Oszsza meg másokkal is

Lehet, hogy a kormány módosításra készül ebben az ügyben, de a már szokásosnak nevezhető módszert alkalmazza: elküldte ugyan az új jogszabály-tervezet első változatát az uniós szakértőknek, de a szöveget nem hozta nyilvánosságra.

Néhány napja letöltető a médiahatóság oldaláról az online sajtótermékek nyilvántartásba vételéhez szükséges nyomtatvány. 2011. június 30-ig kell mindazoknak a hírportáloknak és internetes újságoknak bejelentkezniük, amelyek szerkesztőségi felelősség mellett gazdasági szolgáltatásként adnak tartalmat. Már eldöntöttem, hogy nem fogok regisztrálni - ezt mondta Stefan J. Bos, a Budapesten működő BosNewsLife internetes hírügynökség alapítója a Népszabadságnak. Az angol nyelvű hírportált a héten szólította fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy legkésőbb június 30-ig regisztráljon.

"Ez a lépés azt jelzi, hogy a külföldi médiára is odafigyel a magyar kormány. Én viszont nem akarok kormányzati ellenőrzést a BosNewsLife fölött" - közölte a holland újságíró, aki 1989 óta él Magyarországon. Több külföldi rádiót is tudósít innen, a független hírportált pedig a magyar EU-csatlakozás óta működteti. Stefan J. Bos levelet is írt az NMHH-nak, hogy megtudja, milyen szankciók várnak rá a regisztráció visszautasítása miatt. A regisztrációs kötelezettségről egyébként e-mailben értesítette őt a hatóság. A BosNewsLife alapítója a nemzetközi nyomásban bízik, reméli, hogy a magyar kormány módosítja a törvényt.

Minden bizonytalan

Az uniós biztos január 21-i levelében szereplő három problémás pont kettő éppen a regisztrációra és a más uniós tagállamban letelepedett szolgáltatókra vonatkozott. Vagyis okkal várja BosNewsLife internetes hírügynökség alapítója azt hogy ezen a területen változik a törvény, mint ahogy az is elképzelhető, hogy a szerdától indult regisztrációs kötelezettséget is eltörli a kormány. Ugyan a módosított jogszabály-tervezet első változatát már elküldte az uniós szakértőknek a kabinet, az esetleges változtatást titkolózás övezi. Az MSZP hiába kérte azt, hogy ne a nyilvánosság megkerülésével egyezkedjenek az Európai Bizottság illetékeseivel, egyelőre nem történt semmi.

A jogszabályban egyébként nem található konkrét rendelkezés arról, milyen büntetésre számíthat a regisztrációt megtagadó. A jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények címszó alatt annyi derül ki, az internetes sajtótermék esetében a bírság összege 25 millió forintig terjedhet. Ez a paragrafus tartalmazza azt is, hogy törölheti a jogsértést elkövető szolgáltatót a nyilvántartásból a hatóság, ezt követően pedig a médiaszolgáltatás a nyilvánosság számára nem lehet elérhető.

Ha egy cégnek van online és print kiadványa is, mindkettőt be kell jelentenie a megfelelő helyen. A netes kiadványok között az keltette a legnagyobb meglepetést, hogy nem lehet online regisztrálni, a formanyomtatványt kitöltve, cégszerű aláírással Szegedre kell postázni. Ennél lényegesebb hiányossága is van a felhívásnak. Nem derül ki a dokumentumokból, hogy regisztrálni kell-e azokat a blogokat, amelyeken megjelenik hirdetés. Ez a bizonytalanság nem újkeletű, a médiatanács januárban sem tudta pontosan megmondani, mely tartalmakat kell regisztrálni a hatóságnál. A Külügyminisztérium karácsony után megjelent, angol nyelvű hírlevelében a médiatörvényt magyarázva még azt állította, hogy a blogokat semmiképpen nem kell regisztrálni az NMHH-nál. A szöveg konkrét példaként említette a Vastagbőr és a Mandiner blogokat, amelyekre nem vonatkozik a szabályozás. A médiatörvény szerint viszont azok a tartalmak regisztrációkötelesek, amelyek informálnak, szórakoztatnak, oktatnak, amelyekért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, és gazdasági céljuk is van hirdetési vagy más bevételek révén.

A médiatanács szerint a blogok többsége csak az első két pontnak felel meg, de vannak kivételek. A jövőben kell meghatározniuk, hogy pontosan milyen gazdasági célok esetében kell regisztrálni tartalmakat, mondták akkor, ez azonban a mai napig nem történt meg. Pedig egyetlen oldalnak sem mindegy, hogy a törvény hatálya alá tartozik-e, hiszen nyilvántartásba vétel után a médiatanács felügyeletével és szankciójával kell szembenéznie. Az eljárás ellen a napokban tiltakozott a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) is.

Az internetes tartalmakkal foglalkozó szervezet szerint a médiatörvény önszabályozásról szóló részének segítségével, szakmai konszenzus alapján a regisztráció helyett ki kellene alakítani egy olyan rendszert, melyben az internetes portálok egy megfelelő adatokkal feltöltött impresszumot helyeznének el a felületükön. Mlinarics József, a MATISZ ügyvezető elnöke szerint ilyen impresszum a magára valamit is adó portálokon ma is van, ezt kellene szélesebb körben elterjeszteni. Ahol ezt nem teszik meg, ott jogsértés esetében a rendőrség segíthetne, a Btk-ban meghatározott és a jogsértések szankcionálására alkalmas szabályok alapján.

A regisztráció szabályozása a szakember szerint nem egyértelmű. Vitatott kérdés például hogy mi számít gazdasági szolgáltatásnak. A törvény úgy fogalmaz: "Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak". Ennek alapján gyakorlatilag bármelyik internetes oldal ide tartozhat, illetve, mivel a tartalomszolgáltatás a felhasználók számára általában ingyenes, akár egyik sem.

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.