Oszsza meg másokkal is

„A modern médiajog elsőszámú kérdése ennek megfelelően az, hogy miként lesz képes megteremteni a szükséges egyensúlyt a közérdek (azaz a demokrácia és a kultúrát óvni kívánó szabályozási igények) és az azzal lehetségesen szembenálló magánérdek (a fogyasztók és a médiatulajdonosok érdekei) között” – olvasható a médiapiac szabályozását és a sajtó működését teljesen új alapokra fektető tervezet általános indoklásában, hogy milyen szándékok és célok vezették a javaslat kidolgozóit.

A Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet fideszes képviselők által jegyzet, a parlament elé hétfőn beterjesztett törvénytervezet (pdf) a kormánypártok által szorgalmazott médiaszabályozási folyamat harmadik fejezete. Az elmúlt hónapokban már átalakították a közmédiumok felügyeleti rendszerét és megalkották a médiaalkotmánynak nevezett új sajtótörvényt – az ügy érdekében a képviselők az alkotmány is módosították. A november 22-én beterjesztett javaslat a médiaalkotmányba foglalt alapvető – a sajtó szabadságáról és kötelezettségeiről szóló – elveket bontja ki több mint 170 oldalon keresztül.

Úgy tűnik, a törvénytervezet kidolgozói elsősorban a közérdeknek - vagy amit a javaslat megalkotói annak tartanak - akartak kedvezni, az egyének, a polgárok érdekeivel szemben. Az 1986-os sajtótörvényhez és az 1996-os médiatörvényhez képes a mostani tervezet legjelentősebb újítása, hogy a rádiókon és televíziókon felül a nyomtatott sajtót, illetve az internetes hírportálokat is hatósági felügyelet, ellenőrzés alá helyezi. Ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés, akkor a tartalmi kérdésekkel foglalkozó Médiatanács több tízmilliós büntetéseket vethet ki a jogsértő újságokra, hírportálokra. Ugyanakkor a médiahatóság az új intézményén, a biztoson keresztül – lakossági bejelentések és panaszok alapján – is folyamatosan zaklathatja a médiumokat.

Mivel a tervezetet képviselők nyújtották be, a beterjesztését nem előzte meg társadalmi vita, és friss hatástanulmányok sem készültek. Rogán Antal a benyújtása után azt mondta, a közel 300 paragrafust tartalmazó javaslat parlamenti vitájára elegendő a rendelkezésre álló négy hét, igaz, hozzátette, még változhat a jogszabály.

Milliós büntetésekkel regulázhatják a sajtót

A tervezet rendkívül széles büntetési és bírságolási jogkörrel ruházná fel az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásából még a nyáron létrejött Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) és legfőbb szervét, a Szalai Annamária által vezetett Médiatanácsot.

A jövőben ugyanis a csak fideszes delegáltalból álló Médiatanácsa felügyeli majd a hétfőn beterjesztett törvénytervezet és a médiaalkotmányban lefektetett szabályok érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseikben és műsorszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglaltak teljesítését. Ezt a feladatot korábban az ORTT látta el, igaz, jogköre csak a rádiókra és tévékre terjedt ki. Az új médiahatóság viszont már a sajtóra, a hírportálokra és az ún. lekérhető médiaszolgáltatókra (például a saját, szerkesztett videókat megosztó hazai portálokra - úgy mint az indexvideó, vagy az [origo] saját videói) is súlyos bírságokat vethet ki.

A Médiatanács tagjai - mindannyiukat a Fidesz jelölte
Fotó: Túry Gergely
 

Így a jogsértő országos napilapot és internetes sajtóterméket akár 25 millióra, a hetilapokat akár tízmillióra büntethetnék a javaslat szerint. A nagy piaci részesedéssel rendelkező rádiókra és tévékre 200 millió, a kisebbekre pedig 50 millió forint bírságot vethetnének ki. Ugyanakkor a jogsértő médium köteles lesz közzétenni a büntető határozatot. Ha egy súlyos jogsértést elkövető tévé vagy rádió visszaesőnek számít, akár még a nyilvántartásból is törölhetik, és mivel a kötelező regisztráció nélkül nem lehet Magyarországon sugározni, ez az adott médium megszüntetését jelentheti. Ám, hogy mi minősül súlyos jogsértésnek, a törvénytervezet nem bontja ki, ezt a Médiatanács feladata és lehetősége lesz eldönteni.

