Előtérben ! : Alkotmánybíróság kontra Fidesz: megint jöhet a bosszú? |
Alkotmánybíróság kontra Fidesz: megint jöhet a bosszú?
2011.02.22. 18:08

Eltörölte az Alkotmánybíróság az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő jogszabályt. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény több ezer embert érint, mégis csak szűkszavú közleményekre futotta a kormány részéről. A heves reakciók tehát elmaradtak, s egyelőre a Fidesz bosszújára sem kell számítani.
Oszsza meg másokkal is
Az AB döntését a Fidesz sikerként értékelte, mondván "a törvény jelenlegi formájának hatályossága alatt sikerült konszolidálnia a közigazgatásban korábban tapasztalt tarthatatlan állapotokat".
Az MSZP ugyanakkor másként látja a helyzetet. Mesterházy Attila például arról beszélt, örül, hogy az Ab megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő rendelkezést, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány politikai tisztogatást folytasson az államigazgatásban.
Az MSZP elnöke visszautasította, hogy a kormány saját érdekei szerint értelmezze a számára kedvezőtlen döntést. Hozzátette: bíznak benne, hogy a többi, még a testület előtt lévő alkotmánybírósági beadványukat is kedvezően bírálják el, és egyértelművé válik, hogy "a Fidesz lábbal tiporja a jogállamot és az alkotmányos normákat".
Azt már korábban is látni lehetett, hogy a törvény nem állja ki az alkotmányossági próbát. A jogszabályt először tavaly június elején fogadta el az Országgyűlés, de Sólyom László akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a T. Háznak.
Kifogásolta például, hogy a szabályozás ellentétben áll a nemzetközi jog szabályaival, melyek tiltják a valós indok nélküli elbocsátásokat.
Az akkori államfő úgy vélte, a szabályozással sérülhet a hatályos alkotmányban biztosított munkához való jog is, mely szerint az államnak kötelessége biztosítani, hogy megszerzett állásától indokolatlanul senkit ne lehessen megfosztani. A parlament kormánypárti többsége nem sokkal később érdemi változtatások nélkül újra elfogadta a törvényt. Az ellenzék, valamint a szakszervezetek és több jogvédő szervezet pedig szinte azonnal az Ab-hoz fordultak, utólagos normakontrollt kérve.
Sólyom kifogásai ellenére a Fidesz újra átverte a parlamenten a törvényt, kérdés, hogy az Ab milyen jogköröket kap majd az új alkotmányban a döntése miatt.
"A kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról szóló passzusok május 31-ével történő megsemmisítése semmiképpen sem volt váratlan az Alkotmánybíróság részéről. Az érintett jogszabályt ugyanis már a kezdetektől élesen bírálták jogvédő szervezetek, nem véletlen, hogy Sólyom László, korábbi köztársasági elnök is megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek többek között az Ab mostani indoklásában is szereplő okokra hivatkozva" - nyilatkozta lapunknak Gyömöre Máté a Magyar Progresszív Intézet elemzője.
Szerinte az ominózus paragrafusok a közszolgálatot ellátók egyik legfőbb védelmét szüntették meg, mégpedig azt, hogy ne lehessen senkit sem adott esetben politikai okokból elbocsátani. Így viszont a kirúgásokat még a munkaügyi bíróságon sem lehetett megtámadni, mivel nem volt olyan indok, ami ellen panasszal lehetett volna élni.
Gyömöre úgy vélte, most nem várható olyan éles támadás a Fidesz részéről az Alkotmánybírósággal szemben, mint az az indokolatlanul magas végkielégítésekre kivetett különadó esetében történt.
"Ennek alapvetően két magyarázata van. Egyrészt a kormányváltás óta több mint háromnegyed év telt el, így ez idő alatt végbemehettek a szükséges személycserék - amelyek egy részét a politikai racionalitás is indokolta -, másrészt a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésének nincsen sem komoly gazdasági, sem komoly szimbolikus jelentősége - fejtegette.
A Magyar Progresszív Intézet elemzője ugyanakkor arra is rámutatott: a kormány bejelentette, hogy az elbocsátásokhoz május 31-ig nem fűznek indoklást, ami jogilag természetesen helyénvaló, ám a Fidesz által korábban rendkívül fontosnak tartott normatív megközelítés alapján már közel sem tekinthető elegánsnak.
Ráadásul a menesztett kormánytisztviselőkkel szemben így az állam hosszas perekre is számíthat. Az azonban nem várható, hogy mindez a Fidesz megítélését komolyan befolyásolná, miután a téma jelentősége jelenleg marginális, s várhatóan ez a későbbiekben sem változik, már csak az alkotmányozás és a március 15-ig elméletileg megismert gazdasági program miatt sem.
forrás és szerző : nepszava.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|