Döbrögiek sora ül a Fidesz-frakcióban
2011.02.14. 05:07

Jó befektetésnek számít a termőföld Magyarországon, legalábbis, ha a parlamentben ülő döntéshozók befektetéseit vesszük szemügyre. A múlt héten nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatok szerint az országgyűlési képviselők egy jelentős része évek óta tudatosan vásárol szántót, legelőt, erdőt, szőlőt és gyümölcsöst, de akad olyan politikus, aki a nádasokra, a mocsaras földekre, esetleg bányatelekre, homokbányára költötte a pénzét.
Oszsza meg másokkal is
A termőföld iránt érdeklődő parlamenti képviselők nagy többsége városlakó, szakmáját, végzettségét tekintve nincs köze a mezőgazdasághoz, így vélhetően nem is ők művelik a birtokaikat. Van, aki öröklés vagy kárpótlás útján szerezte földjét a kilencvenes évek elején, de a képviselők jelentős része az utóbbi 10 évben - különösen a 2004-es európai uniós csatlakozás körüli időszakban - vásárolt be, majd adta ki bérbe a területet. Néhányan fel is tüntették, hogy mekkora bevételük van a bérleti díjból.
A birtoknagyság eltérő: alig akad olyan országgyűlési képviselő, akinek ne lenne legalább egy nagyobb zárt kertje a szinte "kötelező" üdülőn felül, a többség viszont 15-20 hektáros kisbirtokos. De a "zsíros gazdákból" is akad jó néhány a parlamentben: néhány politikus birtoka közelíti a földtörvény által felső határként megszabott 300 hektárt, mások pedig több tucat parcellát gyűjtöttek be az ország számos településén, ezek összesen egy igazi nagybirtokot is kitesznek.
Belvárosi gazdák
A Fidesz-frakcióban találjuk a legtöbb gazdát. Nemcsak a 225 tagú képviselőcsoport nagysága és arányai miatt van ez így: a politikusaik 30 százaléka rendelkezik valamilyen földdel, míg a KDNP-ben hozzávetőlegesen 24, az MSZP-ben 13, a Jobbikban 11 százalék ez az arány. Az LMP ebből a szempontból igazi urbánus pártnak számít: még az olyan vidéken élő és dolgozó képviselők, mint az MDF-ből indult, borsodi Mile Lajos, vagy a pártot tavaly elhagyó Nógrád megyei Ivády Gábor sem tartozik a földbirtokosok közé, a lakásukon kívül más ingatlanuk nincs.
A külföldiek tulajdonszerzését hosszú ideje ellenző nagyobbik kormánypártban még azok a képviselők is rendelkeznek pár hektár szántóval vagy erdővel, akiknek a parlament honlapjáról letölthető életrajzuk, jelenlegi beosztásuk alapján kevés közük van a mezőgazdasághoz.
A pályáját a Budaörsi Városi Televízió szerkesztő-riportereként kezdő, 1998-1999-ben a Miniszterelnöki Hivatal társadalombiztosítási alapokért felelős politikai államtitkáraként tevékenykedő Selmeczi Gabriella, jelenlegi nyugdíjvédelmi kormánybiztos a Tisza melletti Abádszalókon rendelkezik szántófölddel és erdővel. Ezek egy részét cserével szerezte, a többit ajándékba kapta - hogy miként és kitől, az a nyilatkozatból nem derül ki.
A pápai Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkárnak a Veszprém megyei Nyárádon és Döbröntét van pár hektár szántója, gyepe és erdője - egy részét örökölte, van, amit cserével szerzett, pár hektárt még 1998-ban vásárolt.

