Oszsza meg másokkal is

Ki sem ejthetjük a szánkon a költségvetés és a megszorítás szót - mondja a Fejlesztési Minisztérium egyik illetékese, amikor a hétpecsétes titokként őrzött jövő évi büdzsé tervezetéről igyekszünk többet megtudni.

Az biztos, hogy leépítések lesznek a csaknem 700 ezer főt foglalkoztató közszférában. Hírek szerint a költségvetési szervek teljes körére öt, a háttérintézményekre tíz százalékos létszámcsökkentést tervez a kormány.

Miután ezekben az intézményekben 250 ezer köztisztviselő és közalkalmazott dolgozik, a lefaragás 12-25 ezer embert érinthet. A közszolgák nagyobb része (közel 450 ezer) az önkormányzatoknál dolgozik: a kormány az ő esetükben a normatívák finomhangolásával képes nyomást gyakorolni a gazdálkodásukra.

A közszférán nem először próbálnak spórolni: a Gyurcsány-kormány közel 15 ezer embert bocsátott el e területről. A mostani tervezési körirat állítólag azt is kiköti: nem lehet jutalmat tervezni, és a cafeteriakeret jövőre az idei fele-harmada, 200 ezer forint lehet személyenként. A költségeket is öt százalékkal kell csökkenteni, s ehhez ötleteket is ad a körirat: az irodaszer-beszerzést negyedével, a folyóirat-vásárlást 40 százalékkal kell visszanyesni.

A létszámleépítések akár százmilliárd forintos megtakarítást is hozhatnak, ám az elbocsátások anyagi vonzata miatt a büdzsé szemszögéből jótékony hatások csak fokozatosan érvényesülnek. A Heti Válasz úgy tudja, hogy a szigorú költségvetés miatt még a hétvégén is tanácskoztak a fejlesztési minisztérium csúcsvezetői.

Ami a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát illeti, ott több vezetőnek is elállt a lélegzete, amikor a költségvetési táblákat megkapták. A minisztérium régi munkatársai szerint első alkalommal fordult elő, hogy nem pusztán a tárcára, illetve a főbb területekre jutó keretösszeget tartalmazta a leirat, hanem a költségvetési tábla valamennyi sora ki volt töltve. A Heti Válasz úgy tudja, ennek alapján a megaminisztériumban elsősorban a kulturális és az egészségügyi államtitkárság kerülne az idei évhez képest kedvezőtlen helyzetbe.

A kultúrára például olyan kicsi összeget tartalmazott a gazdasági tárca által elkészített nullás verzió, hogy jelenleg úgy tűnik, a tárcához jutó négy nagy területtől az eredetileg közölt összeg két ezrelékét átcsoportosítják nekik. A legnagyobb pénzmozgás - papíron - így az oktatás és a kultúra között várható.

Az egészségügy az elmúlt fél évben szokatlanul csendes volt, ám a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István már jelezte, a türelmi idő azonnal véget ér, ha a költségvetési tervezet a 2010-es összegnél kisebb keretet tartalmaz az egészségbiztosítási alap számára. A nemzetgazdasági minisztérium által elkészített tervezet ezt vetíti elő, 23 milliárd forint mínuszt tartalmaz az idei költségvetéshez képest.

Az egyeztetések folyamatosak, mert az egészségügyi államtitkárság nem fogadja el a gyógyításra jutó összeg megnyirbálását. A gazdasági tárca viszont azzal érvel, hogy a kórházak és a szakrendelők idén év elején 27 milliárd forint rendkívüli juttatást kaptak adósságaik rendezésére a Bajnai kormánytól, ami nem a 2010-es „normál" költségvetés része.

A nyáron az államtitkárság felkérésére készült felmérés szerint azóta ismét 40 milliárd forintra nőtt az egészségügyi intézmények kifizetetlen számláinak értéke. A jelenlegi is folyó intenzív tárgyalások tétje, hogy ennek mekkora részét sikerül beilleszteni a költségvetésbe. A gyógyító intézményeknek persze mindegy, hogy melyik évi büdzsé terhére jutnak többletforrásokhoz. A jelek szerint a „vissza a múltba" akció segít majd megoldani a gondot, a parlament hétfői döntése alapján a 27,5 milliárd forintot kapnak a költségvetésben 2007-ben, illetve 2008-ban bent ragadt összegek terhére.

Amiképpen másutt, úgy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál is számolnak azzal, hogy a jövő évi költségvetés csak szűk mozgásteret hagy a tárcának. Bár a kormánytisztviselői törvény miatt elvben könnyebb felmondani a munkavállalóknak, a lapunknak név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint a tárcától tömeges elbocsátás nem várható. A jelenleg 1089 főt foglalkoztató KIM létszáma szerintük érdemben már nem csökkenthető. Tartalékok azonban még vannak a rendszerben, mégpedig a minisztérium háttérintézményei révén.
 

Jóllehet a húsz főt foglalkoztató, a határontúli magyaroknak szánt támogatásokat kezelő Szülőföld Alapon, vagy a tavaly év végén 23 fős állománytáblát felmutató Egyenlő Bánásmód Hatóságon már nem nagyon van mit leépíteni, másutt azonban elképzelhető a takarékoskodás. Ilyen például a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatala vagy a magyar kultúra külföldi megismertetését irányító Balassi Intézet. Ezen intézményeknél viszont részben közalkalmazottak dolgoznak. Ők pedig nem esnek a korábban egyszerűbb felmondást lehetővé tevő, kormánytisztviselőkről szóló jogszabály hatálya alá.

A Külügyminisztériumban úgy vélik, a létszám bizonyos csökkentését, az arányok módosítását a feladatok újfajta megosztása, a szakpolitikai tevékenység feltételeinek modernizálása is megköveteli. Már ez év közepén látták, hogy a külügyi terület költségvetési pozíciója sokkal rosszabb a vártnál. Emiatt a tavaly bezárt tíz képviselet mindegyikét nem lehet azonnal újra nyitni. Amennyiben sikeresen halad a külképviseleti rendszer megújítása, akkor jövőre már lehet elég forrás egy részük újranyitásához. A jövő év elejétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökének tisztjét, és ehhez nem egészen 15 milliárd forintos keretet kap. Ez az elnökséghez kapcsolódó teljes közigazgatási kör, vagyis valamennyi érintett minisztérium finanszírozását biztosítja - tájékoztatták lapunkat.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.