|
Lengyel László: A Fidesz-kormány magánya Európában
2010.10.01. 05:06

A Fidesz kormányon egyelőre nem viselkedik mérsékelt és kompetens középjobb pártként. Európában aligha akad olyan jobboldali párt, amely „gazdasági szabadságharcot” indított volna a válságkezelés intézményei és rendszere ellen. A kormánynak döntenie kell: folytatja-e a külön utas politikát vagy pedig alkalmazkodik az európai rend írott és íratlan szabályaihoz
Oszsza meg másokkal is
Európa politikai erői 2010 májusa – a görög euró-válság lezárása – óta két út közül választhatnak. Vagy elfogadják az európai válságkezelés rendszerét (az adósságot és a költségvetési kiadásokat csökkentő, a nagy államháztartási szerkezeteket átalakító reformprogramokat), bármennyire is népszerűtlenek a választópolgáraik előtt. Vagy tudomásul veszik, hogy ez a nyugatias európai polgárosodás és modernizáció iránya, vagy nemzeti külön útra lépnek. Vagy belátják, hogy a válság és a válság utáni gazdasági rendben a nemzetközi intézmények – az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank, a hitelminősítők, a nagybefektetők – szabályai alakítják az adott nemzetgazdaság feltételeit, mozgásterét, vagy elutasítják ezeket az intézményeket és szabályaikat.
Európa középjobb pártjai a válságkezelés rendszerének elfogadása mellett döntöttek. Kormányon és ellenzékben egyaránt az adósságcsökkentő politika, a megtakarítási programok mellé álltak. Hozzáértés és mérséklet – competence and moderation – a középjobb jelszava, vagyis elutasítják a jobboldali thatcheritákat, de az adógyűlölő teadélutánozókat is. A középre tartó, 2014-ig európai egyensúlyt és fenntartható növekedést kitűző középjobb kormányok diktálnak ma Európában.
Merkel, Sarkoty és Berlusconi. Fotó: AP
Angela Merkel kancellár és szigorú pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble még júniusban nyolcvan milliárd eurós takarékossági programot hirdetett meg. Nicolas Sarkozy elnök is rákényszerült mind a megszorításra, mind a nyugdíjrendszer szigorítására. Nagy-Britanniában a David Cameron vezette konzervatív-liberális demokrata koalíció pénzügyminisztere, George Osborne is szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba, és brit kormánykörökből kiszivárgott, hogy holnap, azaz szeptember 28-án a II. Világháborút követő időszak legszigorúbb költségvetését fogja előterjeszteni. Első ízben fordult elő a svéd történelemben, hogy a jobboldal újabb négy évre kapott felhatalmazást a kormányzásra: a Fredrik Reinfeldt vezette mérsékeltek megverték a régi rendhez ragaszkodó szociáldemokratákat.
Térségünkben a lengyel Tusk-kormány pénzügyminisztere, Jacek Rostowski mindvégig egyensúlyi politikát folytatott a válság idején. Az új cseh középjobb-liberális Necaą-koalíció vállalta a megszorításokat, csakúgy, mint az új szlovák Radičova-kormány, benne a magyar Híd párttal. A román PDL-RMDSZ középjobb Boc-kormány is kiitta a válságkezelés keserű poharát az IMF és az EU felügyelete alatt.
A cseh Necaą-kormány, Kalousek liberális szakértő pénzügyminiszterrel fölvázolta, hogy a 2010-es 5,9%-os hiányt 2011-ben, a tervbe vett 2,1 milliárd eurós megszorító csomaggal leviszik 4,6%-ra, majd 2012-ben leszorítják 3%-ra. Ehhez rendeli hozzá a nyugdíjreformot, a tandíjat a felsőoktatásban, a vizitdíj fenntartását az egészségügyben, a munkaerőpiac liberalizálását. A szlovák Ivan Miklos a 2010-es 7,8%-os hiányt 2011-ben 4,9%-ra kívánja csökkenteni, egy 1,75 milliárd eurós magtakarítási csomaggal.
Vannak kivételek? A Berlusconi-kormány – nemzetközi és hazai elemzők szerint – politikailag elhagyta a mérsékelt közepet, de leginkább nem csinál semmit. A középjobb „pártütők” Finivel az élen, megpróbálnak jobboldali alternatívát nyújtani. Emma Marcegaglia, a Confindustria – az olasz GyOSZ – elnöknője keresetlen nyilatkozatban figyelmeztette az olasz vállalkozókat: Itália lemaradhat versenytársaihoz képest. „Be kell fejeződnie a politikai színházasdinak, ami igazából Berlusconiról szól,. Elég a személyi politikából. A dolgozóknak és a vállalatok képviselőinek reformpaktumot, társadalmi szerződést kell kötniük, hogy a növekedés és a foglalkoztatás alapjait megteremthessük.”
A másik kivétel a Fidesz kormány. Ők egyedülállóan nem nyilatkoztak azonnal az európai rend mellett, és tettek le egyensúlyi programot – ellentétben a brit, a cseh, a szlovák új kormányokkal –, sőt, e rend ellen léptek fel. Eddig nem vázolták a kívánt növekedési pályát, és egyelőre a nemzetközi intézményekben sincs elegendő hiteles szakértő képviselőjük.
A középjobbot Európában az tartja a hatalmon és a centrumban, hogy a korábban gazdagodó középrétegek, amelyeket a válság sújt, hisznek a mérsékelt és szakmailag hozzáértő politikában, és nem hisznek se a szélsőjobb nacionalista populista, se a baloldal szociális populista jelszavaiban. A középjobb felszívta a bürokráciába a szakértő technokratákat, és ahol lehetett, megtalálta a középutat a megszorítás, illetve a foglalkoztatás fenntartása között.
Nálunk a vezérelvűségbe és inkompetenciába csúszó Fidesz-kormány eltávolítja magától a mérsékelt és a hozzáértésben, az európai modernizációban hívő szavazókat. Ha a pártban nem lesz szava a középjobbnak, Budapest és a nagyvárosok polgárainak, a pát nélkül maradt szavazótábor akár középbalra is átmehet.
A vezérelvű politika nem tűr ellensúlyt. A középjobb, az európai politika nem tűr vezéreket. Vagy-vagy.
forrás : hvg.hu
|