Oszsza meg másokkal is

A Mathias Corvinus Collegium által rendezett konferencián Tölgyessy Péter a körülbelül 200-250 fős, főleg fiatalokból álló közönség előtt úgy fogalmazott:a kétharmados többséggel rendelkező kormány "eszközként használja a jogot". Az SZDSZ egykori elnöke, és a Fidesz volt képviselője szerint Orbán Vitkor miniszterelnöknek " keleties a viszonya a joghoz", azaz: elsősorban személyes kapcsolatokban és nem intézményes keretekben gondolkodik.

Példaként említette a különadót: ahány vállalat, annyi fajta adó létezik, szerinte ez teljesen alkotmányellenes. A médiatörvény is erre a szemléletre utal szerinte, mivel az rendkívül hosszú - ezért nehezen kezelhető - , és kiderül belőle, hogy egy-egy konkrét céget céloz meg, bár utóbbit nem fejtette ki részletesen. Tölgyessy az új alkormány javaslatával kapcsolatban "elképesztőnek" tartja, hogy belefoglalták, ki a Himnusz szerzője, de az nem derül ki belőle, hogy mi lesz az Alkotmánybírósággal.

Fék nélkül?

"Az alkotmánybíróság jogkörei jelentik majd az új rendszer sarokkövét, itt fog kiderülni, hogy a Fidesz mit gondol a jogállamról" - mondta. Az alkotmányjogász hozzátette: ha az alkotmánybíróság nem bírálhatja majd felül a kétharmados törvényeket, a végrehajtó hatalom legfontosabb fékét veszítheti el és megvalósulhat Orbán plebejus demokráciája. Más liberális gondolkodókkal szemben, nem tart attól, hogy megszűnik a jogállam, de ha ez a konstrukció valósul meg, amit fentebb felvázolt, "az 1989 megtagadása, antitézise lesz", s ezzel elindulunk azon az úton, amivel az európai utat kockáztatja.

Szerinte, három dologra lenne szükség: fejeződjön be a politikai polgárháború, induljon el a konszolidáció, találjanak megoldást a nagyon súlyos gazdasági- és társadalmi problémákra, mert csak így lehet abból a csapdahelyzetből kitörni, amiben az ország jelenleg van. Tölgyessy véleménye szerint ehelyett a kétharmados kormánytöbbség új frontot nyitott, ahol az ellenzék nem tehet mást, mint, hogy ne a kormány, hanem a rendszer ellenzékévé válljon.

Fércmunka?

Kukorelli István alkotmánybíró azt mondta, nagyon nem tetszik neki az a hangulat, ami a most hatályos alaptörvényt körülveszi. Egyrészt baj, hogy „ideiglenesnek” tartják ezt sokan, ráadásul ez a kifejezés még a preambulumban is szerepel, az egy sajátos magyar hagyomány szerinte, hogy mindig mindenben újat akarunk kezdeni. Másrészt károsnak tartja a mostani Alkotmány legitimitásának megkérdőjelezését, ugyanis azt hét egymást követő parlament rakta össze, vagyis ez nem egy „89-es” (ahogy Orbán Viktor is nevezte legutóbb) alaptörvény, hanem a rendszerváltás óta gyakorlatilag folyamatos alkotmányozás folyik.

A készülő tervezettel kapcsolatban megjegyezte: az előkészítő bizottság által összeállított dokumentumon összesen 19 munkaórát dolgoztak. Mint mondta, a parlamenti vitát figyelve „nem aludt jól”, nyugtalanítónak tartja például, hogy a választási rendszer nem lesz része az új Alkotmánynak. Mint fogalmazott, „nem ellendrukkere” az alkotmányozási folyamatnak, de a jelenleginél jóval szakszerűbb, pontosabb munkára van szükség.
 

Nem szeretné az Alkotmánybíróság, ha a kétharmados koalíció lefogná a kezüket
Fotó: Túry Gergely
 

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, fontos lenne, hogy az alkotmányos intézmények hatáskörét az alaptörvényben rögzítsék, ne két-harmados törvényekkel szabályozzák, de úgy vélte, erre már nem kerül sor, „a szíve mélyén már lemondott erről”. A leendő testület hatásköreivel kapcsolatban azt mondta, elgondolkodtató, hogy a legtöbb európai Alkotmánybíróság elveti a törvényjavaslatok előzetes alkotmányossági vizsgálatának az intézményét – amit az Orbán-kormány megadna –, mert ezzel túlzottan leterhelődne a testület. Példaként az osztrák alkotmánybíróság esetét hozta fel, amit a 80-as évek végén évekig „csuklóztatott” az ottani, kétharmados többségben lévő kormánykoalíció, folyamatosan szűkítve a hatásköröket. Ilyenre máshol nem is volt példa Európában. A kormány magatartásával kapcsolatban megjegyezte, hogy „nem túlélni szeretnék a kétharmadot”, szeretnék, ha javaslataikat érdemben figyelembe vennék.

Állampolgár ne indítványozzon?

Szintén ezért nem támogatja, hogy széles kört (vagyis magánszemélyeket is) felruházzanak indítványozási jogkörrel, példaként a magánnyugdíjpénztárak államosítását hozta fel, amihez 190 indítvány érkezett, ezeket egyenként el kell bírálniuk. (Az indítványozási jogkör szűkítése felmerült kormánypárti képviselők részéről, de végleges álláspont még nincs – a szerk.)

A mulasztásos alkotmánysértés intézményével kapcsolatban arról beszélt, ennek a jelenlegi formájában semmi értelme, hiszen nem szankcionálható, nincs következménye, de azt azért furcsának találta, hogy a „francia forradalmi mércével mérve” is hónapok óta kormányzó Orbán-kabinet egyetlen ilyet sem igyekezett kiküszöbölni.

„El a népszavazási kezdeményezésekkel az Alkotmánybíróságtól” – mondta, ennek kapcsán még, megjegyezve, hogy a testület nem tud gátat szabi a legkülönbözőbb ilyen irányú kezdeményezéseknek, a teljes népszavazási rendszert felül kellene vizsgálni szerinte.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.