Selmeczi Gabriella - ajándékba kapott földek
Fotó: Túry Gergely
A Belváros polgármestere, Rogán Antal 2008-ban erdőt örökölt Szakonyfaluban, az edelényi kórházigazgató, a libanoni származású Daher Pierre 2005-2006-ban jutott 21 hektárnyi erdőhöz (1 hektár = 10 000 négyzetméter), ám üresen hagyta nyilatkozatának azt a részét, amely a szerzés mikéntjét tisztázná. Hende Csaba honvédelmi miniszter tavaly örökölt Vaskeresztesen egy kisebb szőlőt, Bencsik János energetikai államtitkár pedig 195 ezer négyzetméternyi, 280 aranykoronás szántót tüntetett fel a nyilatkozatában.
Nagybirtokosok és kisgazdák
A legtudatosabban a Fidesz-frakció vezetője, Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János építgette birtokait: 1994 és 2009 között 11 szántót vett az általa irányított város környezetében. A vagyonnyilatkozata szerint a földek egy részét bérbe adja, amiből "időszakosan" 2,5 millió forint jövedelme származik. A földgyűjtögetési szenvedély a fiatal fideszeseket is elkapta: a jogászként végzett 31 éves miskolci képviselő, Zsiga Marcell 19 évesen fektetett be először egy kisebb legelőbe Bükkaranyoson, majd egy évvel később résztulajdonossá vált egy 28 hektáros szántóba is.
Két sűrűn szedett gépelt oldalon keresztül sorolta nyilatkozatában a Velencei-tó partján fekvő Gárdony melletti földjeit, szőlőit, gyümölcsöseit L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke, a Magyar Írószövetség korábbi titkára. A tavaly politikusnak állt költő birtokait 2009-ben örökölte: L. Simon ugyanis egy neves borász családból származik.

L. Simon László (középen) - jó bornak nem kell cégér
A volt titokminiszter, Demeter Ervin valóságos mintagazdaságot épített ki a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken fekvő Mádon. Demeter 2001-ben vett itt egy 36 ezer négyzetméteres szőlőt, majd két évre rá legelőbe és erdőbe fektette a pénzét. A fideszes politikusnak 1997 óta a Pilisben fekvő Tinnyén van egy 31 ezer négyzetméteres erdeje, igaz, ennek csak felerészt a tulajdonosa.
Örvendi László 25 oldalt töltött meg földjei felsorolásával, akinek darabonkénti 4-5 hektáros földjei Hajdúszoboszló határában fekszenek. A parlament honlapján olvasható életrajza szerint Örvendi a rendszerváltást megelőzően a helyi termelőszövetkezetnél dolgozott, de 1992-ben "gazdasági és politikai egyet nem értés miatt" kilépett és családi gazdálkodóként folytatta.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) alelnöki posztját is beöltő hódmezővásárhelyi képviselő tűnik a legnagyobb gazdának a szervezet vezetői közül. Budai Gyula szövetségi igazgató - elszámoltatási kormánybiztos - úgy védi a gazdák érdekeit, hogy egyetlen négyzetméternyi földje sincs. A Debrecenben lakó elnöknek, Jakab Istvánnak egyetlen 8 hektáros szántója van Hajdúbagoson, de arról sem tudni, hogy mikor és hogyan szerezte, mert hiányosan töltötte ki a nyilatkozatát.

