Kiherélték a bankok a lakáshitelesek mentőcsomagját
2010.10.10. 07:11

Kósa Lajos és Rogán Antal lakáshitelesek megmentését célzó javaslatcsomagja már csak nagy nehézségekkel nevezhető mentőcsomagnak. Az önkormányzati választások után benyújtott törvénymódosítás néhol nyomokban tartalmazza a nagy hévvel bejelentett eredeti ötleteket, a bankok sok javaslatot lesöpörtek vagy teljesen átírtak. A törvénymódosításban több olyan elemet találtunk, amelyek az eddigi szabályokat ismétlik meg, egy-két javaslat viszont valóban enyhítheti egy szűk réteg terheit, igaz, csak kismértékben.
Oszsza meg másokkal is
Nagy hévvel jelentette be még szeptember közepén a Fidesz tapolcai frakcióülésén, hogy törvénycsomagot dolgoznak ki a devizahitelesek megmentésére. Rogán Antal és Kósa Lajos akkor nyolc pontot jelentett be, többek között az ingyenes előtörlesztést, vagy a kamatemelés tiltását. A két kormánypárti politikus ezután ült le tárgyalni az adósok érdekeit képviselő civil szervezetekkel, majd az önkormányzati választások előtt két nappal bejelentették, hogy bár egy pont kiesett, a törvényjavaslat egyértelműen kimondja az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát az ügyfél számára hátrányos esetekben, befagyasztja a pénzintézetek által eddig alkalmazott díjakat, költségeket, azok további emelése nem képzelhető el. A részletek azonban csak a választások után váltak ismertté, a Fidesz ugyanis csak hétfőn nyújtotta be törvénymódosítását.
A javaslatot nézve azonban kiderül, hogy az ördög a részletekben lakozik, s nehezen nevezhető mentőcsomagnak. A bankok ereje is meglátszik a parlamentnek benyújtott változaton, sok javaslatot lesöpörtek, vagy annyira átírtak, hogy csak egy szűk rétegnek ad könnyebbséget.
Nincs több lenyúlás az árfolyamból
Az egyik legerőteljesebb áttörést érték el azzal a fideszes politikusok, hogy keresztülvitték a bankokon a PSZÁF javaslatát . A törvény hatályba lépése után ugyanis a bankoknak vagy a saját, vagy ha nincs, akkor a jegybank középárfolyamán kell átváltaniuk a törlesztőrészleteket és az előtörlesztést. Eddig ugyanis a hitelintézetek által alkalmazott törlesztési árfolyam a kereskedelmi bankoknál 1,3-1,5 százalékkal, a pénzügyi vállalkozásoknál pedig több százalékkal magasabb az MNB középárfolyamánál. Az igaz, hogy a törlesztőrészlet esetében a havi 1000-1500 forintos csökkentés nem húzza ki a bajból a lakáshiteleseket, de több százezer forinttal csökkenti az elő vagy végtörlesztési összeget. Egy 5 millió forintos hitel végtörlesztésekor például 100 ezer forintot lehet így megspórolni.
Nincs egyoldalú szerződésmódosítás, kivéve…
Az már a bejelentésnél is látszott, hogy az akkori első és második pontnak, azaz az ügyfélre hátrányos egyoldalú szerződésmódosítás és az önkényes kamatemelés megtiltásának nincs sok értelme azután, hogy ezt a banki magatartáskódex, amelyhez 270 hitelintézet csatlakozott, szabályozza. A Gazdasági Versenyhivatal például sorra büntette nyáron a nagy bankokat azért, mert vagy megemelte a kezelési költségeket, vagy új díjakat vezetett be.
A fideszes javaslat tulajdonképpen a magatartáskódex törvénybe foglalása, azzal a többlettel, hogy a kezelési költségeket és a díjakat már semmilyen okkal nem lehet emelni. A kamatokat azonban ezek után is megváltoztathatja a hitelintézet, de csak olyan indokokat fogadnak el, amelyeket egy kormányrendeletben később rögzítenek. Ugyanezt mondja ki egyébként a banki magatartáskódex is, ott az okok között szerepel például a jegybanki alapkamatemelés és a bankokat közvetlenül érintő adóváltozás is, ilyen változás például a bankadó is. Az okok listája egyelőre nem ismert, de információnk szerint a kormányrendelet szűkíteni fogja a banki kódexben meghatározott listát.
Ingyenes futamidő-hosszabbítás, de csak annak, aki még nem jutott bajba
Rogánék eredetileg azt javasolták, hogy automatikusan öt évvel hosszabbítsák meg a bankok ingyen a futamidőt annak, aki ezt kéri. A tárgyalások során a civilek és a bankok is fúrták ezt a pontot, mert valljuk be, nem kedvez az adósnak. A futamidő meghosszabbításával ugyan valóban csökken a havi törlesztőrészlet, ám sokkal többet kell összességében visszafizetnie az adósnak. Így ezt sem a civilek, sem a bankok nem szokták ajánlani.

