Oszsza meg másokkal is

Három év alatt mintegy 600-660 milliárdos „hatása” lesz a kormány reformterveinek az államháztartásra. Szándékosan nem megtakarítást írtunk, a tárca vezetői a napokban ugyanis olyan részleteket ismertettek a csomagból, amelyekből kiderült, az intézkedéseknek csak egy része érinti a kiadási oldalt. Pontosabban kétharmaduk, azaz nagyjából 400 milliárd forint fogható meg a kiadási oldalon, a fennmaradó részre viszont a bevételek közt keresnek fedezetet. Vagyis itt nem megtakarításról van szó, hanem a kiadások fedezetének megteremtéséről, azaz a bevételek növeléséről.
 

A tervek szerint a közösségi közlekedésen is spórolna a kabinet
Móricz Simon
 

Három év alatt 400 milliárd forint annyit tesz, hogy évi 130-135 milliárd forintot terveznek kivenni a kiadások közül. A nagyságrend érzékeltetése végett: nagyjából ekkora összeget fordítanak évente a lakástámogatásokra, ennek harmadát a közszolgálati műsorok támogatására, illetve másfélszeresét az egyedi és normatív támogatásokra, melynek gerincét a közösségi közlekedés teszi ki (ami egyébként szerepel a reformmal érintett, bejelentett területek között, a nyugdíjak, a munkanélküli ellátások és a közigazgatás mellett). És négyszer ekkora összeggel lépték túl idei előirányzatukat – mindenféle kormányzati fogadkozás és zárolás ellenére – a költségvetési szervek.

Vagyis évi 135 milliárdot akár úgy is össze lehetne söpörni az államháztartásból, hogy az nemhogy nem rengeti meg az állam működését, de még a pazarlást sem iktatja ki végleg a rendszerből – példáink ráadásul kizárólag a központi büdzséből származnak, pedig lenne mit keresni a tb-alapoknál és az egyéb alapoknál is. Ahhoz viszont kevésnek tűnik ez az összeg, hogy mélyreható strukturális reformokhoz vezessen: a büdzsé kiadása 9300 milliárd forint volt tavaly, ennek pedig 1,45 százaléka a kormány nyilatkozataiban szereplő összeg egy évre jutó része.

Ami a bevételeket illeti, itt annyit lehet sejteni, hogy zöldadók bevezetését fontolgatja a kormány. Ezen kívül a jövedéki adók emelésében van még mozgástere, ám az üzemanyagárak miatt már most is nagy az elégedetlenség az autósok körében. Marad a cigaretta és a szeszes ital. Az áfánál szóba jöhetne a kedvezményes kulcsok megszűntetése, de erre a Fidesz-kormány valószínűleg nem vállalkozik. Kérdés, mit tehet az szjaban: itt is nehéz lenne arcvesztés nélkül visszatáncolni például azon ígéretükből, hogy fokozatosan kivezetik a szuperbruttót. Így hát ezt is lehúzhatjuk a listáról. Újabb különadók kivetésére, az eddigiek meghosszabbítására a negatív nemzetközi visszhangok miatt szintén nem várható, bár figyelemre méltó, hogy a kormány egyes tagjainak nyilatkozatai szerint „a különadó, ha nem is mostani formájában, de valahogy része marad a magyar adórendszernek”.

Az adókon kívül még az állami vagyonból, illetve a kamatbevételekből származhatna többletforrás, ám ezekre bajosan lehet szerkezeti átalakítást alapozni. Az uniós pénzek intenzívebb becsatornázása – már ami egyenlegjavítóként felfogható – hoszszabb távon adhatna biztosítékot.

Most kell eurót venni, mert hogy mi lesz a kormány február második felére ígért költségcsökkentő csomagjában, azt csak a bennfentesek tudják, a kifelé csepegtetett információkból ugyanis messzemenő következtetést levonni nem lehet – állítják elemzők. Érdekesség, hogy a legutóbbi megszólalás sem vezető politikus, hanem egy helyettes államtitkár szájából hangzott el, ráadásul nem isMagyarországon, hanem egy bécsi pénzügyi konferencián. Igaz, ez már nem is meglepő, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök is aTheWall Street Journal újságíróján keresztül osztott meg néhány részletet a reformról a hírekre éhes társadalommal. Szerdán pedig Nátrán Roland a Euromoney konferencián arról beszél, hogy az eredetileg 600–800 milliárdos megszorítások nem csak idén, hanem az előttünk álló három évre leosztva jelentkeznek, mértékük együttesen 600-660 milliárdra zsugorodik, s mi több, egy zöldadó várható bevezetésével a bevételi oldalt is erősíti a kormány.

Háda Bálint, a Quaestor Zrt. vezető elemzője szerint vízválasztó lesz az ország megítélése szempontjából, hogy a reformcsomag kibontásakor mit találnak majd benne a befektetők. Az eddig felvázolt irány alapvetően jó, a közkiadások, különösképp a szociális jellegűek visszafogása jó üzenet a piac számára, a reformok menet közbeni felpuhítása azonban nem – vélekedett. Kitérő választ adott arra, hogy mekkora az a piac által elvárt „kritikus érték”, ami alatt csalódásként élik meg a reformokat és hátat fordítanak Magyarországnak. A hatszázmilliárd is elég lehet, nagy kérdés, hogy miből áll össze –tette hozzá a szakember.

Ha rossz a csomag fogadtatása, a forint alászállhat. Háda úgy véli, az euróárfolyamot alapvetően a nemzetközi események, az adósságválság kezelésének eredményei mozgatják, ám erre a kormány intézkedései rátehetnek egy lapáttal. Legrosszabb esetben 290 forint fölé mehet az euró árfolyama, míg 270-nél jobb nem várható. A magyar államadósságot egy fokozattal a spekulatív szint fölött – negatív kilátás mellett – számon tartó nagy nemzetközi hitelminősítők nem reagálnak olyan gyorsan, mint a devizakereskedők. Ők Háda szerint őszre kapnak világos képet arról, hogy milyen irányba mozduljanak el.

A gazdaságélénkítésről szólva az elemző hangsúlyozta: csakis termelő beruházásokra szabad állami támogatásokat adni, a látványos tervek csak viszik a pénzt. A növekedés keretei adottak, garancia viszont nincs rá, amíg nem lesz gyökeres szemléletváltás – szögezte le. A jövőbe, a kiszámíthatóságba vetett bizalom hiá nya erősen gátolja a fejlődést, igaz ezért nem feltétlenül a vállalkozókat terheli a felelősség.

Maszatolás helyett érdemi reformokat sürgetnek az Equilor Befektetési Zrt. elemzői is. Ha nincs meg ehhez a szükséges kormányzati akarat, akkor a rövid távú politikai érdekek megtorpedózhatják a hosszú távon fenntarthatóságot ígérő, amúgy elodázhatatlan reformokat.

Földrengésszerű változásokra kedden kiadott értékelésében eleve nem számított az Equilor, ám csütörtökön, a reform felpuhításának hírére reagálva már kiábrándító véleményt fogalmaz meg. A fő probléma, hogy a program csupán kétharmadrészt szól kiadáscsökkentésről, holott ez a szerkezeti reformok egyenes velejárója, továbbá az sem biztató befektetői szemmel, hogy a mértéket is átszabták. Az új elemről, a zöldadóról pedig semmit sem lehet tudni.

forrás és szerző : nol.hu / Baka F. Zoltán–Kriván Bence


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.