A bírság ellen fellebbezni lehet a közigazgatási bíróságoknál, ám a pereskedésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, tehát a tervezet szerint csak visszaperelni lehet a pénzt, mert azt az elmarasztaló határozat megszületését követően azonnal be kell fizetni. Csakhogy Magyarországon a perek rendszerint elhúzódnak, ami oda vezethet, hogy mire az adott újság javára dönt a bíróság, a befizetett bírságok terhe alatt már rég tönkrement a sajtóorgánum kiadója.

Egy hetes elsötétítés jöhet

A jogsértés esetén a tévéket a továbbiakban is el lehet „sötétíteni”, a rádiókat pedig el lehet hallgattatni, ismételt és súlyos jogsértés esetén akár egy hétre is fel lehet függesztetni a sugárzást. Ez a rendelkezés egyébként az 1996-os médiatörvényhez képest kifejezetten megengedő, ugyanis a korábbi jogszabály a 30 napos felfüggesztést is lehetővé tette (ezt csak egyszer, a Tilos Rádióval szemben rendelték el, amikor a rádió egyik műsorvezetője azt mondta, legszívesebben "kiírtaná az összes keresztényt".)
 

Szalai Annamária - teljhatalmat kapna
Fotó: Fazekas István
 

A regisztráció törlése nem vonatkozik a nyomtatott és internetes sajtóra, viszont a szerkesztett videókat kínáló weboldalakat a tévékhez hasonlóan el lehet majd „sötétíteni”, mi több, ha egy hírportál semmibe veszi a hatóság döntését, akkor a Médiatanács kötelezheti az internetszolgáltatót a netes újság „lekapcsolására”. A legfurcsább, hogy a törvénytervezet lehetővé tenné a jogsértő médium vezetőjének (kiadóvezetőjébek, főszerkesztőjének) bírságolását is, aki akár 2 milliós büntetést is kaphat.

Bár a javaslat indoklása szerint a „magáncélú weboldalakra” nem terjed ki a törvény hatálya, a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet szakjogásza, Simon Éva úgy véli, a médiaalkotmány fogalom-meghatározása („olyan gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel”) arra utal, hogy nemcsak a hírportálok, hanem a szerkesztett, újságszerűen működő blogok – úgy, mint a Mandiner vagy a Véleményvezér – is hatósági felügyelete alá kerülhetnek, ami szerinte példátlan lenne Európában.

Erősödő keleti szelek
„Tőlünk nyugatra egyszerűen elképzelhetetlen, hogy hatósági felügyelet alá kerüljenek az hírportálok, viszont a volt szovjet tagköztársaságok többségében bevett dolog” – mondta a Hírszerzőnek Bayer Judit médiajogász. Szerinte külön probléma, hogy nincs megfelelően körülírva a törvénytervezetben a sajtó kötelezettségeinek és a médiahatóság jogköreinek a viszonya, így nagyon nehéz eldönteni, hogy mi minősül jogsértésnek, és ez túl nagy mozgásteret adna a Médiatanácsnak.

A javaslat szerint az új médiahatóság figyel majd arra, hogy a sajtó betartja-e a médiaalkotmány hatodik fejezetében lefektetett kötelezettségeit. Többek között azt, hogy kellően tényszerűen, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztatja-e a nézőket, olvasókat, hallgatókat, tiszteletben tartja-e az emberi méltóságot, a magánéletet, a személyhez fűződő jogokat, az alkotmányos rendet, a kiskorúak egészséges fejlődését. A médiatartalom nem lehet alkalmas nemzeti, nyelvi és más kisebbségek, egyházak, vallási csoportok elleni gyűlölet keltésére, nyílt vagy burkolt megsértésére.
 

Szigorúan őrzött médiumok
Fotó: Bánkuti András
 

Ezeknek az alapelveknek egy részét a jogalkotók egyébként a korábbi, 1986-os sajtótörvényből emelték át, ám míg korábban a bírósághoz fordulhattak a fogyasztók, a cikkben érintettek a sérelmeik orvoslásásért, most viszont egy kilenc évre bebetonozott hatóság fogja eldöntetni, hogy egy kritikus újságcikk például valóban sértő-e egy egyházra nézve, vagy kellően kiegyensúlyozott-e.