Nem bírtak a bankokkal
Fotó: MTI
A politikusok mégis ragaszkodtak ehhez, így végül az került a törvénymódosításba, hogy annak kell ingyenesen meadni ezt a lehetőseget, aki öt éven belül nem kért futamidőhosszabbítást. A bajba jutott hitelesek viszont ezen már rég túl vannak, a figyelmeztetések ellenére a lakáshitelesek nagy százaléka a válság és a svájci frank árfolyamemelkedése miatt első lépésként kitolta a futamidőt, ráadásul a bankok saját maguk döntöttek úgy, hogy nem számolnak fel érte díjat. Így rajtuk ez már nem segít, legfeljebb azokon, akik most még tudják fizetni a hitelüket.
Az előtörlesztés lehetősége nem segít, ha már baj van
A „mentőcsomag” egyik pontjaként ingyenes előtörlesztést is ígértek a bajban lévő hiteleseknek, mire azonban megfogalmazódott a törvénymódosítás, az ingyenes előtörlesztés lehetősége jelentősen leszűkült. Az előtörlesztés feltétel nélküli ingyenessége egyébként nem segített volna egy bajban lévő adóson, hiszen aki nem tudja fizetni a törlesztőrészleteit, a legtöbb esetben egy összegben se képes visszaadni a hitelét. Általában egy ilyen adósnak arra sincs lehetősége, hogy egy másik banknál felvett kedvezőbb hitellel kiváltsa adósságát, ugyanis a törlesztési késedelmei miatt vagy egyáltalán nem, vagy csak sokkal rosszabb feltételekkel kaphat hitelt.
Ingyenes előtörlesztésre a javaslat szerint annak lesz lehetősége, akinek tartozása nem haladja meg az egymillió forintot (és az utóbbi egy évben nem élt ezzel a lehetőséggel), ha pedig több mint egymillióval tartozik, csak akkor nem kell előtörlesztési díjat fizetnie, ha már legalább két éve fizeti hitelét és az előtörlesztés összege nem haladja meg a felvett hitel felét. Ezt a szűk előtörlesztési lehetőséget a javaslat még tovább szűkíti azzal, hogy ha az adós egy másik pénzintézetnél felvett kölcsönből szeretné rendezni a tartozását, akkor mindenképpen ki kell fizetnie az előtörlesztési díjat.
Az utóbbi feltétel azt nehezíti meg, hogy az ügyfél kiváltsa hitelét egy másik bank segítségével, ha az kedvezőbb hitelfeltételeket kínál neki, vagyis fékezi a bankok közötti versenyt. Ez egyébként már évek óta megoldatlan probléma a bankszektorban, a Bankbizottság már 2006-ban javasolta az előtörlesztés és a bankváltás könnyítését, de egészen tavaly év végéig nem történt jelentős változás ezen a területen.
Tavaly decemberben Oszkó Péter az előtörlesztett összeg 1,5 százalékában akarta maximálni a kiszabható előtörlesztési díjakat, ezt azonban végül egy képviselői módosító javaslattal sikerült feltornászni 2-2,5 százalékra (a magasabb előtörlesztési díj a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelekre érvényes). A most benyújtott javaslat egyébként ebből a szempontból komoly elmozdulásként értékelhető, ugyanis 1-1,5 százalékra vinné le az előtörlesztési díjat. Ez a mérték már körülbelül azon a szinten van, amit 2006-ban a Bankbizottság vezetőjeként elfogadhatónak tartott volna – mondta a Hírszerzőnek Várhegyi Éva és egyúttal hangsúlyozta, hogy az előtörlesztést egyébként nem lenne ésszerű teljesen ingyenessé tenni, ugyanis a bankoknak valóban vannak költségeik, ha valaki például a hitel futamidejének lejárta előtt egy összegben kifizeti az adósságát.
Lassabban nőhet az adósság
A mentőcsomag egyik olyan pontja, ami a bajba kerülő hiteleseken valamennyit valóban könnyíthet, az a javaslat, mely szerint, ha az adós 90 napon túli késedelembe esik (ilyenkor általában fel is mondják a szerződést és eladják egy követeléskezelőnek), a pénzintézetek csak azokat a kamatokat és díjakat számíthatják fel, amelyeket a szerződés szerint is fizetnie kellett az adósnak, amikor még törlesztette tartozását.
Ez azt jelenti, hogy a hitelezők nem növelhetik a tartozást 90 napon túl a nemfizetés miatti büntetőkamatokkal, vagyis ha a parlament elfogadja az új szabályt, legalább lassulni fog a felhalmozott adósság növekedése. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a javaslat, különösen ha figyelembe vesszük a jövő áprilisig érvényben lévő kilakoltatási moratóriumot, hordoz némi kockázatot, ugyanis a fizetési nehézségekkel küzdő adósokat arra ösztönözheti, hogy felhagyjanak a törlesztéssel (különösen akkor, ha hallgatnak a miniszterelnökre, aki az önkormányzati választások előtt több alkalommal megismételte: Magyarországon nem lesznek kilakoltatások). Erre a problémára a bankok az utóbbi időben rendszeresen felhívják a figyelmet, ahogy egyik pénzintézeti forrásunk fogalmazott: azoknak, akik most nem törlesztik a hiteleiket, legalább a felük képes lenne fizetni, de a kormányzati nyilatkozatok hatására már nem látja kockázatosnak hitele bedőlését.
forrás : hirszerzo.hu
|