Oszsza meg másokkal is

Az elmúlt hetekben látványosan, a régiós devizákhoz képest is jelentősebb mértékben megerősödött a forint és az euróval szemben eljutott egészen a 268 szintig is. A devizahitelesek örömére szépen csökkent a svájci frank árfolyama is, szerdán hajnalban már 205 forint alatt járt a kurzus. Szerdán azonban megtört a lendület és a euró/forint árfolyam a 268-270-es sávból ismét 271 fölé ugrott, a svájci frank/forint árfolyam pedig meghaladta a 206-os szintet.

A forint hirtelen gyengülése javarészt ugyanúgy a romló nemzetközi hangulatnak tudható be, mint ahogyan az erősödést is elsősorban az optimista nemzetközi hangulat mozgatta. A pozitív hangulatnak persze jót tett az is, hogy a kormány január közepe óta egyre többet hangsúlyozta a februárra ígért szerkezeti reformcsomagot, ami bátorította a befektetőket - mondta a Hírszerzőnek a Concorde vezető elemzője. Samu János szerint az erősödés nem arról szólt, hogy a befektetők látványos lelkesedéssel fordultak a forinteszközök (ilyen az állampapír, forintalapú kötvények) felé, inkább arról, hogy a korábbi alulsúlyozottságból sikerült bizonyos mértékig felzárkózni a régiós eszközökhöz. Ami pedig a jelenlegi visszaesést illeti, nagyjából együtt gyengülünk a régióval.

Az elmúlt hetek forinterősödése tehát egyelőre nem jelenti azt, hogy a befektetők bevették a kormány reformígéretét, inkább csak annyit, hogy számolnak azzal, hogy a sok csalódás után az új kormány végül bejelenthet olyan intézkedéseket, amelyek 2-3 éves távon kiegyensúlyozzák a jelenleg 7-800 milliárdos lyukat rejtő magyar költségvetést, ami a forint erősödésével, a magyar CDS-felár csökkenésével járna. A forinteszközökkel kereskedő befektetőkre a reformígéret úgy hat, hogy ha kevés ilyen van a kezükbe vagy a forint gyengülésére játszó pozíciókat vettek fel, akkor elkezdenek számolni azzal, hogy mi van, ha mégis jó irányba ható intézkedéseket jelent be a kormány, amire a piac majd pozitívan reagál.

Megint román szinten

Ugyanezt a megfontolást érvényesítik a magyar állam nemfizetése ellen biztosítékként szolgáló CDS-kötvények esetében is, ennek köszönhetően a magyar CDS-felár jelenleg 270 bázispont körül jár, míg január végén még 370 bázispontos magyar felárral is találkozhattunk. A magas CDS-felár a kormány gazdaságpolitikájának rendkívül negatív, a költségvetés középtávú fenntarthatóságát illetően rendkívül pesszimista piaci megítélését tükrözte.

Ez leginkább azzal érzékeltethető, hogy míg az országgyűlési választások környékén ez a mutató közelített a régiós országokéhoz, például Lengyelországéhoz, az Orbán-kormány megalakulását követően a magyar mutató messzire szakadt a régiós országokétól és nyár közepén már Románia szintjére került. Ősszel ennek a folyamatnak újabb lökést adott a piac által várt intézkedések elmaradása, a kormány piacellenes lépései, emiatt a kockázati felárunk január végére már a románnál is jóval magasabb lett, ami azért nagyon kemény ítélet a piac részéről, mert Románia adósbesorolása a bóvli kategóriában van (tehát a piac már hónapok óta bóvliként árazta a magyar állam fizetőképességét). Hasonló folyamat játszódott le az állampapírpiacon is, ugyanis a kockázatok miatt a befektetők csak magasabb hozamért voltak hajlandóak hitelezni a magyar államnak.

A magas kockázati felárhoz és hozamokhoz valószínűleg hozzájárult az is, hogy a kormány tavaly elutasította a megállapodást az IMF-fel egy új készenléti hitelkeretről, ami a befektetők számára azt jelenti, hogy az ország adósságai mögött nincs biztonsági háló.

Ami a jelenlegi CDS-felárunkat illeti még mindig nagyon messze vagyunk a lengyelektől, akiknek jelenleg 130-140 bázispontos felárat kell fizetniük az adósságaik után. A román felár jelenleg 280 bázispont körül jár, vagyis az utóbbi napokban sikerült visszaküzdenünk magunkat román szintre.

Újra gyengülni fog a forint

Mindemellett azonban az elemzők általában kiemelik azt is, hogy a befektetők Magyarországgal kapcsolatos döntéseiben jóval kevésbé számítanak a hazai döntések (feltéve, hogy nem hatalmas melléfogások), sokkal fontosabb számukra az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) és az európai jegybankok tartják a rekordalacsony alapkamatokat és növelik a likviditást a gazdaságban, mellyel ösztönzik a befektők rövid távú hitelfelvételét.

Az ilyen likviditásbőségben a befektetők gyakran előveszik az olyan másod-, harmadrangú piacokat is mint a magyar, amint azonban szűkülnek a forrásaik visszavonulnak. Ilyen forrássszűküléssel járhat a közeljövőben (akár már második félévtől) az említett jegybankok kamatemelése, ami megdrágítja a befektethető pénzt, ezért a kockázatosabb eszközök, például a forint kereslete valószínűleg meg fog csappanni.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.