Oszsza meg másokkal is

A Fitch Ratings az év végéig leronthatja a magyar hitelbesorolást, mivel a hitelminősítő szerint a költségvetés fenntarthatóságára negatív hatást gyakorol a magánnyugdíjpénztárak államosítása - írta a napi.hu. A Fitchnél jelenleg BBB a magyar államadósság besorolása - negatív kilátás mellett -, ami a második legrosszabb befektetésre ajánlott fokozat. Tehát ha a hitelminősítő egy fokozattal lerontja a magyar adósosztályzatot, a befektetésre ajánlott sáv alljára kerülünk, a hulladék kategória közvetlen közelébe.

Az év végéig döntés születik Magyarország további leminősítésének ügyében - mondta David Heslam, a Fitch igazgatója a Bloombergnek, aki szerint középtávon rossz hatást fog gyakorolni a költségvetésre a kormány nyugdíjakkal kapcsolatos terve. Ugyanakkor a szakember szerint a közvetlen finanszírozási kilátásokat javítja a lépés. Bár 2006 óta nemzetközi összevetésben is komoly költségvetési kiigazítás történt az országban, jelenleg épp ezt aknázzák alá a kormány rövidtávú, átmeneti lépései. Ugyanis a pénztári megtakarítások besatornázása az államháztartásba ténylegesen arra szolgál, hogy elfedje a kormány intézkedései nyomán megugró költségvetési hiányt.

Érdemes megjegyezni, a választások előtt még a felminősítésről szóltak a hírek, ugyanis a nemzetközi szervezetek általában pozitívan értékelték a magyar kormány pénzügypolitikai stabilizációját.

Megyünk a hulladékba?

A Raiffeisen elemzői szerint a Moody's egy hónapon belül leminősítheti Magyarországot. A hitelminősítő július 23-án a bankadó parlamenti megszavazását követően kilátásba helyezte Magyarország leminősítését. Még aznap az eddigi stabilról negatívra rontotta Magyarország adósbesorolásának kilátását a Standard & Poor’s is. A Standard & Poor's-nál a következő leminősítéssel már mennénk a hulladékba. A hitelminősítő november 3-án már figyelmeztett, hogy továbbra is BBB mínuszra értékeli Magyarországot és megerősítette leminősítés esélyét.

A Chevreux bécsi elemzője szerint a befektetőknek érdemes megválniuk a magyar eszközeiktől, mivel a kormány gazdaságpolitikai döntéshozata teljesen kiszámíthatatlan – írta a Napi Gazdaság internetes oldala.

A nyugdíjrendszer kormányzati átalakítása növelni fogja a hosszú távú kockázatokat, az államhoz áramló megtakarítások rövid távú előnyei, mint az alacsonyabb államadósság és a kisebb deficit illuzórikusnak bizonyulhat – figyelmeztetett a Bloombergnek adott nyilatkozatában Michal Dybula, a BNP Paribas varsói közgazdásza, aki ugyancsak hangsúlyozta, hogy a kormány pénztárakra vonatkozó tervei növelik a leminősítés kockázatát, mivel Magyarország strukturális költségvetséi pozícióját nem javítják, sőt közép- és hosszú távon rontják.

A reform karikatúrája amit a kormány művel

A külföldi befektetők nagyon gyorsan elkezdték beárazni, hogy a kormány a lehető legrosszabb forgatókönyvvel rukkolt elő a magánnyugdíjpénztárak felszámolására való törekvésében: szerdán egy csapással a szlovák modellről, az argentin modellre tért át - írta Orosz Dániel, az AXA stratégiai elemzési igazgatója a Pénz szaván megjelent blogbejegyzésében. Argentína nem sokkal az államcsőd bejelentése előtt folyamodott a magánnyugdíjpénztári pénzek bekebelezéséhez.

Az elemzési igazgató szerint a kormány „nyugdíjmentés” címkével ellátott terve csak halvány karikatúrája annak, amit a piac a már agyonismételt strukturális átalakításokból származó hatékonyságjavuláson keresztül szeretne látni. Mindemiatt a befektetők már csak lényegesen magasabb áron hajlandóak az ország államadósságát finanszírozni, ami jól látható az állampapírpiaci hozamok alakulásában.

A magyar eszközök eladása mellett döntő befektetők, a pénztárak államosításán túl valószínűleg besokalltak már a kormány Költségvetési Tanáccsal és jegybankkal kapcsolatos tervei miatt is, mellesleg általában nem kedvelik az olyan piacokat, ahol az alkotmány hitelességét ad-hoc módosítások rombolják. Az említett problémák miatt ezek a befektetők egy szempillantás alatt képesek lényegesen nagyobb kockázati felárat megkövetelni egy adott országtól és az ahhoz kapcsolt befektetésektől, sőt rosszabb esetben felszámolják a befektetéseiket, és akár teljesen kivonják a tőkét egy üzletileg instabillá vált országból. Orosz Dániel szerint egyes befektetők kivonulása már meg is kezdődött.

Őszödnél tartunk?

Csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ a tervezettnél 10 milliárd forinttal kevesebb 12 hónapos lejáratú állampapírt tudott eladni, a hozamok pedig a június eleji szintre emelkedtek. Az állampíprok hozama tehát ismét azon a szinten jár, ahová Kósa Lajos és Szijjártó Péter államcsődöt emlegető nyilatkozatai juttatták június harmadikán és negyedikén. Ezen a szinten a 2006-os költségvetési hiány elszállásakor, Gyurcsány őszödi beszéde után jártak a 10 éves hozamok. A kötvénykereskedők szerint még rosszabbra fordulhat a helyzet a közeljövőben, mert úgy vélik, a magánnyugdíjpénztárak állampapírpaici keresletének kiesésével az állam finanszírozásái költségei (az állam adósságát megtestesítő állampapírok hozamai) jelentősen megemelkedhetnek.

Péntekre még feljebb mentek a hozamok, a levelezések a szakmai berkeken belül újra arról szólnak, hogy a kötvénypiac megint a kiszáradás jeleit mutatja mint 2008 októberében: nincs vételi ajánlat, megtizedelődtek a vevők, nincs piac. A 10 éves államkötvény hozama pénteken már 8,12 százalék volt, az országkockázati felárak szintén a magasba emelkedtek. A 10 éves hozamok záróértéke közvetlenül az önkormányzati választások után, október 6-án még 6,56 százalék volt. A kormány tényleges terveinek nyilvánosságra kerülése óta szinte megállás nélkül emelkednek a hozamok.

Mióta a kormány nyilvánosságra hozta a pénztári megtakarítások államosítását, a hozamok 85 bázispontot emelkedtek. Egy gyorsbecsléssel élve, maga a terv legalább 60-80 milliárd forinttal csökkentette a magánnyugdíjpénztári megtakarítások aktuális értékét, melyeknek fele magyar állampapírban, egy kisebb része pedig hazai részvényekben van.

A forint is eladói nyomás alá került: a svájci frank öt nap alatt péntekre 11 forinttal (5,5 százalékkal) drágult, míg az euró jegyzése 8 forinttal (3 százalékkal), a dolláré pedig bő 13 forinttal (6,5 százalékkal) ugrott meg. A Budapesti Tőzsde részvényindexe két nap alatt nagyjából 7 százalékot zuhant. A forint újabb leértékelődésének a svájci frankhoz képest, különösen az alpesi devizában eladósodottak, tehát a devizahitelesek 90 százaléka "örülhet".

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.