Oszsza meg másokkal is

„Tisztelt Hallgató! A Duna Tv főállású munkatársakat keres szerkesztőségi managementbe. Jelentkezni fényképes önéletrajzzal lehet még ezen a héten” – ezzel az elektronikus körlevéllel toborzott jelentkezőket a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a kisebbik közszolgálati televízió tavaly december közepén. Bizarr módon az új munkatársak verbuválása éppen azt követően vált ilyen sürgőssé, hogy nyilvánosságra került: egyenként legfeljebb 49 főt tarthat meg a két köztévé és a közrádió az összesen mintegy 3 ezer dolgozójából. A többiek mennek a kolhozba – ahogy az alkalmazottakat átvevő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot a megmaradó csontvázcégek vezérigazgatói tréfásan emlegetik.
 

Fotó: Fazekas István
 

Pedig viccelődésre semmi ok. A Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió (MR), a Duna Tv és az MTI munkatársainak zömét az óév utolsó napjaiban ajánlott levélben értesítették arról, hogy január elsejétől az Alap lesz a munkáltatójuk, december 30-án pedig kézhez kapták azt az egyentájékoztatót, amelyben a vezérigazgatók név szerint közölték, kik maradnak a közmédiacégek állományában. A Duna Tv listáján szereplő 41 név közül kevesebb mint húszan vannak a csaknem 500 fős régi gárdából, a többieket újonnan vették vagy veszik föl, köztük számos pályakezdőt a Pázmányról. Az MTV 1700 dolgozójából 42-en, a 800 közrádiósból 32-en folytathatják eddigi munkaadójuknál. A központi hírgyárrá alakuló MTI-nél januártól 180-an dolgoznak, a 340 fős korábbi csapatból 140-en maradnak – gyakorlatilag az összes szerkesztő, valamint vidéki és külföldi tudósító –, a másik három közmédium felszámolásra ítélt hírszerkesztőségéből pedig negyvenen érkeznek.

Átalakulási brosúrát is szétosztottak a dolgozóknak a közmédiavezérek. Ebből az derül ki, hogy a cégeknél maradók műsorkészítéssel egyáltalán nem foglalkoznak, kizárólag megrendelők és a beérkező anyagok szakmai megítélői lesznek. A műsorokat az Alap állítja elő, és az gondoskodik a külső gyártású programok beszerzéséről is. Az Alap valóban, ha nem is kolhozzá, de afféle szovhozzá vált, besöpörte a közmédiumok teljes vagyonát, ingatlanait, archívumát. A forgatókönyv szerint az átalakulás első szakasza március 31-éig tart, ekkor zajlik a vagyonátadás, a munkavállalók semmilyen valódi változást nem éreznek. A decemberig tartó második szakaszban kezdődik „a racionalizálás, a párhuzamosságok megszüntetése”, ami eufemisztikus megfogalmazása a leépítéseknek. Ekkor indul az összeköltöztetés, amikor szabad prédává, eladhatóvá válhatnak egyes székházak. Majd a harmadik szakaszban, jövő januártól áll fel az új egységes nemzeti közmédiarendszer – ahogy a prospektus fogalmaz, „a magyar BBC”.

Inkább a BBC paródiájának tűnik a közmédiumok újonnan kinevezett vezetőgárdája. A nemzeti főadó, az m1 intendánsává Rákay Philipet, a Fidesz-nagygyűlések konferansziéját nevezte ki az MTV-t még a választások előtt jobbra kormányozó, és cserébe székét megőrző Medveczky Balázs vezérigazgató. Az m2 gyerekcsatornává alakításával pedig Süveges Gergőt, a Ma Reggel műsorvezetőjét bízta meg, aki nem mellesleg a Mindennapi című internetes portál rendszeres blogolója. A Pázmányon hittanári diplomát is szerzett Süveges és kollégái honlapjukon azt deklarálják magukról: „Keresztény újságírók vagyunk. Az újságírói semlegesség mítoszát nem tartjuk fenn, beismerjük és örömmel vállaljuk elfogultságunkat.” A Duna Tv és az MR vezérkara sem az elfogulatlanság mintaképe. A Duna két csatornája élére Ókovács Szilveszter vezérigazgatóhoz hasonlóan a Hír Tv-től igazolt át Bakonyi Péter és Daru Gábor, az mr1 Kossuth főszerkesztője a Magyar Hírlapot korábban többször is vezető Gazsó L. Ferenc, az mr2 Petőfié pedig Koltay Gergely, a Fidesz egyik udvari zenésze lett.

