Oszsza meg másokkal is

Az alkotmányozás miatt egyelőre a választási rendszer reformjára vonatkozó törvényjavaslatok is csak várakoznak. A Fidesz és az MSZP ugyanazon a napon, tavaly május 17-én nyújtotta be a 200 fős parlamenthez kapcsolódó rendszerre vonatkozó megoldását; a szocialisták egyszer már próbálkoztak ezzel a javaslattal a Gyurcsány-kormány idején, a Fidesz ezt már akkor sem támogatta.

A kormányzópárt által beadott tervezet a kedvezményes kisebbségi mandátumok nélkül 198 parlamenti hely elosztását szabályozza, ebből 90 lenne egyéni kerületben elnyerhető és 108 listáról. Utóbbiból csak 78-at osztanának ki országos listáról, a fennmaradó 30 az egyéni körzetekben szerzett töredékszavazatok alapján lenne elnyerhető egy kompenzációs listáról. Újítás, hogy az egyéni körzetekben csak egyetlen forduló van, a legtöbb szavazatot kapó jelölt viszi a mandátumot. Egyetlen kitétel, hogy a választópolgárok több mint fele adja le a voksát, máskülönben érvénytelen a szavazás. Választáspolitológiai szakértők szerint a Fidesz javaslata meglehetősen „gáláns”, nemcsak hogy illeszkedik a jelenleg hatályos – konszenzuson alapuló – rendszerhez, de tulajdonképpen nem is lenne előnyös a Fidesz számára. Bár nem tudható, hol húzódnának a leendő, 90 egyéni körzet pontos határai, így a modellezés is nehézkes, a 2010-es elsöprő Fidesz-fölényt hozó választási adatokra támaszkodva mégis elmondható: ezen rendszer alapján a Fidesznek nem lenne meg a kétharmados többsége. A kormánypárti javaslat a kisebb és nagyobb pártok esélyeit illetően nem jelent érdemi változást, ráadásul a megyei listák eltörlése és az ajánlószelvények számának változatlanul hagyása (750) a kisebbeket még segítheti is.
 

Fotósok várják a politikus szavazatát. Kinek kedvezne egy új rendszer?
MTI - Koszticsák Szilárd
 

Az MSZP 199 mandátumot osztana szét, és csak megyei és országos listákra leadott voksok alapján; egyéni körzetek nem lennének. A leosztás szerint 173 mandátum lenne szerezhető megyei listáról, 23 (illetve a megyei szinten ki nem osztott) pedig országos listáról; utóbbiak a töredékszavazatok alapján. A rendszer egyértelműen kedvezne a középpártoknak, így például az MSZP-nek is, de kérdés például, hogy a szigorított jelölési rendszer alapján (a kiosztható mandátumok ötszázszorosát kell produkálni ajánlásban a területi listaállításhoz) az LMP például teljesíteni tudná-e az induláshoz elengedhetetlen követelményeket.

Mindenesetre a 2010-es adatokkal készített modell alapján elmondható, hogy ha a Fidesz rendszerjavaslata szerint szavaztunk volna tavaly, akkor a Fidesz rosszabbul, az MSZP, a Jobbik és az LMP pedig valamivel jobban járt volna a tényleges eredménynél. Az MSZP szisztémája szerint pedig a Fidesz lényegesen roszszabbul, a többiek lényegesen jobban jártak volna, ha – hangsúlyozzuk újfent – sikerül teljesíteniük a követelményeket. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a rendszerek arányosságát mutató Loosmore–Hanby-indexek azt bizonyítják: míg a Fidesz rendszere (12,9 százalék) mérsékelten aránytalan, addig a szocialista elképzelés (3,8 százalék) teljesen arányos rendszert hozna létre. Sőt utóbbi esetében az arányossági mutatók szerint a parlamentbe jutott pártok egyike sem lenne alulreprezentált.

