Oszsza meg másokkal is

Bár a magyar politikai erők januárban arról beszéltek, hogy elsöprő sikert aratott a magyar program, már most, két hónappal a soros elnökség átvételét követően biztossá vált, nagy jóindulattal sem lehet sikeresnek nevezni elnökségünket. Ez részben saját hibánkból, részben pedig a nemzetközi események miatt alakult így.

A magyar elnökség a médiatörvény decemberi elfogadása miatt meglehetősen rosszul indult - ezt még a kormány tényezői is elismerték. A soros elnökség januárban, egészen február közepéig szinte végig a médiatörvényről szólt.

A külföldi lapok szokatlanul nagy terjedelemben foglalkoztak Magyarországgal, emlékeztettek arra, hogy olyan törvény született, amely ellentétes az unió alapértékeivel. A médiatörvény módosítását követően elcsitultak ugyan ezek a hullámok, ám ez nem változtat azon a tényen: mivel Magyarország a szégyenpadra került, az ország óriási tekintélyvesztésen esett át. Sokkal súlyosabb nemzetközi következményei voltak a médiatörvény elfogadásának, mint a cseh soros elnökség alatt annak, hogy megbukott Mirek Topolánek kormánya.

A soros elnökség programját is kudarc fenyegeti. Magyarország ugyan szívügyének nevezte, hogy soros elnökségünk alatt záruljon le Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, ez az elképzelés azonban már a program múlt decemberi véglegesítésekor is túlságosan optimistának tűnt, hiszen a francia kormány már tavaly novemberben aggályait fogalmazta meg a schengeni övezet kibővítése kapcsán. Ugyanakkor a magyar Belügyminisztérium még január elején is olyan közleményt tett közzé, amelyben kifejtették: "A magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása Románia és Bulgária schengeni övezethez való gyors csatlakozása, amelyhez minden energiánkat mozgósítjuk az ügy sikere érdekében". Hamar kiderült azonban, hogy ez teljesen irreális cél. Franciaország után ugyanis Németország, Hollandia és Finnország is jelezte: nem támogatják a két ország felvételét a schengeni övezethez. Berlin ugyan február végén valamelyest finomított álláspontján, szakértők azonban továbbra is azt valószínűsítik, hogy akár éveket is csúszhat a schengeni bővítés.

Február 18-án kapott újabb nagy pofont a soros elnökség: Brüsszelben bejelentették, hogy elhalasztják a soros elnökségünk legfontosabb rendezvényét, az Európai Unió május 27-re tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozóját, amelyet az év második felében, a lengyel EU-elnökség alatt tartják meg. Ezzel a magyar elnökség legfontosabb rendezvénye marad el.

A Külügyminisztérium akkor azt közölte, a halasztásra azért kerül sor, mert az eredetileg tervezett, az EU illetékeseivel előzetesen egyeztetett májusi időpontban két más nemzetközi eseményre kerül sor. A csúcstalálkozó egy hétre esett volna az OECD- és a G8-csúccsal. A világ nyolc kiemelkedő nemzetgazdasága, a G8-as csoport (Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada és Oroszország) május 26-27-én tartja csúcstalálkozóját a franciaországi Deauville-ben, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csúcstalálkozóját pedig május 23-tól 27-ig rendezik meg. Az uniós csúcstalálkozókat már évek óta Brüsszelben tartják, ám a soros elnök országok arra törekednek, hogy különböző partnerségi csúcstalálkozókat rendezhessenek meg tekintélyes állam- és kormányfők részvételével.

A gödöllői csúcs elmaradásának lehetőségét a Washington Post című lap lebegtette meg a "Magyarország putyinizálódása" című, tavaly december 26-i vezércikkében. A lap azt írta, a nemzetközi közösségnek lehetnek nyomásgyakorlási eszközei, hogy Orbán Viktor visszafogja a hatalomkoncentrációt, és módosítsa a médiatörvényt, ezek közé tartozik a csúcstalálkozó bojkottja.

Bár brüsszeli források sem kívánták megerősíteni, hogy a csúcs elmaradásához köze lenne a médiatörvénynek, az eset mindenképpen azt mutatja: Magyarország az elmúlt hónapokban elveszítette tekintélyét az uniós tagországok előtt, s jelentéktelen tényezővé vált. Franciaország ugyanis "rászervezett" a keleti partnerség csúcstalálkozóra. Az utóbbi tíz évben ötször júniusban, öt alkalommal pedig júliusban rendezték meg a G8-as csúcsot, vagyis minden évben tudtak olyan időpontot találni, amikor kevesebb nemzetközi rendezvényt tartanak, illetve amely minden országnak megfelel.

