Oszsza meg másokkal is

Elkészült az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alaptörvény koncepciója. Miután a testületben kizárólag a két kormánypárt dolgozik, az általunk megkérdezett szocialista képviselők nem tudtak a dokumentum létezéséről. A Vasárnapi Hírek birtokába került dokumentumot azonban információink szerint Salamon László, az eseti bizottság elnökének kísérőlevelével már megkapták a kormánypárti frakciók, és hamarosan minden parlamenti képviselőcsoport megismerheti, a bizottság pedig a jövő héten be is nyújtja az Országgyűlésnek.

A "Magyarország alkotmányának szabályozási elvei" című anyagban még a kétkamarás parlament működését is figyelembe véve szerepelnek különböző verziók, ezt azonban - mint a Népszava megírta - időközben elvetették, így várhatóan az egykamarás rend szerinti alapelvek érvényesülnek majd. A 16 oldalas irat leszögezi: az új alkotmány preambuluma "méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére."

A koncepció az alaprendelkezések közé is beemelné, hogy "Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki", ám az államformát meghagynák köztársaságnak. Változtatnának nemzeti jelképeinken; a magyar címert "tölgyfalombokkal" övezné a koncepció, az állami lobogón pedig szerepelne a címer is.

Az alapjogok terén érdekesség, hogy a koncepció lényegében állást foglal az azonos neműek házasságkötése kérdésében. Mint írták: az alkotmány "kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot". A magzati élet védelmét is az alkotmányba foglalnák, "minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg" - olvasható az iratban. Bár Harrach Péter (KDNP) hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy a védelem alkotmányba illesztése nem jelenti majd az abortusz tilalmát, bármikor könnyen előidézhet ilyen intézkedést a passzus.

Az alapvető jogokat adott esetben korlátoznák: "ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásnak mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye." További érdekesség, hogy a tulajdont ugyan az új alkotmány szerint is ki lehet sajátítani vagy korlátozni - kivételesen és közérdekből - , de csak "teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett".

Szemetszúró javaslatok

- Szent Korona és kereszténység a preambulumbanmbr> - Módosított címer és nemzeti lobogó
- Házasság kizárólag férfi és nő között köttethetne
- Az élet védelme a fogantatással kezdődik
- Korlátozhatóvá válnának az alapjogokmbr> - Kártalanítással kisajátítható lenne a magántulajdon
- Említik a sporthoz, testedzéshez való jogot
- Az államfő önkényesen feloszlathatná az Országgyűlést
- Nem lehetne népszavazást tartani az alkotmányról
- Nem értelmezhetné az alkotmányt, és nem semmisíthet meg törvényeket az Ab
- Gyakorlatilag módosíthatatlan lenne az alaptörvény

Schmitt Pál államfő vélhetően nemcsak a Szent Korona említését látja majd örömmel, hanem a "sportolás és rendszeres testedzés" biztosításáról szóló passzusokat is. A köztársasági elnök jogkörei és a hivatalával összefüggő szabályozások lényegében változatlanok maradhatnának, csakhogy a koncepció nyitva hagyná a kaput az államfői feladatok későbbi bővítésére.

A koncepció nem adna választójogot a határon túli magyarságnak, ez ugyan az előkészítés folyamatában a fideszes Gulyás Gergő részéről felvetődött, a koncepció szerint viszont választójog csak egy külön kétharmados törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén illetné meg az állampolgárokat. Vagyis az erről szóló döntést az Országgyűlés kezébe adták. A parlament szerepét, hatásköreit egyébként nem az alaptörvényben, hanem külön jogszabályokban bővítenék a későbbiekben.

A parlamentnek ugyanakkor jelentős szerepe van a munkaanyagban, feloszlatására például az eddiginél több lehetőséget adnának. Új választást kellene kiírni, ha egy éven belül három bizalmatlansági indítványt "kap" a kormány, vagy ha nem sikerül elfogadni a költségvetési törvényt időben. Ennél erősebb egy másik verzió, mely szerint a köztársasági elnök alkotmányossági-politikai válság esetén saját hatáskörben is feloszlathatná a parlamentet. A kormányra vonatkozó fejezetek szerint a kabinet megbízatásának megszüntetését célzó indítványt új miniszterelnök-jelölt nélkül is be lehetne adni - vagyis megszüntetnék a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét.

Nincs változás a kormánypártok álláspontjában az alkotmányt érintő népszavazás tekintetében. Arról ugyanis semmiképpen sem lehet majd közvetlenül véleményt formálni a választóknak, míg más kérdésekben lényegében változatlanul maradna a referendum szabályozása.

Az Alkotmánybíróság az új alaptörvény alapján nem értelmezi majd az alkotmányt, az alkotmányellenesnek ítélt törvényeket pedig a szöveg szerint nem is semmisítheti meg, hanem csak "megállapítja annak jogkövetkezményeit". A munkaanyag szerint a bíróságok élén "a jogegység biztosítását is ellátó Kúria áll", amelynek elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többséggel választja.

A legdurvább javaslat szerint az új alkotmány kizárólag akkor lenne módosítható, "ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt."

forrás és szerző : B.I.M. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.