Rogán Antal nyomást gyakorolna: Vannak ötleteink...
2011.02.19. 08:43

A versenyszféra elképedt az szja-akciócsoportok tervén
Megkezdik munkájukat az akciócsoportok, amelyeket annak fölmérésére hoztak létre, hogy mely területeken okozott kárt a 16 százalékos személyi jövedelemadó. Rogán Antal tegnap sokatmondóan úgy fogalmazott, hogy a kormány nyomást fog gyakorolni a magánszférában is. Ezen a vállalkozói és a szakszervezeti szféra is elképedt.
Oszsza meg másokkal is
Bér- és adómonitoring-bizottságot hozott létre a Fidesz–KDNP-frakciószövetség tegnap Rogán Antal vezetésével, aki tegnap sajtótájékoztatón közölte: mind a köz-, mind pedig a magánszférában vizsgálják, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások, amelyeket „messze nem mindenhol” hajtottak végre teljes mértékben. Emlékeztetőül: az érdekegyeztető tanácsban az a kötelező érvényű döntés született, hogy a minimálbért 6,1 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 5 százalékkal kell emelni, hogy senki ne járjon rosszabbul a 16 százalékos szja-kulcs bevezetésével. Ajánlásként az OÉT-ben 4–6 százalékos bruttó béremelést is megfogalmaztak.

Munkások az esztergomi Suzuki-gyárban
Népszabadság - Reviczky Zsolt
Márpedig: sokan rosszul jártak, ahogy arra Orbán Viktor miniszterelnök is rámutatott hétfőn a parlamentben, hozzátéve, hogy ezt a kormány nem engedi. Hasonló elszántsággal állt a problémának tegnap Rogán Antal is, aki kérdésünkre közölte – idézzük –„nem szégyellem, hogy a kormány, a Fidesz és a KDNP nyomást fog gyakorolni a magánszférában is” azért, hogy a béremelési ajánlásban foglalt bérfejlesztést végrehajtsák. Lapunknak arra a további kérdésére, hogy milyen intézkedésekkel, szankciókkal élnek, a politikus mindenekelőtt a nyilvánosság kényszerítő erejét nevezte meg eszközként. „Ha ez nem lesz elegendő, akkor vannak ötleteink” – tette hozzá. A tájékoztatón kiderült, hogy első helyen a közszférát és az ahhoz tartozó állami vállalatokat vizsgálják meg, de „körülnéznek az önkormányzatok környékén is”. Rogán szerint elképzelhető ugyanis, hogy állami oldalon „hanyagság vagy időhúzás” miatt nem tartották be az OÉT-döntést. A magánszféra esetében pedig „fel kell gyorsítani azt az időt, amíg a bérmegállapodásról szóló döntések végigmennek a bérrendszeren”. A megyékben tájékoztatást kérnek a kamaráktól, továbbá létrehoznak egy olyan zöldszámot és internetes felületet, amelyen bárki bejelentheti, hogy miként érintették a változások.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) élesen bírálta az akciócsoportok létrehozásának ötletét. – Olyanok írhatták a kormányfő beszédének e részét, akik nem ismerik a magyar bérrendszer és béralku folyamatait – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A szövetség számára érthetetlen, hogy milyen jogi alapon akarja a miniszterelnök betartatni az OÉT béremelésre tett ajánlását, mivel az, mint a neve is mutatja nem kötelező erejű. A megállapodásban ráadásul az is szerepel, hogy a bérek kialakításakor figyelembe kell venni az adott cég versenyképességi, illetve jövedelmi helyzetét. A bértárgyalásokon kiemelt szempontként kell kezelni a foglalkoztatás biztonságát is. Azok a vállalkozások, amelyek nem engedhetik meg maguknak a 4–6 százalékos emelést, eltekinthetnek ettől – emlékeztetett Dávid Ferenc.
A főtitkár szerint most két út lehetséges: az egyik, hogy a kormány rövid időn belül újra összehívja az OÉT-et, ahol a tárgyalóasztal mellett a kabinet képviselői kifejthetik, pontosan mire gondolt Orbán Viktor. A tavaly decemberi ajánlás ugyanis az OÉT-ben helyet foglaló kormány egyetértésével született, így már akkor tisztában kellett lenniük azzal, hogy a szja-változás milyen hatással lesz a bérekre. A másik lehetőség a hatályos jogszabályok megváltoztatása lehet, ám ez lényegében azt jelentené, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja a decemberi megállapodás keresetajánlásra vonatkozó részét.
A magyarországi Bosch-csoport vállalatainál három fő szempont alapján történik a rendes éves fi zetésemelés: az éves teljesítmény, illetve az infláció mértéke alapján határozzák meg a béremelésre fordítható keretösszeget, majd az egyéni teljesítmények alapján ezek differenciáltan jelennek meg az egyéni fizetésekben. Ficzere Ferenc regionális kommunikációs igazgató elmondta: az érvényben lévő adórendszer változása ezt a döntést nem befolyásolja. Idén a cégcsoport hétezer magyarországi munkatársának bruttó fizetése átlagosan öt százalékkal nőtt, az egyéb juttatások néhány kivételtől eltekintve nem változtak.
Az új adórendszer alapvetően előnyösen érinti az Audi Hungaria munkatársait. Czechmeister Mónika vállalati kommunikációs vezető elmondta, hogy a munkavállalói érdekképviselettel évekkel ezelőtt kötött kollektív szerződés értelmében meghatározott időszakokban felülvizsgálják a béreket. Január elsejétől átlag nyolc százalékkal emelték a fi zetéseket Győrben, a választható béren kívüli juttatások összege négyszázezer forintra nőtt, emellett a munkatársak 13. havi fizetést is kapnak és minden év tavaszán, a vállalat eredményességétől függően prémiumkifizetésben részesülhetnek. A vállalatnál nemzetközi rendszer szerinti értékelést valósítottak meg az elmúlt években, minden a munkakörhöz rögzített bérsávok tartoznak. A Magyar Suzukinál az éves béremelés két ütemben történik, év elején és nyáron.
A bértárgyalásokról, a juttatások mértékéről és elosztásáról az üzemi tanáccsal egyeztet a vállalat vezetése. Ruska Viktória vállalati kommunikációs vezető elmondta: igyekeznek figyelembe venni az OÉT-ajánlást, valamint az infláció várható mértékét a bérfejlesztésnél. A béremelések idei mértéke nagyjából megfelel annak, amit az OÉT ajánlott – tette hozzá.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője szerint bérkommandók helyett az ágazati kollektív szerződések kiterjesztésére lenne szükség. A VDSZ első embere azt mondja: Magyarországon sok munkaadó még az OÉT bérajánlását sem tartja be, a külföldi cégeknél pedig azzal fenyegetőznek, hogy kivonulnak a piacról, ha a keresetek reálértéken tartására kötelezik őket.
„Átgondolatlan, buta javaslat” – így Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormány beismerte, hogy a 16 százalékos szja-kulcs igazságtalan és aránytalan. „Annak a kijelentésnek pedig, hogy ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár és egymillió munkahely fog létrejönni, szakmai tartalma sosem volt, legfeljebb politikai” – mondta.
forrás és szerző : nol.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|