Egyre valószínűbb, hogy Magyarország harmadik fontos prioritása sem teljesül, s Horvátország nem soros elnökségünk alatt írja alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval. Ez ugyan nem a magyar elnökség hibája, hanem Zágrábé, hiszen nem a menetrend szerint haladt az ország jogalkotási folyamata, mégis a halasztás meglehetősen kínosan érintené Budapestet.

A 35 tárgyalási fejezetből eddig 28-at zártak le Horvátországgal. Április 19-én három fejezetet vesznek napirendre: a regionális politikáról, az agrárpolitikáról és a halászatról szóló, június 21-én pedig négy témáról, a költségvetésről, a versenypolitikáról, az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról, valamint az egyéb, máshova nem sorolt kérdésekről tárgyalnak. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos 23. fejezet lezárása azonban akár hónapokat csúszhat. Brüsszel elsősorban a zágrábi kormány korrupció elleni elkötelezett fellépését hiányolja.

Magyarországnak két esélye maradt arra, hogy valami eredményt felmutasson, s ne végződjék uniós elnökségünk teljes kudarccal: a közös európai romastratégia és a Duna Régió Stratégia elfogadása. A magyar soros elnökség programjában kiemelt célként tűzték ki, hogy az Európa 2020 stratégián belül egységes romastratégiát fogadtassanak el az uniós tagországokkal. ( Az Európa 2020 stratégia legfontosabb eleme az, hogy a 20-64 éves korú népesség jelenlegi 69 százalékos foglalkoztatási szintjét legalább 75 százalékra emeljék.) A roma stratégia úgy javítana a mintegy 10-12 milliós roma lakosság helyzetén, hogy átjárhatóságot teremtene az uniós pénzügyi alapok között. Ha el is fogadnák a roma stratégiát, szakértők szerint legalább 8-10 évbe telhet, mire bekövetkezne bármiféle változás.

Inkább jelképesnek nevezhetnénk a Duna Régió Stratégia esetleges elfogadását. Ez a programpont ugyanis általánosságokat fogalmaz meg, s a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok fejlesztési stratégiáját és terveit tartalmazza.

Diplomáciai torlódás

A líbiai válság miatt bizonytalanná vált, vajon megtartják-e az uniós külügyminiszterek hagyományos "Gymnich"-találkozóját, amelynek minden félévben a soros elnökség ad otthon. Jövő pénteken és szombaton várja a Huszonhetek külügyminisztereit a magyar soros elnökség Gödöllőre az informális tanácskozásra, csakhogy ugyanaznap Brüsszelben két csúcstalálkozót is tartanak. Egyrészt az eurózóna állam- és kormányfőinek rendkívüli tanácskozását, amelyre 17 állam- és kormányfő hivatalos (Magyarország nem), másfelől pedig a Huszonhetek rendkívüli csúcstalálkozóját Líbiáról, amelynek összehívását Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kezdeményezte. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ez utóbbi csúcs előkészítésére rendkívüli külügyminiszteri értekezletet hívott össze március 10-re Brüsszelbe.

Mivel az uniós külügyérek valószínűleg a líbiai helyzet megvitatásával foglalkozó csúcsra is hivatalosak, felmerült a kérdés, vajon ezek után részt vesznek-e a gödöllői "Gymnich" találkozón. Catherine Asthton honlapján azonban egyelőre szerepel a kétnapos gödöllői tanácskozás, s a főképviselő a rendkívüli külügyminiszteri találkozót bejelentő közleményében azt is jelezte, hogy tárgyalásairól Gödöllőn tájékoztatja majd uniós kollégáit. A "Gymnich"-találkozókat minden félévben megrendezik. Első alkalommal 1974-ben rendeztek hasonló informális tanácskozást a németországi Gymnich-kastélyban.

Uniós előrelépés

A magyar soros elnökség honlapján sikeresebbnek ítélik az eddig eltelt két hónapot, összefoglalva a magyar elnökség időszakában elért uniós eredményeket. Strasburgban aláírták az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletet, amelynek értelmében 2012-től bárki kezdeményezhet uniós jogszabályt. Döntés született az uniós energiapiac egységesítéséről 2014-ig. Megállapodtak, hogy megerősített együttműködés keretében 25 tagállam kidolgozza a közös uniós szabadalmi rendszert.

Az Európai Parlament megszavazta a távolsági busszal utazók jogairól rendelkező jogszabályt. Dícsérik a magyar elnökséget, mivel a líbiai válság kapcsán gyorsan aktiválta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát. Magyarország repülőgépet indított állampolgárai kimentésére és más országok polgárait felvette az utasok közé. Az informális tanácsülésekre a magyar elnökség meghívja az EU-tagjelölt országok képviselőit, jelezve elkötelezettségét az unió bővítése iránt - olvasható az összefoglalóban.

forrás és szerző : Népszava-összeállítás


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.