Oszsza meg másokkal is

Véget ért az elmúlt másfél hónapos kommunikációs játék a nyugdíjrendszer átalakítása körül, a kormány kiteregette kártyáit, és mindössze két hónap maradt a döntésig.

Az már október elején, amikor Orbán Viktor a hónapos átutalási moratóriumot bejelentette, sejthető volt, hogy a cél a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer lerombolása lesz. Az ott felhalmozott közel 3000 milliárd forintra ugyanis nagy szüksége van a kormánynak ahhoz, hogy a felvázolt grandiózus terveket véghez vihessék. Az elmúlt másfél hónapban így szó volt az állami kapuk kinyitásáról, majd két héttel később már nyilvánvalóvá tette Orbán Viktor, hogy a jövőben fel fogják számolni a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert. A nyilatkozatokból azt lehetett valószínűsíteni, hogy egy éve van az munkavállalóknak eldönteniük, merre tovább, egyedül Matolcsy György kotyogta el magát a költségvetés bejelentésekor, amikor azt mondta, arra számítanak, hogy a tagok 90 százaléka visszatér az államhoz.

Orbánék dönttek a dolgozók helyett

Mára azonban úgy tűnik, hogy a kötelező magán-nyugdíjrendszerben felhalmozott vagyonok teljes államosításáról van inkább szó. A fő kérdés ugyanis az, hogy a kormány által nyugdíjvédelmi csomagnak nevezett törvények elfogadása után hányan élnek a „szabad döntéssel”. Merthogy olyan feltételeket fogadott el szerdán a kormány, amely alapján akár a tagság 100 százaléka is visszatérhet az állami nyugdíjrendszerbe.

„Ha teljesen érzelemmentes döntést hozunk, ha valaki nem akarja ezzel kifejezni a politikai magatartását, akkor nincs érv a magánnyugdíjpénztárakban maradás mellett. Nem éri meg” – mondta a Hírszerzőnek Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Az ugyanis aki a magánnyugdíjpénztárnál marad, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik. Mint Matolcsy mondta, „ő már nem része a szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszernek” (…), nem lesz tagja a közösségnek, az állami nyugdíjrendszer közösségének.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyugdíját csak a maga után fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulékból – illetve ha ezen felül többet tud befizetnie, akkor abból – tudja összeszedni. Az állami garanciát már nem ad neki, jövőbeli nyugdíjának 70 százalékának búcsút inthet. Aki marad, az ugyani szolidáris lesz a jelenlegi nyugdíjasokkal, a társadalommal, hiszen a munkaadónak továbbra is be kell fizetnie a 24 százalékos nyugdíj-járulékot, de ő abból már semmilyen módon nem részesülhet. Matolcsy ezt azzal magyarázta, hogy a 24 százalék az nem a jövőbeni kifizetésekre megy, hanem a jelenlegi rendszerbe.

A forint árfolyama is megérezheti az államosítást

Az államosítás terve ugyan már másfél hónapja lógott a levegőben, a hirtelen jött bejelentés azonban mindenkit meglepett. „A piac nem ezt várta egy ilyen felhatalmazással rendelkező kormánytól, akinek ilyen hosszú ideje volt felkészülni a kormányzásra - kommentálta Matolcsy György bejelentését Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a lépés egyenértékű a magánnyugdíjpénztárak államosításával és hosszabb távon drámai hatással lehet a forint árfolyamára és az ország adósságfinanszírozására.

Egy olyan környezetben, ahol olyan toposzok dőlnek meg, hogy egy eurózóna-beli tagállam nem mehet csődbe vagy az euró egy stabil valuta, rendkívül megbízhatatlanná válhat a befektetők szemében egy olyan ország, ahol a politikai döntéshozatal ennyire önkényes. Duronelly Péter szerint nem csak a magánnyugdíjpénztárakat érintő kormányzati lépések riasztóak, hanem az a döntéssorozat, ami ide vezetett. Technikailag a kormány a pénztárakban felhalmozott 2800 milliárd forintnyi megtakarítást a folyó hiány finanszírozására használja el. „Ez az a lépés, amit soha nem szabad megtenni, ez a politikai gyakorlat nem vezet sehova. A családi ezüstöt nem adjuk el, hogy kifizessük a gázszámlát” – hangsúlyozta a befektetési igazgató.

A kormány lépése kommentálhatatlan, a legfinomabb kifejezés az „elképesztő” – kommentálta Matolcsy bejelentését egy neve elhallgatását kérő elemző és úgy vélekedett, a bejelentésből nyilvánvaló, hogy annak, aki eddig elmerészkedik, nincsenek határok. „Hideg fejjel számolva persze akár meg is érheti ez az óriási áldozat, ha a kormány strukturális reformokat hajt végre ebből a pénzből, de ebben az esetben a cél nem szentesíti az eszközt” – tette hozzá. Csakhogy eddig a kormány semmi jelét nem adta annak, hogy érdemi szerkezeti átalakításokba fogna a közeljövőben. A jövő évi költségvetés alapján az állami kiadások terén gyakorlatilag semmi változás nem kezdődik el 2011-ben. Változás csak a költségvetés bevételi oldalán történik: a személyi jövedelemadó csökkentésével és a családi adókedvezménnyel hatalmas bevétel esik ki a büdzséből, amit a kormány a bankadóval, a válságadókkal és a pénztári járulékok elvonásával pótol.

Az emberi jogi bírósághoz fordulnak a pénztárak

Példa nélküli Magyarország újkori történetében, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség – foglalt állást a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége. Mint a szervezet elnöke, Bába Julianna kijelentette: a kormány tervezett intézkedései nemcsak a jelenleg hatályban lévő Alkotmány szinte összes passzusát sértik, de alapvetően ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

A magánpénztárak száz százalékát tömörítő szövetség a mai napon beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket. Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.
mbr>forrás és szerző : hirszerző.hu / Máriás Leonárd - Neizer Anita


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.