Oszsza meg másokkal is

Miniszteri biztossá nevezte ki Navracsics Tibor közigazgatási miniszter Pálvölgyi Balázst - derült ki a múlt pénteki Magyar Közlönyből, így a STOP számításai szerint nyolcra emelkedett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) az ugyanerre rangra emeltek száma, és a kormányportál adatai szerint összesen (legalább) 17-en viselnek hasonló tisztséget a második Orbán-kormányban.

A Fidesz-KDNP választási kampánya során és győzelme után kisebb és olcsóbb kormányt és államigazgatást, a bürokrácia csökkentését ígérte, ezt annyiban teljesítették is, hogy a valaha volt legkisebb létszámú kormányt állították föl. A miniszterelnök és két helyettese nyolc minisztert irányít, ami összesen csak 10 tagot jelent, mert az egyik helyettes (jelesül Navracsics) egyúttal tárcavezető is.

A kormányzat egészével azonban már gyökeresen más a helyzet: az Orbán-kormány - számításaink szerint - 55 (!) államtitkárt alkalmaz; az egyikük Varga Mihály, aki a Miniszterelnökséget (ME) vezetve jogállás szerint az államtitkárokkal, a politikai befolyását és hatalmát tekintve viszont leginkább a miniszterekkel áll egy szinten.

Államtitkári a jogállása a kormány-, s miniszterelnöki és a miniszteri biztosoknak is; az előbbieknek kötelezően, az utóbbinak esetlegesen, de jellemzően.
Kormánybiztosból Orbán Viktor hatot nevezett ki: Andrew Vajnát a filmipar megújítására, Barsiné Pataky Etelkát az EU Duna-stratégiája irányítására, Bakondi Györgyöt katasztrófavédelemre, Budai Gyulát korrupcióellenes összehangolásra és Robák Ferencet az EU-elnökségre. Kormánybiztos lett azonban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is: előbb az orosz, majd a kínai kapcsolatokat nyerte el a főnökétől.

Miniszteri biztosok - akiket nagy számuk okán nem sorolnánk föl - közül a legtöbbet a KIM alkalmazza (nyolcat), utánuk a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma jön öttel. A belügy, a külügy, a honvédelem és a vidékfejlesztés beéri eggyel-eggyel, a fejlesztésinek és a gazdaságinak egyre sincs szüksége. A ME-nek pedig talán csak azért nincs miniszteri biztosa, mert nem is miniszter áll az élén.

A közigazgatás mamutszerkezetében egyre-másra keletkező lyukak betömésére kitalált tisztségeket az Orbán-kormány (illetőleg parlamenti többsége) a 2010. évi XLIII. törvényben szabályozta. Eszerint a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter hatáskörébe tartozó, egyéb kormányhivatal által el nem látott kiemelt föladatokra nevezhető ki a vonatkozó biztos. Aki lehet miniszter, államtitkár, közigazgatási vagy helyettes államtitkár.

Továbbá bárki más. Ebben az esetben viszont jár neki a hivatali lakás (vagy ha nem igényli, akkor a lakásfönntartási támogatás), a hivatali autó, a havi egymilliós államtitkári fizetés, az elsőosztályra szóló repülőjegy, a kormányüdülő, valamint természetesen a titkárság nagy irodával, irodákkal. Pótlék akkor is járhat, ha már eleve kormányzati tisztviselő volt a kinevezett.

Az utóbbi másfél évtizedben a különböző kormányzati stallumok osztogatását (sok esetben) a politikai érdemek elismerésére, hogy ne mondjuk, kegyosztásra használták, mivel ez az állami felsővezetők számának legkevésbé látványos, mert a kormány szerkezetéről szóló törvény módosítását nem igénylő módja.

A szabályozást épp emiatt 2006-ban, Gyurcsány Ferenc önkorlátozó hangulatában szigorították. A Sárközy Tamás professzor kodifikálta új jogszabály fölszámolta a kormány- és miniszteri biztosok, kormány- és miniszterelnök, miniszteri megbízottak, illetve -meghatalmazottak zavaros, szabályozatlan és áttekinthetetlen rendszerét. A fölső határt három kormány- és tárcánként két miniszteri biztosban maximalizálta, az egyéb megbízottakról és meghatalmazottakról pedig említést sem tett.

A Gyurcsány- a Bajnai-kormányok ennek dacára - jórészt a már említett politikai okok folytán - alkalmazták a miniszterelnöki megbízott a törvény számára ismeretlen intézményét. A rendszert 2010-ben az Orbán-kormány úgy szándékozott újraszabályozni, hogy egyszerűen átnevezte őket biztosokká, és körülírta őket (például limitálva a megbízás időtartamát). A nem illegitim elképzelésről legelébb Répássy Róbert későbbi igazságügyi államtitkár (KIM) a kormányszerkezetről szóló bizottsági vitában beszélt.

Eszerint a miniszterelnöki megbízottból biztos lett; ilyen néven pillanatnyilag egyedül Szijjártó Péter, a kommunikációs stáb vezetője és szóvivő ténykedik.
Innen nézve legalábbis meglepő, hogy jelenleg mégiscsak van két megbízottja a kormányfőnek. A 2006-os úgynevezett rendőri brutalitás kivizsgálására, az utóbb a "rendőrök hazudnak" nevű törvényről elhíresült korábbi igazságügy-miniszter, Balsai István, míg a nyugdíjvédelemnek nevezett járulék-átirányításra Selmeczi Gabriella kapott megbízást (de Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztossága idején miniszterelnöki megbízottként ténykedett Budai is).

Nem világos azonban, hogy egyáltalán kinevezhette-e volna őket Orbán; törvényi fölhatalmazás hiányában hiányzik a jogállásuk leírása, az államigazgatási-politikai felső vezetőket pedig nem kormányfői hatáskörben szokás szabályozni.

A miniszterelnöki megbízottak kétséges módon létező intézménye nem összekeverendő az előbb fölszámolt kormánymegbízotti intézménnyel - amelyet utóbb mégiscsak visszaállított az Orbán-kormány. Ők húszan lettek a regionális közigazgatás integrációjáért felelős politikai komisszárok vagy főispánok.

A zavaros viszonyokat jól jellemzi, hogy az utóbbi intézmény bizottsági vitájában Répássy államtitkár próbálta meg az ellenzéknek elmagyarázni, hogy a kormánymegbízott addig nem létezett, volt ellenben kormány- és miniszteri biztos, meg miniszterelnöki megbízott. Eszébe juthatott azonban, hogy utóbbi elvileg még sincsen, gyakorlatilag azonban mégis, pedig lett helyette a biztos, ezért a terület kormányzati illetékese hozzá is tette, hogy csak "ha jól emlékszem".

forrás és szerző : stop / bes


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.