Oszsza meg másokkal is

Az Orbán-kormány a jobbulás igen csekély reményében tesz fel mindent egy dokumentálatlan, kockázatos, jelentős mellékhatásokkal járó, hosszú időre minden újabb próbálkozást lehetetlenné tevő terápiára, aminek több lehet a kára, mint a haszna - állapítja meg a Budapest Intézet két kutatója kedden megjelent posztjában az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékének féhivatalos blogján. Scharle Ágota és Váradi Balázs úgy látja, az szja-csökkentés nem fenntartható, a durva ágazati sarcoknak pedig elriasztó hatásuk lehet. A kormány azon várakozását pedig, mely szerint a pénzhez jutott gazdagok megugró fogyasztása tartósan megemeli a gazdasági növekedést, érdemes kiegészíteni azzal a ténnyel, hogy a magyar fogyasztás jelentős része import. (A szerzők részletesebb elemzését, melyben az adórendszer hatékonyságának növelését taglalják innen töltheti le, pdf )

A radikális adócsökkentést jövőre és 2012-re még megfinanszírozzák az extraadókból és a magánnyugdíjpénztárakból származó plusz bevételek ( az Adózóna számításai szerint az adócsökkentés akár a pénztárakban felhalmozott vagyon felét is elviheti), azt követően viszont nagyon könnyen elszállhat a költségvetési hiány. Ugyanis, ha az adóváltozások, vagy egy jelentős állami kiadáscsökkentés , esetleg a külpiaci konjunktúra folytán nem indul be egy eddig példátlan mértékű gazdasági növekedés, 2013-tól óriási hiány jelenhet meg a büdzsében. Azt pedig egyelőre nem tudni, hogy az összesen 2800 milliárdos magán-nyugdíjpénztári vagyon mekkora részét sikerül visszaterelni a költségvetésbe, és ennek mekkora részét lehet majd a költségvetés bevételeként felélni.

Mi fizetjük ki a jövedelemadónk csökkenését

Az Orbán-kormány által elindított adóváltoztatások egyik része jelentősen megnöveli a költségvetési bevételeket (ilyen a bankadó, valamint hipermarketek, a távközlési és az energiacégek ágazati extraadója). Bevételgeneráló lépés a magánnyugdíjpénztáraknak való átutalások leállítása és a pénztárakból való átlépés lehetővé tétele is, melyből jövőre nagyságrendileg 530 milliárdot vár a kormány (a kormányzati vágyálmok szerint persze 2500 milliárd is befolyhat). Ezzel szemben áll a személyi jövedelemadó átlagos effektív kulcsának egységesítése 20,3 százalékon (a járulékemelést is beszámítva ez körülbelül 20,8 százalék), ami a szuperbruttó kivezetésével 2013-ra 16 százalékra csökken, kiegészítve a kiskorú gyermekek utáni jelentős adókedvezménnyel.

Az szja- és kamatadó-csökkentéssel a magas jövedelműek és közülük is a többgyermekesek járnak jól. A kormány szlogenje, hogy senki sem jár rosszul, az adózók negyven százalékára nézve hazug állítás a Budapest Intézet kutatói szerint, és csak addig tűnik igaznak, amíg elfelejtjük, a jövedelemadót nem úgy csökkentették, hogy közben az állami kiadások is csökkentek, hanem úgy, hogy más forrásokból pótolták a kieső bevételeket. Ezzel azonban valószínűleg nem adócsökkentés, hanem inkább adóátrendezés zajlik majd le.

Az adóváltozások hatásaiba ugyanis beleszámítanak majd a bankköltségek, a Tesco-árak, a gáz- és telefondíjak várható emelkedésének, a bankrészvények árfolyamcsökkenésének és a magán-nyugdíjpénztári akciónak a negatív jövedelmi hatásai is, amit le kell vonnunk az szja-csökkentés okozta bevételnövekedésből.

Aki elég gazdag (és hozzá elég sok kiskorú gyereke van), annak az egyenleg valószínűleg még mindig pozitív lesz. Azoknál az átlagos jövedelmű gyermekteleneknél viszont, akiknek a kiadásait érintik a burkolt új adók, és akik vesztenek majd a nyugdíjkonverzión (bár ezt csak sokára vagy egyáltalán nem veszik észre), már negatívba fordulhat az átrendezés hatása akkor is, ha hónap végén 2011-től néhány ezerrel többet utal nekik át a munkahelyük. A kis jövedelmű, gyermektelen, az adójóváírásból kicsúszó adózók pedig már az szja-változtatáson sem nyernek majd.

