Oszsza meg másokkal is

Közben egyre nő a feszültség a péntektől tervezett, de nem engedélyezett tüntetés miatt Devecserben, és azt sem tudni, mi lesz a kármentő alapba érkezett lakossági befizetésekkel.

Magyarországnak is fel kell készülnie az úgynevezett "kis valószínűségre" - vagyis eddig soha nem tapasztalt kockázatokat kell feltérképeznie nem csupán a rendvédelemnek, a titkosszolgálatnak, hanem a katasztrófavédelemnek is. Szinte az élet valamennyi feltételezhető eseményét modelleznünk kell, és mindenre fel kell készülnünk. E szavakat 2001-ben közölte lapunk. Bodnár Ferenc, az akkori Országos Katasztrófavédelmi Stratégiai Tanácsadó Testület (OKSTT) elnöke a szeptember 11-ei terrortámadást követően nyilatkozott a témában.

Mint kifejtette, elsősorban a megelőző védelem válik fontossá és a hatékony reagálás: a mentés azonnali megkezdése, a térségi koordináció, hiszen a késedelem, a szervezetlenség emberéleteket követelhet. Mindehhez kitűnő szoftverek készültek, melyekkel az irányítók gyakorolhatják a válsághelyzetek kezelését. Sajnálatos, hogy ilyen eszközök a magyar szerveknél még nincsenek - mondta az elnök. A magyar katasztrófatörvény, illetve az ennek nyomán kialakított intézményrendszer alkalmas a jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására, ám sokkal több képzett szakemberre, pontosabb tervezésre, nem utolsósorban pedig anyagi erőforrásokra, eszközökre volna szükség. Mindez persze nem kifizetődő, csak "viszi a pénzt", az alkotmány azonban garantálja a biztonsághoz való jogot. A kormányzatnak tehát kötelessége a professzionális katasztrófavédelem kialakítása és fenntartása.

Bodnár szavai az iszapkatasztrófa nyomán ismét aktuálisak. Az elmúlt egy évtizedben ugyanis lényegében semmi nem történt ezzel kapcsolatban. Ha csak azt nem nevezzük történésnek, hogy a Bakondi György akkori - és jelenlegi - katasztrófavédelmi főigazgató által 2001-ben létrehozott OKSTT megszűnt, és azt ismét hivatalba lépve azóta sem hozta újra létre Bakondi. Ahogyan a környezetbiztonsági és katasztrófavédelmi alapelvekről szóló országgyűlési határozat meghozatala is egy évtizede várat magára. Mindez összefügghet a Népszava azon értesüléseivel, hogy a háttérben Bakondi György - aki most a Magyar Alumínium Zrt. kormányzati irányítója is - jelenlegi beosztásainál is fontosabb főhatóság létrehozásán dolgozik. Lapunk úgy tudja, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és az Illés Zoltán vezette környezetvédelmi államtitkárság összevonásával új, minisztériumi rangú szervezeti egységet kíván alapítani. Ez valószínűleg csak azért nem kaphat majd önálló tárcát, mert a kormány minisztériumok számát csökkentő programjával ellentétes lenne.

Forrásaink nem tartják véletlennek, hogy Illés Zoltán az elmúlt hetekben "kivonták" a nyilvánosságból. Nyilatkozataival ugyanis sok esetben szembe ment a katasztrófavédelem és a tudomány szakembereinek állításaival. Az idő, és az események alakulása ráadásul nem Illést igazolta. Ez gyengíti saját, és államtitkársága szerepét, és erősíti a katasztrófavédelmi "lobbit".

A "Bakondi-kváziminisztérium" a jövőben hatáskört, és létszámot kaphatna arra is, hogy amennyiben az iszapömléshez hasonló katasztrófa vagy más rendkívüli esemény történik az országban, "gördülékenyen" vehesse át az irányítást az állam, akár magántulajdon felett is. Emellett itt koncentrálódna mindazon technikai és anyagi forrás, ami a környezetvédelemre, árvízvédelemre, zöld-ügyekre, a tűz, és a katasztrófák elleni védekezésre, kárelhárításra, újjáépítésre és más kiadásokra szükséges lehet. Amennyiben így történik, a Pintér Sándor belügyminiszter támogatását bíró - sőt, Pintér bizalmasával és egykori kabinetfőnökével-üzlettársával, Valenta Lászlóval kárfelszámolási helyetteseként megtámogatott - Bakondi pénzügyileg példátlan hatalmi tényezővé válhatna a kormányzaton belül.

Míg azonban a háttérben komoly kormányzati és üzleti harcok folynak az iszapkatasztrófa nyomán, a helybéliek egyre elkeseredettebbek, mert mind világosabb számukra, hogy a "válságkezelés" nem hozott megfelelő eredményt. Mindinkább úgy látják, hiábavaló a több, mint egy hónapja folyó munka, településük élhetetlen, és lakhatatlan maradt. Továbbra is ellentmondó, és zömmel lehangoló tájékoztatást kapnak a várható kárpótlásról, az állítólagosan épülő új lakásokról. Az áradással közvetlenül nem érintett, de elértéktelenedő ingatlanok tulajdonosai kárának megtérítése pedig nem szerepel a programban. Az sem világos, hogy míg a kormányzat valamennyi katasztrófával kapcsolatos költségét a MAL Zrt-től kívánja behajtani, mi lesz a kármentő alapba érkezett lakossági befizetésekkel. Vagyis, hogy ez beolvad-e a központi költségvetésbe.

Mindezek miatt péntekre félpályás útlezárást hirdettek "devecseri magánszemélyek" a 8-as számú főúton a devecseri elágazótól Budapest irányában november 19-én reggel 8 órától december 17-én reggel 8-ig. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője azonban "figyelemmel az egész megye területére elrendelt, érvényben lévő veszélyhelyzetre" az engedély kiadását elutasította. A főkapitányság szóvivője, Frankó Mariann tegnap lapunk érdeklődésére közölte, hogy a tervezett demonstráció előtt 72 órával - törvényes időn belül - nem jelentettek be újabb helyszínt a szervezők.

Ez azt jelenti - amit a helybéliek is megerősítettek -, hogy a tervezett helyen és időben akkor is megkezdik a tüntetést, ha azt a rendőrség - mint ígéri - feloszlatja. És bár a tüntetéssel járó forgalomkorlátozást a rendőrség tolerálhatatlannak tartja, tegnap maga jelentett be korlátozást a 8-as úton. Mint a hatóság közölte: megkezdték a vörösiszap szállítását egy új tárolóba, a 8-as számú főút nyolc kilométeres szakaszán Somlóvásárhelytől a Tik-hegyi elágazóig.

Felelőtlen önkéntesek

A sajtóban hirdetettet egynapos önkéntes munkát a győri Széchenyi Egyetem Devecserbe, hogy így segítsék a katasztrófa kármentesítési munkálatait. Hódosi Gergely szervező elmondta, az iszap által kidöntött fákból tűzifát készítenek az ott lakóknak, hogy tudjanak mivel fűteni télen. Szakemberek ugyanakkor óva intik az önkénteseket ettől. Részben, mert fölöslegesen veszélyeztetik egészségüket, de elsősorban azért, mert az iszappal szennyezett fa elégetése fokozott egészségügyi kockázatot rejt azok számára, akik felhasználják.

forrás és szerző : V.J / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.