Továbbra sem csökkenti az adót a kormány
2011.01.21. 06:08

A mai árkorrekció után ismét sohasem látott magasságokban szárnyal a benzin és a gázolaj fogyasztói ára. A motorbenzin literjéért már átlagosan 365 forint körüli, a dízelért pedig 360 forint közeli összeget kell fizetni a kutaknál. A kormány viszont továbbra sem tesz semmit az árak letöréséért.
Oszsza meg másokkal is
Elemzők szerint a Fidesz-kabinet számára kedvező, hogy szinte folyamatosan drágul a hajtóanyag, mert az áremelések következtében növekszenek a költségvetés adóbevételei is. Emellett magas üzemanyagárak feltornázzák az inflációt is, ami ugyancsak a kormányzat malmára hajtja a vizet. A hazai háztatások és vállalkozások számára viszont egyre elviselhetetlenebb terhet jelentenek a magas tankolási költségek.
A német autóklub szóvivője tegnap kijelentette: a drágulás nemcsak a magasabb nyersanyagárak következménye, az olajtársaságok is sokat keresnek az üzemanyag árának emelkedésén.Bár ismét sohasem látott magasságokban szárnyal a idehaza a benzin és a gázolaj ára, a kormányzat mégsem hajlandó semmilyen lépést tenni a rekordárak letörése érdekében, s ezzel nem csak a családokra, hanem a vállalkozásokra is egyre elviselhetetlenebb terhet ró - nyilatkozta lapunknak Tukacs István.
A szocialista szakpolitikus annak kapcsán mondta el ezt, hogy mától ismét történelmi csúcsra jutott idehaza a 95-ös motorbenzin és a dízel hajtóanyag ára. A mai naptól a benzin literenkénti nagykereskedelmi listaárát három, a dízelét pedig öt forinttal emelte a Mol Nyrt. Így a motorbenzin literjéért már átlagosan 365 forint körüli, a dízelért pedig 360 forint közeli összeget kell fizetni a kutaknál. Az autósok akár literenként 30 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a különböző töltőállomásoknál.
Tukacs István szerint hosszú távon nem lesznek képesek elviselni a mostani magas üzemanyagárakat a hazai autósok. Ezért, aki teheti - főként, ha a határ közelében él - átjár majd valamelyik szomszédos országba tankolni. Ez pedig azzal a következményekkel jár, hogy az üzemanyag forgalmazásból származó adóbevételek részben a térség országaiban jelennek meg. Ugyanakkor a magas árak hátrányai Magyarországon érződnek majd.
A szakpolitikus szerint hosszabb távon az egész gazdaság a kárát látja az elszabadult hajtóanyag áraknak. Több területen - például a fuvarozói ágazatban - ugyanis a drága üzemanyag rontja a versenyképességet. Így - jegyezte meg a szakember - a fuvarozók hiába igényelhetnek vissza januártól literenként 6,5 forintot a gázolaj árából, mert ezt az árkedvezményt már "lenullázta" a folyamatos áremelkedés. Tukacs István szerint szinte bizonyos, hogy az üzemanyag drágulása miatt rövidesen szinte valamennyi termék és szolgáltatás ára emelkedik majd. Különösen igaz lesz az akkor, ha az elemzők által a közeljövőre prognosztizált literenkénti 400 forintos szintet is eléri majd a hajtóanyagok ára.
A szakértő nem zárja ki, hogy az Orbán-kormány azért nem tesz semmit a benzinárak féken tartása érdekében, mert az árakkal együtt emelkednek az adóbevételei, s emellett az üzemanyagár növekedés által gerjesztett infláció is a kormányzat malmára hajtja a vizet. A politikus megjegyezte: a Fidesz vezetői még ellenzéki politikusként, egy évvel ezelőtt - amikor a 95-ös motorbenzin hazai átlagára még csak 320 forint közelében mozgott, a gázolajé pedig 300 forint körül - hevesen követelte az üzemanyagárakba épített forgalmi, illetve jövedéki adó csökkentését.
Most azonban a Fidesz-kormány semmit sem hajlandó tenni az árak megfékezése érdekében. Pedig több szakember úgy véli: a döntéshozók egy tollvonással akár 20-25 forinttal is mérsékelhetnék a 95-ös benzin árát, a gázolajét pedig hét forinttal is csökkenthetnék. Ehhez elegendő lenne az Európai Unió által elvárt minimumszintre mérsékelni a hajtóanyagárakba épített jövedéki adót. A jövedéki adó manapság Magyarországon a benzin esetében literenként 120 forint, a gázolajnál pedig 97,3 forint. Az Unió által elvárt minimum jövedéki-adó szint viszont literenként csak hozzávetőleg 100, illetve megközelítőleg 90 forint. Az árakba épített forgalmi adóval együtt azonban a költségvetés ma már egy liter hajtóanyag értékesítése után csaknem 200 forint bevételhez jut.
