Oszsza meg másokkal is

"Odaajándékozná megtakarításait az államnak, cserébe olyan közelebbről nem meghatározott jövőbeli előnyökért, amit egy jövőbeli kormány nyújtana? Nem? Nos, talán mégis lehet erre ösztönözni valamivel. Elvégre biztosak vagyunk benne, hogy nem találja vonzónak a szegénységben töltött öregkort. Bizonyára így gondolkodik Matolcsy György, aki kedden bejelentette a magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer lerombolását, és megfenyegette a pénztártagokat, hogy ha nem lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe minden jogukat elveszítik az állami nyugdíjra" - kommentálja az Economist szerdán megjelent cikke a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos terveit.

A cikk emlékeztet, akik a pénztáruknál maradnak, csak a magánnyugdíjukra lesznek jogosultak, ami a teljes értékű állami nyugdíjnak körülbelül a negyede lesz és soha nem látják viszont a bérük negyedét, amit ők, illetve munkáltatójuk továbbra is befizet majd az állami nyugdíjrendszerbe. Matolcsy a kormány tervét azzal indokolta, hogy akik nem lépnek vissza, nem részei többé a szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszernek, kiírták magukat a közösségből.

Mindezt a kormány a választás szabadságának nevezte, azonban itt nincs választási lehetőség, ez ultimátumszerű államosítás - fogalmaz a vezető gazdasági lap szerzője és emlékeztet, az ötlet már a tavaszi országgyűlési választásokat követően felmerült. Orbán Viktor akkor azt remélte, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap beleegyezik abba, hogy az adócsökkentés miatt a vállaltnál nagyobb lesz a költségvetési hiány, azonban a hitelezők mindkét kezdeményezést elvetették. Végül Orbán populista konzervatív pártja adók sorát vetette ki többségükben külföldi vállalatokra és hátat fordított az EU-nak és az IMF-nek.

Drágán megfizetünk az államosításért

A cikk szerint azért is komoly probléma a pénztári megtakarítások állami kisajátítása, mert Magyarország megtakarítási rátája, amelyből a beruházásokat kellene finanszírozni, már így is túlságosan alacsony. Eközben a gazdaság jól tőkésített, versenyképes külföldi vállalatokból és versenyképtelen, reménytelenül tőkehiányos hazai vállalkozásokból áll. A cikk kiemeli: a bankok pedig a különadó miatt már eleve óvatosan hiteleztek és valószínűleg még óvatosabbak lesznek, miután azt látják, hogy az ország legnagyobb tőketartalékát államosítja a kormány.

Emellett kitér arra is, hogy Magyarország öregedő és csökkenő népességét tekintve a pénztári vagyon, ami most talált pénznek tűnik, tíz év múlva rendkívül drága forrásnak bizonyulhat, amikor az utolsó demográfiai robbanás során születettek is nyugdíjba vonulnak. Ez azonban már valószínűleg nem Orbán és Matolcsy problémája lesz - jegyzi meg a cikk szerzője.

Orbán nem tűri a kritikát

Orbán érve kapcsán, mely szerint egyetlen európai országban sincs olyan nyugdíjrendszer, amely arra kötelezné az embereket, hogy a tőzsdén kockáztassák a pénzüket, az Economist utal a holland és a svéd nyugdíjrendszerre, amelyben a magyarhoz hasonló tőkefedezeti rendszer működik. A kormányzat által hangoztatott kijelentés pedig, mely szerint a pénztártagok nagyobb biztonságban lesznek, ha megtakarításaikat az államnak adják, valószínűleg sokkal meggyőzőbb lenne, ha Magyarország az utóbbi 30 évben nem szorult volna három alkalommal is a Nemzetközi Valutaalap segítségére - olvasható a cikkben.

A korábbi közvélemény-kutatások alapján a pénztártagok mindössze 30 százaléka tervezte az állami rendszerbe való visszalépést. A kormány azonban nem szereti a kritikát. "Ez már nem a gazdaságról szól: hatalmas presztízsveszteséget jelentene a kormánynak, ha csak a tagok 30 százaléka lépne vissza" - mondta az Economistnak egy a közelmúltig Fidesz-közeli pénzügyi szakember, aki szerint a pénztárakkal kapcsolatos intézkedésekről Orbán és Matolcsy szűk köre döntött, és minél többet bírálja őket valaki, annál kevésbé kíváncsiak a véleményére.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.