Oszsza meg másokkal is

Míg az utóbbi nyolc évben a Fidesz-KDNP rendszeresen fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve jogszabályok felülvizsgálatát vagy megszüntetését, többször állt élére népszavazási törekvéseknek, ha azzal a baloldali kabinetek intézkedéseit megakadályozhatta, vagy támogatta a sztrájkokat, demonstrációkat, most mindezeket az eszközöket hirtelen már nem tartja elfogadhatónak.

"Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza - és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli" - erről beszélt hónapokkal a választások előtt Orbán Viktor.

Az azóta kétharmados parlamenti erőfölénnyel miniszterelnökké lett Fidesz-elnök szavai mára egyértelművé váltak: ellenzékre, ellentétes szempontokra, érvekre, vitára, tehát demokráciára nincs szükség. Kormányon valóban a nap is másként süt, hiszen az elmúlt nyolc évet ellenzékben töltő, és ott megerősödő Fidesz-KDNP szövetség minden erővel akadályozza politikai ellenfeleit, hogy fellépjenek az Orbán-kormány döntései ellen.

Alkotmánybíróság – volt

"Kezdjük ott, hogy a köztársasági elnök az nem az alkotmányosság legfőbb őre Magyarországon, az az Alkotmánybíróság" - 2007-ben még így fogalmazott Orbán Viktor a demokratikus intézményrendszert érintő kérdésekről. Az első tagmondat állításáról vélhetően nem változott a miniszterelnök véleménye, hiszen Schmitt Pált, a Fidesz "aláíró emberét" emelték az államfői pozícióba, aki nem fékje, hanem motorja a kormánytöbbségnek. Megváltozott azonban a helyzet az Alkotmánybíróságot (Ab) illetően: az előző kormányok idején nem telt el úgy parlamenti ülésnap, hogy a Fidesz ne állt volna elő valamiféle beadvánnyal, nagy hangsúlyt fektetve a taláros testület döntéshozatalára, határozataira. Orbán ekkortájt még azt is kiemelte: "Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek.

Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye." Pártja választási ígéretei is jelentősen építettek az Ab, pontosabban az egymástól független demokratikus intézményrendszer eszméire. A Nemzeti Ügyek Politikája című Fidesz-program például kijelenti: "jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét."

A retorika egészen október 26-ig tartott ki, amikor a - két Fidesz által delegált taggal bővült - Ab egyhangúlag alkotmányellenesnek minősítette a végkielégítések visszamenőleges 98 százalékos különadójára vonatkozó törvényt, amely ellen több mint nyolcvan indítvány érkezett a testülethez. Válaszul Lázár János órákon belül olyan javaslatokat nyújtott be, amelyek jelentősen csökkentik az Ab hatáskörét, a testület ezzel nem vizsgálhat költségvetést érintő jogszabályokat. Néhány napra rá a kormányfő az alkotmánybíróság jogköreit firtató kérdésre közölte: "Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk". A fideszes indítványok novemberi elfogadásakor Sólyom László volt államfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen közölte: "ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság megszűnik alkotmánybíróság lenni (...) ezen a lejtőn nehéz megállni". Ekkorra nyilvánvalóvá vált: az Ab döntései mindenkire kötelezőek, kivéve a kétharmados többséggel bíró Fideszt.

Referendum - nem kell

Ellenzéki jogosítványként használta az Ab-hoz fordulás mellett a népszavazás intézményét is a Fidesz az elmúlt évtizedben. Nem is ügy-, hanem sorsdöntő népszavazásnak nevezte például 2004-ben saját - a privatizációt az élet minden területén - leállító népszavazási kezdeményezését. De ebben az időben mégis a kettős állampolgárságot támogató népszavazási kezdeményezés élére állt az akkor ellenzéki párt, az év szeptemberétől erőteljesen kampányolt is az ügyért. A népszavazásról Orbán Viktor ellenzéki pártelnökként a leggyakrabban még úgy beszélt, mint az emberek szükséges véleményformáló eszközéről, mellyel ítéletet mondhatnak a kormány munkájáról, egyes döntéseiről.