Tokaji pincék - drága nektár
Obreczán Ferenc, Magosz főtitkár kisbirtokosnak számít, összesen 5 pár hektáros parcellája van, vagyona eltörpül L. Simon és Örvendi birtokbirodalmához képest. Szintén a tehetős gazdák közé lehet sorolni Szabó Zsoltot, akinek Gyöngyös mellett összesen 233 hektárnyi birodalma van, vagy B. Nagy Lászlót, akinek számos szántója, legelője mellett Délegyházán bányatelkei is vannak.
A szent magyar anyaföld
A kereszténydemokraták körében is nagy tisztelete van a magyar földnek. A legnagyobb gyűjtő a KDNP-sként a Fidesz falusi tagozatát vezető Hargitai János, aki a mohácsi kistérségben található Nagynyárádon, Mohácson, Sátorhelyen és Majson egy tucat szántót birtokol - egy részét ajándékozás útján szerezte, a többit 2003 és 2005 között vásárolta.
Harrach Péter, a KDNP alelnöke egy erdő résztulajdonosa, az alelnök Latorcai Jánosnak Gyomaendrődön van egy 10 hektáros szántója.
Hosszú távú befektetés
|
"Magyarországon az utóbbi években jelentős mértékben emelkedtek a földárak, különösen így van ez az uniós csatlakozás óta" - mondta a Hírszerzőnek Raskó György agárközgazdász, az Antall-kormány földművelésügyi államtitkára. Az az átlagos minőségű és fekvésű föld, amelyért 6-8 éve még 300-350 ezer forintot fizettek hektáronként, ma több mint egymillió forintot ér.
Az árak attól függnek, hogy az adott terület hol fekszik. A nagyobb városok, autópályák melletti öntözhető földek érnek a legtöbbet, esetenként 1,5 milliót is elkérnek értük hektáronként. Raskó szerint az utóbbi időben lefékeződődött az áremelkedés, ugyanis korlátozott a kereslet. Az Orbán-kormány tavaly kiharcolta Brüsszelben, hogy 2014-re halasszák a földmoratórium feloldását, így a külföldiek és a jogi személyiségek (a földeket bérlő szövetkezetek, cégek) további három évig ki vannak zárva a földvásárlásból. Pedig lenne még hova fejlődni: Ausztriában 3 millió forint felett van egy hektár, Franciaországban vagy Észak-Olaszországban 2-3 milliót megadnak a vevők egy hektárért. Raskó becslése szerint pár éven belül Magyarországon is elérheti a 2 milliót a jó minőségű és fekvésű szántók ára.
"A gyümölcsösök és a szőlők iránt alig van kereslet, leszámítva a történelmi borvidékeket, ahol akár 10 milliót is megadnak egy hektár szőlőért" - mondta Raskó, aki úgy véli, csak az vásárol ilyen, általában komoly befektetéseket igénylő birtokokat, aki hosszú távon gondolkodik, és nem az áremelkedésre spekulál.
|
Bár a 46 fős Jobbik-frakcióban viszonylag kevés a földbirtokos, ebben a képviselőcsoportban is akadnak páran, akik tudják, mit ér a magyar föld. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőségi tagja, Zagyva György Gyula - aki a nyilatkozata szerint egy egri panellakásban lakik - 1998-ban vásárolt magának egy kisebb legelőt és egy 3000 négyzetméteres erdőt Bükkszéken. Ám az ő birtoka eltörpül az ügyvédi diplomát szerzett Apáti István vagy a politikai pályáját egykoron a Független Kisgazdapártban kezdő Varga Géza birtokaihoz képest.
Vörös bárók
A szocialisták között kevesebb földet halmozó gazdát találunk, de aki az MSZP-sek közül termőföldbe fektet, az nem aprózza el. Az egyik legnagyobb szocialista birtokos a mindössze 30 éves Ficsor Ádám, aki 2004 és 2008 között a Földművelésügyi Minisztérium államtitkáraként az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot állította össze, majd Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke, és Bajnai Gordon titokminisztere lett.

Ficsor Ádám - 16 évesen már nagybirtokos volt
Ficsor szinte kamaszként kezdett hozzá birodalmának kialakításához: 16 évesen került a nevére az első szántó, 1996 és 1998 között 15 földet vásárolt. Birtokai az ország északkeleti részében fekszenek: van szántója a bodrogközi Györgytarlón, gyümölcsöse, nádasa, erdeje a Szerencs melletti Mezőzomboron, szőlője Olaszliszkán és Tolcsván, gyepe Zemplénagárdon.
A korábbi földművelési államtitkár Gőgös Zoltán vagy a budapesti területi listáról a parlamentbe került Józsa István mellett szintén jó befektetésnek tartja a termőföldet a korábbi pénzügyminiszter is. Veres János a Nyírségben - Piricsén és Nyírbátorban - örökölt, illetve vásárolt több ezer négyzetméter szántót, erdőt és gyümölcsöst.
forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc
Az eredeti írás itt olvasható
|