megyében.

A szécsényi kistérségben a főleg 20-36 hónapos gyerekek és szüleik a biztos kezdet gyerekházakba járhatnak, hogy ott a lehető legkorábban nyújtsanak segítséget, felismerjék és fejlesszék a kicsik képességeit, készségeit, és előkészítsék őket az óvodára. A program sikeres, egyre több gyerek fejezte be az általános iskolát, csökkent az iskolából hiányzó gyerekek és a bukások száma. Hasonló kezdeményezésekre az egész országban szükség lenne.

Más programról beszélt Szedlárné Gáll Ibolya. A munkaerőpiaci szakértő szerint felkészítőt kellene tartani a nyolcadikosoknak (már a tanév elejétől) arról, hogy hova mehetnének továbbtanulni. Összevont osztályfőnöki órákon állásbörzékre, munkahelyi nyílt napokra kellene vinni őket, hogy kedvet kapjanak valamelyik szakmához. Ha ezt nem lépi meg a kormány, akkor az általános iskolából kilépő fiatal biztosan állástalan marad, jobb esetben a segédmunkások táborát gyarapítja, rosszabb esetben a közmunkások számát növeli.

Pedig egy másik rendelettel éppen ez utóbbit akarja megakadályozni a kormány. Az idén induló új rendszerben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott. Mindeközben a közmunka szabályozását úgy alakította át a kormány, hogy az önkormányzatokat néhány hónapra és a napi 4 órás időtartamra szóló foglalkoztatás megszervezésében tette érdekeltté.

Rövidülhet az élettartam is
Egy vizsgálat szerint egyre szélesebbre nyílik az "élettartamolló" a különböző iskolai végzettségűek között; míg 1986-1990 között 8,9 évvel éltek kevesebbet a legalacsonyabb végzettségű férfiak a legmagasabb iskolai végzettségűekhez képest, a különbség ma 16,5 év. A nőknél a felsőfokú végzettségűek 4 évnyi előnye 10,2 évre változott. A legmagasabb végzettségű nők és a legalacsonyabb végzettségű férfiak között több mint 20 év a különbség. Azoknak a férfiaknak, akik nem végezték el az általános iskolát, csaknem fele, a nőknek pedig negyede meghal a nyugdíjkorhatár elérése előtt.

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.