A 2008-as, a díjakat érintő népszavazás előtt a Fidesz első embere például azt mondta: "az embereket senki sem hallgatja meg, nem szólhatnak bele ügyeik alakításába. Sokan úgy hiszik: csak arra van jogosultságuk, hogy négyévente az urnák elé járuljanak." A népszavazás intézményét azonban már akkortájt is igen szabadon értelmezte a párt: a szociális népszavazás esetében konkrétan a kormány elkergetésének lehetőségét látták a referendumokban, korábban, a 2006-os önkormányzati választásokban pedig a választások harmadik fordulóját, és népszavazást vizionáltak egyszerre.

A legmeghökkentőbb pálfordulást azonban ezügyben is a 2010-es év hozta meg. A kormányváltás után ugyanis kiderült: áprilisban a szavazófülkékben népszavazás volt, csak épp a nép nem tudott róla. Az ország azt hihette ugyanis, hogy egy országgyűlési választáson van túl, ámde Schmitt Pál államfő szerint egyúttal az új alkotmányról is megtartották a népszavazást. Ezt igyekezett erősíteni Orbán is, hiszen július végén azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy nem híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében. Hozzátette: "A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon, (...) ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el."

Sztrájk - nem lehet

Nemcsak a szakszervezetek, az ellenzéki pártok is élesen bírálják a Fidesz legújabb "pálfordulását", amely a sztrájkjog ügyében érhető tetten. A nagyobbik kormánypárt ugyanis ellenzékben még hevesen tiltakozott a sztrájktörvény változtatására irányuló szándékok ellen, a napokban mégis megszavazták a parlamentben azt - a sors fintoraként a párt munkástagozatában ismertté vált, Kontur Pál által is jegyzett - módosító indítványt, amelyet az érdekképviseletek jogaik csorbításaként élnek meg. Ráadásul - az egyeztetést mellőzendő - ismét önálló képviselői indítványként került a javaslat a Ház elé, noha ellenzékben a Fidesznél kevés harcosabb védelmezője volt az érdekképviseleti párbeszédnek.

Amikor a Liga-elnök Gaskó Istvánnak a MÁV-nál még 2008-ban indított - többször "élesített" - gördülősztrájkjai miatt már a Gyurcsány-kormányban is felvetődött a törvény szigorítása, a Fidesz felháborodva tiltakozott. Sőt, Gaskó 2007 végén - az egészségbiztosítás tervezett "privatizálása" elleni akciója előtt - személyesen is egyeztetett Orbán Viktor Fidesz-elnökkel. Az "egység" demonstrálásaként akkor a Fidesz telefonhívásokkal mozgósította híveit a Kossuth téri tiltakozó tüntetésre. (Az automata hívás egyébként Kontur Pál hangján szólt az emberekhez.) De Orbán is bátorította akkoriban a demonstrációkat - nyilvánosan. Gyakran elmondta például, a szükséges politikai fordulatra úgy lehet rávenni a kormányt, hogy sztrájkokkal, a közakarattal nyomás alá helyezik. Ugyanez viszont kormányon már nem érdeke. Nem sokkal a kormányalakítás után kiszivárogtak az első hírek arról, hogy a Fidesz a sztrájktörvény módosítására készül.

Nyár végén az iparkamarai elnök, Parragh László ismerte el, hogy a vállalkozói szféra "elvárása" volt a kormány felé az: másként kellene szabályozni a sztrájkjogot a közszolgálati, mint a versenyszférában. Az igény találkozott a kormány szándékával, hiszen a Fidesz nem szeretné, ha hazánk uniós elnöksége idején sztrájkok, tiltakozó akciók bénítanák meg az országot. Bár az indítvány kiszivárgása után a kormányszóvivő tagadta, hogy tudna létezéséről, alig egy héttel parlament elé kerülése után a kétharmad már el is fogadta a közüzemi szolgáltatók esetében korlátozó sztrájktörvényt.

Ezentúl ugyanis az elégséges szolgáltatásról való megegyezés nélkül nem lesz mód a munkabeszüntetésre. Szinte minden ellenzéki párt, valamint a fülkeforradalom óta szokatlanul mellőzött szakszervezetek többsége is az Ab-hoz fordul az alkotmányos alapjogot korlátozó jogszabály miatt.