Meg nem erősített piaci hírek szerint a Mol a mediterrán és a rotterdami kikötői jegyzésárakat veszi alapul a hazai árak kiszámításakor. Ugyanakkor a cég Oroszországból csővezetéken úgynevezett Ural típusú kőolajat importál. Ugyanakkor a mindenkori kereslet-kínálati viszonyok, illetve a szezonális tényezők is alakítják a hazai árszintet. A magyar olajcégnél - úgy tudjuk - hetente egyszer tartanak árfelülvizsgálatot. Ám a korrekció mértékének a kiszámításakor nem az aznapi külpiaci olaj- és késztermék - benzin és gázolaj - jegyzésárakat, illetve a forint -dollár árfolyamot veszik figyelembe, hanem az elmúlt heti, illetve az elkövetkező napokban várható piaci irányzatokat. ( A forint dollár átváltási arányok alakulásának azért van jelentősége mert a Mol dollárért veszi a nyersolajat, ám a késztermékeket idehaza forintért adja el.)
Egyes híresztelések szerint a Mol azért is emeli szinte folyamatosan az üzemanyagárakat, hogy "behozza" a cégre kivetett több tízmilliárd forint különadóból eredő veszteségeit. Magasabb árak mellett ugyanis még azonos haszonkulcs esetén is nő a haszon. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az árnövekedés következtében csökken a kereslet. Azaz, a drágább termékből kevesebb fogy. Ezt alátámasztani látszik az az adat is, amely szerint tavaly a magas árak miatt idehaza hozzávetőleg tíz százalékkal visszaesett a hajtóanyagok iránti igény.
Elemzők hozzátették: az üzemanyagárak kialakítása bonyolultabb, mint azt általában kívülállók feltételezik. A Molnak mindig pengeélen kell egyensúlyoznia. Abban az esetben ugyanis, ha túlzottan alacsony árért kínálja a finomítói termékeit, akkor a vetélytársai dömpingár alkalmazása miatt bepanaszolhatják az uniós, illetve a hazai versenyhatóságoknál. Akkor viszont, ha az ár túl magas, a piaci erőfölénnyel való visszaélés lehet a vád a társaság ellen. Mindkét gyanú bebizonyosodása esetén óriási összegre bírságolhatnák az olajvállalatot. Eddig egyébként több esetben vizsgálták a Mol árképzési rendszerét, ám egyetlen alkalommal sem találtak szabálytalanságot a cégnél.
Egy kis matematika
Miből tevődik össze a benzin ára? Egyrészt van az alapár, melynek része a nagykereskedői ár és az erre rakódó kiskereskedői árrés. Ehhez adódik a 2010. január 1-től érvényes - a 95-ös ólmozatlan benzin esetében - 120 forintos jövedéki adó literenként, valamint a mindenkori áfa. A kormány e három összetevőből az adókat közvetlenül, az alapárat pedig közvetetten tudja befolyásolni.
Az üzemanyag alapára a nyersolaj beszerzési árától függ, amit a világpiacon dollárban határoznak meg. Azaz, ha nem is nő az olaj világpiaci ára, a forint-dollár árfolyam alakulása miatt könnyen drágulhat az alapár. A hazai fizetőeszköz drágulása két fő tényezőtől függ. Egyrészt a külső gazdasági környezettől, amit az euró gyengülése miatt most is érzékelhetünk. A másik ok belső gazdasági helyzet, mikor is a kormány nehezen kiszámítható gazdaság politikája miatt a nemzetközi pénzpiaci és befektetői hangulat romlása magával húzza a hazai fizetőeszköz értékét is.
Érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan is alakult a forint-dollár árfolyama egy év alatt? Míg egy éve 1 dollárért 180 forintot adtak, addig ez most 210 forint fölé emelkedett. A gyenge forint belső gazdasági problémák következménye.
Mit érez ebből a lakosság? Ennek érzékeltetésére egy kétkeresős átlagjövedelmű (bruttó 200 696 forint), egy kiskorú gyermeket nevelő család benzinfogyasztását vizsgálta meg a Policy Agenda. Ebben a háztartásban a havi benzin felhasználás 90 liter (ez egy 1400 köbcentiméteres autó esetén körülbelül 1000 kilométer havi futást jelent). 2010. januárjában mintegy 28 500 forintba került nekik egy havi használat, míg egy évvel később (mostani árfolyamokkal számolva) 32 700 forintba. Azaz majd 15 százalékos emelkedés következett be!
Elemezték azt is, hogy ez hogyan viszonyul a jövedelmeikhez is. A kormányzati retorika ugyanis az, hogy az egykulcsos adó növeli az embereknél maradó jövedelmet, amely újabb kiadásokat generálhat. Az általuk vett háztartás esetében 2010. januárjában az összes jövedelmük 10 százalékát vitte el a gépjármű üzemeltetése. Ugyanez az érték 2011. januárjában már 11 százalék. Azaz a háztartás "költségvetésén" belül annak ellenére többet visz el az autó működtetése, hogy az egykulcsos adó miatt e családban valóban minimálisan nőtt a jövedelmük. Tehát ez alapján nem fedi a valóságot, hogy az egykulcsos adó növeli a szabadon elkölthető forrásokat, mivel az látható, hogy éppen fedezi, vagy inkább picit csökkenti az üzemanyag drágulásából adódó terheket.
Azt is figyelembe kell venni, hogy mivel az általános forgalmi adó nem fix mértékű a benzin árában, hanem annak 25 százaléka, ezért, ha emelkedik az üzemanyagár, akkor növekszik az állam áfa-bevétele is. A bemutatott példában ez már érzékelhető mértékű is, mivel az átlagjövedelmű család 850 forinttal többet fizet havonta áfaban, mint egy évvel ezelőtt.
forrás és szerző : Népszava-információ
Az eredeti írás itt olvasható
|