Az Alapot is kipróbált káderre bízták: a Fidesz egykori gazdasági mindenese, Simicska Lajos cégében, majd a Hír Tv-nél vezetői tapasztalatot szerzett Fazekas Csabára. A négy közmédiumtól az Alapba átzsuppolt munkatársakat négy divízióba osztották, ezek vezetőit is kinevezték a minap az MTI-s Szabó Eszter, az eddigi közrádió-szóvívő Borbély Urquhart Julianna, a volt köztévés főgyártásvezető Bodnár Gyula és a Duna Tv informatikai vezetőjeként dolgozott Bódis Péter személyében. Utóbbi – mint az Index beszámolt róla – azzal híresült el, hogy vízoxigénező géppel és oxigénezett vízzel üzletelt, e termékek Orbán Viktort is megelőzik Bódis facebookos kedvenclistáján.

Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a közpénzből finanszírozott médiumok néhány ezer dolgozójáról és kevéssé nézett tévécsatornákról szól a médiaháború legújabb pusztítása. A centralizált hírgyártás révén nemcsak a közszolgálati hírszolgáltatás válik egycsatornássá, hanem azok a magánkézben levő írott és internetes orgánumok is a gépezet részévé válnak, amelyek gazdasági okból rákényszerülnek, hogy elsősorban az MTI ingyenessé váló szolgáltatását használják. A január elsején hatályba lépett új törvény ráadásul ellenőrzés alá vonja az írott sajtótól az interneten át a nyilvánosság teljes spektrumát, és a médiumok létét veszélyeztető nagyságrendű bírságokkal fenyegeti őket (lásd Hatalmi talpkövek című írásunkat). Az elmúlt napok eseményei némi támpontot adnak ahhoz, hogyan is képzeli a médiahatóság például a kiskorúak védelméről szóló gumiparagrafusok alkalmazását. A hadjárat az Ice T nevű amerikai rapper trágár dalát leadó rádió és az állítólag hatásvadász bűnügyi riportot közlő kereskedelmi tévé ellen (lásd Tilos az Ájsz című írásunkat) komédiává fajult ugyan, ezekre az ügyekre sem lehet azonban egy kényszerű kuncogás kíséretében legyinteni. Mi történik mondjuk Villon hasonlóképp szabadszájú verseivel, a véres lábú gólya-gólya gilicével vagy a nagymamát felfaló farkassal? Könyvben megjelenhetnek, irodalmi folyóiratban vagy műsorban, esti mesében nem?

L. Simon és Pálffy
Fotó: Bánkuti András
 

Hasonló kérdéseket feszeget a törvény szellemi atyjának tartott Médiatanács-tag Koltay András és egy másik médiajogász, Polyák Gábor vitája. Polyák a Jogi Fórum internetes portálon közzétett nyílt levelében számon kérte Koltayn, hogy a „rosszindulaton, hataloméhségen és bizalmatlanságon alapuló” jogszabállyal nevét adta mindannak a lerombolásához, aminek a fontosságát egyetemi oktatóként hirdette. Az egyébként a Pázmányon adjunktus Koltay válaszában elfogadhatónak nevezi a nyomtatott és az internetes sajtó most bevezetett szabályozását, mégpedig az erőszakos, gyűlölködő, a kiskorúak fejlődését veszélyeztető tartalmakra hivatkozva. „A szeriőz politikai sajtó nemigen szokott hasonlókat elkövetni, tehát a fehér címlappal megjelenő orgánumok – eddigi tevékenységük alapján állítható – biztonságban vannak” – fejtegette Koltay, azt is kijelentve, hogy „innentől a mi dolgunk az, hogy lehántsuk magunkról a fideszes Médiatanács jelzős szerkezet első tagját”.

Egyelőre azonban aligha vannak túl sokan, akik hitelt adnának Koltay szavainak, a tiltakozás nemzetközi méretűvé dagadt. A világ szinte valamennyi mértékadó orgánuma cikket közölt a jogszabály ellen, sokan szolidaritásukat is kifejezték a magyar sajtó mellett. Peter Frey, a német közszolgálati televízió, a ZDF főszerkesztője például kedden Európát veszélyeztető bacilusnak minősítette a szabadságjogok korlátozását, és kijelentette, amíg Orbán médiatörvénye hatályban van, Magyarország nem sütkérezhet az unió soros elnökségének fényében. A nemzetközi helyzet egyébként egyre fokozódik, immár uniós tagállamok és intézmények is protestálnak. Az uniós elnökség programegyeztetésére pénteken Budapestre érkező Európai Bizottság és a magyar kormány ülésén is napirenden lesz a sajtószabadság kérdése. „Készen állunk a konzultációra” – próbálta nyugtatni a kedélyeket kedden Győri Enikő uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár. Amire szükség is lehet, ellenkező esetben az Európai Parlament a tőle ellesett módszerrel taníthatja móresre Orbánt: több frakció az ülésteremből való kivonulással tervezi ellehetetleníteni a magyar elnökség idején a jogalkotást.

forrás és szerző : hvg.hu / JAKUS IBOLYA


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.