Gyakran fordultak az Alkotmánybírósághoz*

2005. január - a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítás miatt
2005. augusztus - az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályozása miatt
2006. április - a költségvetési törvény miatt, az egyházi intézményeknek járó támogatások ügyében
2006. augusztus - a házipénztár-adó miatt
2006. november - a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései miatt
2006. november - mert a rendőrséget is felügyelő igazságügyi és rendészeti miniszter tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak
2006. november - az Országos Választási Bizottság által elutasított négy népszavazási kérdésük - ezek a tandíjjal, a vizitdíjjal, a nyugdíjasok munkavállalásával és a kormánytagok költségvetési hiányért viselt felelősségével voltak kapcsolatosak – miatt
2006. december - az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról szóló törvény miatt
2007. január - a regionális közigazgatási hivatalok létrehozásáról szóló kormányrendelet miatt
2007. július - az oktatási törvények módosítása miatt (tandíj)
2008. január - a földbérleti jogról rendelkező minisztériumi rendelet egyik passzusa miatt, mert szerintük az sérti a tulajdonjogot és a verseny szabadságát
2008. június - az országos területrendezési terv módosított, vonatkozó részei, valamint a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának körülményeiről - fölgyorsításáról - rendelkező törvény miatt
2008. július - a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelet miatt
2008. augusztus - a regionális közigazgatási hivatalok létrehozásáról szóló kormányrendelet miatt
2009. június - a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény miatt
2009. július - a közteherviselés rendszerének átalakításáról szóló törvény miatt
2009. december - a magánnyugdíj-biztosítási rendszerről szóló törvény miatt
2010. január - a 2010-es költségvetés oktatási fejezete miatt
2010. március - az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépéséről szóló törvénnyel kapcsolatban

* Összeállításunk nem teljes, azokat az eseteket gyűjtöttük össze, amelyekben a Fidesz vagy a párt valamely politikusa nyilvánosan bejelentette, hogy a taláros testülethez fordul

"Vannak, akik legyintenek a népszavazásra" - Orbán Viktor nyilatkozataiból
2007. május 23. "A kormányt csak egy népszavazással vagy egy előrehozott választással lehet rávenni arra, hogy változtasson a politikáján."
2007. szeptember 17. "A népszavazás érdekében fenn fogjuk tartani az utcáról érkező nyomást. (...) Győzelem esetén a magyarországi helyzet gyökeresen meg fog változni."
2007. október 16. "A népszavazás történelmi lehetőség. Magyarország történelmi lehetőség kapujában áll. Létrejöhet egy szövetség a középosztály és a leszakadó emberek között."
2008. január 28. "Azt üzenjük Magyarország polgárainak, eljött az ideje, hogy komolyan vegyük saját országunkat. Eljött az ideje, hogy komolyan vegyük egymást és önmagunkat."
2008. március 1. "Az emberek nincsenek tisztában a jogaikkal. Az elmúlt 18 évben a választópolgárokat sikerült egyszerű szavazógéppé átalakítania a politikának. Az embereket senki sem hallgatja meg, nem szólhatnak bele ügyeik alakításába. Sokan úgy hiszik: csak arra van jogosultságuk, hogy négyévente az urnák elé járuljanak."
2008. március 10. "Kiderült, hogy nem arról van szó, hogy ha egy kormány valamit eldönt, akkor kénytelenek vagyunk lenyelni és a következő választásokig várni négy évig, a két választás között nem tudunk beleszólni az életünkbe, hanem pont fordítva, nagyon komoly erőszakmentes, békés, alkotmányos eszköz van a magyarok kezében. Hogyha kell, kikényszerítsék azt, ami a saját érdekükben állónak látszik."
2010. július 23. "Nem vagyok híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében. (...) A képviselőket azért választják meg, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, és csak kivételes esetekben forduljanak a választókhoz. (...) Ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el."

Hol volt, hol nem volt?

Egyelőre homály fedi Orbán Viktor családi útjainak titkát. Felfedeztük, hogy a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó a Heti Válaszban nemrég megjelent interjúban azt mondta a pápánál tett családi látogatásukról, hogy "a választások óta ez volt az első alkalom, hogy együtt utaztunk Viktorral. Fél évig én sem voltam vele sehol, annyi munka várt itthon is." Ugyanakkor júniusban Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő számolt be arról, hogy a miniszterelnök Bulgáriában nyaral a családjával. Megkérdeztük Szijjártó Pétert, hogy akkor júniusban együtt nyaralt-e Bulgáriában a család, vagy valóban a vatikáni vizit volt az első közös családi út. Lapzártánkig azonban nem kaptunk választ erre a bonyolult kérdésre.

forrás és szerző : Népszava-összeállítás


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.