Elmaradhat a befektetési és a munkaerő-piaci boom

Az adócsökkentéstől és az adóegyszerűsítéstől a kormány azt is várja, hogy a tőke számára vonzó célponttá teszi Magyarországot, és a tőke munkahelyeket teremt, növekedést és növekvő adóalapot hoz. A Költségvetési Tanács számításai alapján azonban a beruházás csak kismértékben nő: három év alatt mindössze a GDP 0,3 százalékával, azaz 80 milliárd körüli összeggel.
 

A részletek körvonalazódásával megdőlni látszik a "senki sem jár rosszul" szlogen
Fotó: MTI
 

A kormány várakozása szerint az szja-csökkentés hatására a magasabb keresetű polgárok többet fognak dolgozni, vagy jövedelmük nagyobb részét fogják bérként bevallani. Ezt a várakozást számos kutatási eredmény, köztük a hazai szja-bevallási adatok alapján készült becslések is alátámasztják. Ugyanis a 2013-ig megvalósuló adócsomag jelentősen csökkenti mind az átlagos, mind a határadókulcsot. A megfigyelések szerint a határadókulcs van a legnagyobb hatással az adózók bevallott jövedelmére, munkaintenzitására. Ugyanis amikor a munkavállaló dönt, hogy túlórázzon-e vagy elvállaljon-e egy másodállást, azt nézi, hogy a megkeresett többletjövedelemnek mekkora része marad nála. Minél alacsonyabb a határadókulcs, annál inkább érdemes további erőfeszítést tenni, mert minden egyes következő megkeresett forintból egyre kevesebbet von el az állam. A jelenleg még érvényes adórendszerben ez a kulcs lépcsőzetesen emelkedik a jövedelem emelkedésével.

Azonban Scharle Ágota és Váradi Balázs szerint a várt hatásért a kelleténél sokkal többet fizet a költségvetés, ugyanezt sokkal kisebb bevételkiesés mellett is el lehetne érni. A kutatók úgy vélik, inkább olyan adórendszert kellene kialakítani, amelyben a túlmunkára ösztönözhető adófizetők marginális kulcsa alacsony, az átlagos kulcsa viszont magas, vagy legalább közepes (ebben az esetben ugyanis nem csökkennek jelentősen a költségvetés bevételei). A határadókulcsok megfelelően alacsony szintjét viszont ki lehet alakítani adójóváírással vagy járulékplafonnal. A jövőre tervezett rendszer azonban nem ilyen: a határadókulcs csökkenése ugyanis az átlagos kulcsot is túlságosan lerántja - állapítják meg a szakértők.

Ráadásul az egységes szja-kulcstól várható kedvező hatásokat az új rendszer más elemei visszafoghatják, vagy akár semlegesíthetik is. Ilyen például a járulékok magas szintje, amelyek továbbra is elvehetik az emberek kedvét attól, hogy többet dolgozzanak. Főleg akkor, ha eszükbe jut, befizetett járulékaikból 8 százalék nem érkezik meg a saját nyugdíjszámlájukra és jó eséllyel sosem látják viszont.

Nem lesz sokkal több magyar sem?

Az adócsomag a gyerekek után járó kedvezményeket is átrendezi. Ez a kedvezmény 1995-ig csak a harmadik gyerektől járt, a Horn-kormány idején még az ilyen családoknak sem. Először 1999-ben terjesztették ki az egy- és kétgyerekes családokra, majd 2006-ban nagyrészt beépítették a közel duplájára emelt családi pótlékba. A 2006-os átalakítás a gyerekszegénység csökkentésének adott prioritást, míg a jelenlegi változtatás a munkavállalás ösztönzésének kedvez, bár indoklásában nem ezt, hanem inkább a gyermekvállalást hangsúlyozza a kormány.

Többet juttat a jobbmódú családoknak, mint az alacsony bérért, vagy egyáltalán nem dolgozó szülőknek - állapítják meg a kutatók, és azt valószínűsítik, hogy az új támogatási rendszerben nem annyira a gyerekszám, hanem inkább a gyerekszegénység nő majd. A családi pótlék ugyanis 2008 óta folyamatosan veszít az értékéből, jövőre 11 százalékkal ér majd kevesebbet, mint 2008-ban. Ami pedig a gyerekszám növekedését illeti: a kedvezmények a tavalyi 1,33-ról 1,39-re növelheti a teljes termékenységi mutatót, vagyis alig viszi közelebb a népességfogyás megállításához szükséges 2,1-hez.

forrás : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.