Majd a médiahatóság eldönti

Az új tervezet szerint a lekérhető médiaszolgáltatóknak hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy a gyerekek ne férjenek hozzá a pornográf, erőszakos tartalmakhoz, de hogy ez mit jelent, majd a Médiatanács fogja meghatározni egy külön iránymutatást kiadva. (Eddig a szerkesztett videókat kínáló oldalak és a videótékák az „elmúltál-e 18 éves, igen - nem” klikkelési megoldást használták, de ez valóban nem volt célravezető.)

„A korhatárkarikákkal, a műsoridő-szabályozással sok mindent meg lehet oldani a tévékben, ám a nyomtatott és az internetes sajtóban már nehezebb eldönteni, mi sérti a kiskorúakat. ’A kivillant a sztár cicije’ című, délben megjelenő cikkek például minek minősülnek? Miként az egész internetes címadás kifogásolható a tényszerűségre vagy a kiegyensúlyozottságra hivatkozva, s mivel a Médiatanács széleskörűen mérlegelhet, majd azt a médiumot bünteti, amelyik kényelmetlen a hatalomra nézve” – mondta az egyik fővárosi egyetem médiajogásza, aki a törvény politikai vonatkozásai miatt nem kívánta névvel vállalni a nyilatkozatát.

Jöhetnek a feljelentések

Ráadásul, míg korábban az ORTT csak azoknak a panaszát fogadta be, akiknek a jogait megsértették, akik érintettek voltak, a hétfőn beterjesztett javaslat szerint a jövőben már bárki tehet „bejelentést” a hatóságnál, és persze a Médiatanács hivatalból is vizsgálódhat. (Bayer Judit szerint az ORTT is megpróbálkozott azzal, hogy minden panaszt befogadjon és feldolgozzon, de ezt a törekvését az Alkotmánybíróság 2007-ben alkotmányellenesnek minősítette.)
 

Önszabályozás vagy öncenzúra?
Fotó: Végel Dániel
 

A Hírszerző által megkérdezett médiajogászok szerint aggasztó, hogy a Médiatanácsot milyen széles vizsgálati jogosítványokkal akarják felruházni. Ugyanis a médiahatóság jogosult lesz a sajtótermék kiadásával kapcsolatos valamennyi eszközt, iratot bekérni a szerkesztőségtől, bármilyen - még üzleti titkokat tartalmazó - dokumentumokba is betekinthet és lemásolhat. Sőt, ha az eljárást a médium akadályozza, akkor eljárási bírsággal sújthatja, amely akár a 25 millió forintot – a sajtóorgánum vezetője esetében akár 3 millió forintot – is elérheti.

Korlátozott önszabályozás

Bár a tervezet széles körű jogosítványokkal ruházza fel a médiahatóságot, a sajtó szervezeteinek megadja a lehetőséget az önszabályozásra is: a kiadók, szerkesztőségek maguk gondoskodhatnak a médiaalkotmány szabályainak betartásáért. A Médiatanács ezért szerződést köthet a sajtó egyes szervezeteivel (az internetes szféra esetében például a Tartalomszolgáltatók Egyesületével), sőt még anyagi támogatásban is részesítheti őket, hogy hatékonyan tudják ellátni a feladatot. Cserében viszont magatartási kódexet kell alkotniuk, melynek betartását ezentúl átvállalják a Médiatanácstól.

„Csakhogy a tervezet annyira részletesen szabályozza a sajtó önszabályozó szervezeteinek lehetőségeit, működését, hogy ezt nem lehet önszabályozásnak nevezni” – mondta a Hírszerzőnek Simon Éva, a TASZ jogásza. Ráadásul furcsák a kikötések is: a szervezetek nem dönthetnek például arról, hogy egy nyomtatott sajtóorgánum vagy egy hírportál kellően kiegyensúlyozottan tájékoztat-e, mert ennek ellenőrzése kizárólagosan a Médiatanácsra tartozik.

Ugyanakkor a hatósággal szerződő egyesületek a döntéseiket, a működésükről szóló beszámolóikat kötelesek megküldeni a Médiatanácsnak, amely – ha úgy látja, hogy nem teljesül a magatartási kódex, és nem léptek fel kellő eréllyel a jogsértőkkel szemben – azonnal és egyoldalúan felbonthatja a megállapodást, és újra gyakorolhatja a jogköreit.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.