Elemzések szerint a korábban sokkal aránytalanabb rendszerötletekkel előálló Fidesznek most már nem érdeke, hogy bárkinek is esélye legyen megszerezni a kétharmados többséget; ezért e „gáláns ajánlat”. Ez a fideszes javaslat egyébként nagyon hasonló ahhoz a választójogi reformmegoldáshoz, amelyet az LMP-s Karácsony Gergely javasolt még kutatóként 2007-ben. Kritika ugyanakkor a fideszes elképzeléssel szemben, hogy nem lehet fair módon, arányosan kijelölni 90 egyéni körzetet, figyelembe véve a közigazgatási határokat és az azonos lélekszámot. Nem beszélve arról, hogy az egyfordulós egyéni rendszer is egyértelműen a jelenleg erős támogatottsággal bíró Fidesznek kedvez, de hasznot hozhat a Jobbiknak is bizonyos régiókban, hogy nincs lehetőség a demokratikus erők kooperációjára egy második fordulóban.

Egyik beadott javaslat sem rendez viszont régóta égető problémákat. Ilyen a folyamatos visszaélésekre lehetőséget adó ajánlószelvényrendszer, amely helyett választáspolitológusok inkább a kauciós megoldást ajánlják, de rendezetlen egyelőre a külhoni magyarok szavazása is. Nem tudható, hogy az újonnan szavazati jogot kapók hol és hogyan voksolhatnak majd (elektronikus vagy levél útján történő szavazás lehetne új és olcsó megoldás), szavazhatnak-e majd unión kívüli állampolgárokként az EP-választásokon is, de olyan egyszerűnek tűnő problémákat is meg kell még oldani, mint például azt, hogy kampányolhatnak-e magyar pártok külhoni területeken.

Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője lapunknak azt mondta: arányos rendszert akarnak, s ha ezt az elvet a Fidesz is elfogadja, akkor nyitottak és rugalmasak lesznek a normaszöveget illetően. „Ami a kettős állampolgárságot szerző külhoni magyarok szavazati jogát illeti, a szocialisták ragaszkodnak a magyarországi lakóhelyhez, mint választási feltételhez. Elképzelhetetlen, hogy azok szavazzanak a magyar parlamentről, akik nem viselik annak következményeit” – fogalmazott Lamperth, majd kérdésünkre hozzátette: az ajánlószelvények rendszerét kiváltandó kauciós megoldást „tárgyalási alapnak” tartják. Ugyancsak támogatják az elektronikus rendszerű (e-voting) szavazást, erről épp Lamperth Mónika készített még javaslatot az akkor az OVI élén álló Rytkó Emília közreműködésével. Ezt akkor a pártok informatikusválasztási szakértői megtárgyalták és mindegyik azon az állásponton volt: a rendszer jó, biztonságos, gyors és olcsó. Ehhez képest a megoldás a politikusoknál elakadt menet közben.

Karácsony Gergely, az LMP képviselője lapunknak azt mondta: az ökopártiak önálló választási javaslatot dolgoznak ki, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak. Ami tudható, hogy a párt választási programjában ezzel kapcsolatban a bejutási küszöb három százalékra való csökkentése és a jelöltekkel kapcsolatos preferenciák kifejezését lehetővé tévő technikák szorgalmazása szerepel. Az LMP számára a határon túliak szavazati joga teljesen elfogadhatatlan, az e-voting rendszerrel kapcsolatban pedig Karácsony azt mondta: első körben a külföldi voksok leadásánál, hosszabb távon belföldön is be kellene vezetni. „Ehhez persze nagy fokú bizalom kell, ami jelenleg hiánycikk” – tette hozzá. Nem így gondolkodik viszont a kétharmados kormánytöbbség. Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság és a választási reformon dolgozó albizottság fideszes elnöke a Népszabadságnak azt mondta: a Fidesz nem támogatja sem a számítógépes (e-voting), sem pedig a kauciós rendszert. Salamon hozzátette: a Fidesz–KDNP a vegyes választási rendszert preferálja, az MSZP javaslatának részletes bírálatába pedig „nem bocsátkozik”, mert – mint mondta – nem törvényjavaslatokat mérnek egymáshoz, hanem megoldási elemeket. A kormánypárti politikus a kettős állampolgársággal választójogot szerzők voksjogosultságának technikai részleteire vonatkozó kérdésünkre azt mondta: erről az új alkotmány megalkotását követően, frakciószinten kell kialakítani az álláspontokat.

forrás és szerző : nol.hu / Szalay Tamás Lajos


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.