A népszámlálással kapcsolatos legsúlyosabb adatvédelmi botrány épp az előző Fidesz-kormány idején történt. Amint azt a Népszava 2001-ben nyilvánosságra hozta: Pintér Sándor belügyminiszter utasítására, "biztonsági okokból" számlálóbiztosnak álcázott kormányőrök végezték az összeírást a védett vezetők lakókörzetében. Ez felvetette, hogy titkos környezettanulmány készülhetett az érintetteknél - mégpedig tudtuk nélkül.

Majtényi László akkori adatvédelmi biztos vizsgálatában kiemelte: "az összeírt személyes és különleges adatok mélyebb tartalmat, más értelmet is kaphattak a Köztársasági Őrezrednél. A védett személyek környezetében lakókról ez idáig is rendelkezésükre álló adatokat - elméletileg - ki is egészíthették néhány olyan információval, amellyel a népszámlálásig nem rendelkezhettek". Kifejtette: indokolt a rendészeti szerveket távol tartani a számlálóbiztosi tevékenységtől. Bár az akkori belügyi vezetés következetesen kiállt döntése mellett, lapunk kérdésére a BM sajtóosztálya most mégis úgy válaszolt: "a Belügyminisztérium nem tervezi az alárendeltségébe tartozó szervek, szervezi egységek állományának bevonását a 2011. évi népszámlálásba".

Az idén októberben tartandó népszámlálásnál új technikákat vet be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): lehet önkitöltő és online kérdőív is, így a háztartások megkaphatják a kérdőívet és visszaküldhetik postán vagy e-mailben. A kérdezőbiztosok csak azokat fogják felkeresni, akik nem válaszoltak. Feltehető, hogy az idei lesz az utolsó "klasszikus" összeírás, mert tíz év múlva felválthatja a regiszteres népszámlálás, azaz az adatok állami nyilvántartásokból való kinyerése.

Amire az állam kíváncsi

Természetes személy esetében: nem, születési időpont, lakóhely, családi állapot, élveszületett gyermekek adatai, iskolába járás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, megélhetési forrás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, egészségi állapot, fogyatékosság, állampolgárság, vallás, nemzetiség, anyanyelv, nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme. Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes. A nemzeti és etnikai hovatartozás helyett a nemzetiségre kérdeznek rá.

Lakásokra vonatkozóan: a lakás címe, rendeltetése, tulajdoni jellege, helyiségeinek száma, alapterülete, kommunális ellátottsága, felszereltsége, építési éve, falazata, a környezet lakóövezeti jellege. Az MSZP korábban ombudsmani állásfoglalást kért, mert a népszámláláskor - a korábbiakkal ellentétben - rögzítenék a lakások címét is. A párt szerint felmerült a gyanú, hogy a "Kubatov-lista" bővítéséhez akarnak jogalkotói segítséget nyújtani.

forrás és szerző : Népszava-információ


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.