Oszsza meg másokkal is

Összesen 1900 milliárd eurós az európai nyugdíjhiány, derül ki az Aviva és a Deloitte tanácsadó cég napokban publikált nemzetközi felméréséből. A tanulmány szerint az Európai Unió tagállamaiban általánosan felmerülő problémáról van szó, a jelenlegi állás szerint ugyanis a 2011 után nyugállományba vonulók öregségi nyugdíjához több száz milliárd euró hiányzik több ország költségvetésében is.

A felmérés szerint Magyarország még a jobban állók közé tartozik, a tanulmány nálunk "csak" 9 és fél milliárd eurós, vagyis mintegy 2660 milliárd forintos nyugdíjhiányról beszél, míg a legrosszabb Németországban és Nagy-Britanniában a helyzet. A szigetországnak ugyanis majdnem 380 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók az aktív éveiknek megfelelő színvonalon, vagy legalábbis ahhoz közelítve élhessenek, a németeknél ez az összeg majdnem 470 milliárd euróra rúg.

Ez egyénekre lebontva azt jelenti, hogy hiába az állami nyugdíjbiztosítási rendszer, az Aviva és a Deloitte számításai szerint Magyarországon fejenként évente további több, mint félmillió forintot kellene még aktív éveik alatt megtakarítaniuk a 2011 után nyugdíjba vonulóknak ahhoz, hogy az átlagkeresetüknek legalább a 70 %-át nyugdíjként megkaphassák, míg a brit állampolgároknál ennek nagyjából hatszorosáról lenne szó.

Nem lesz több 60 éves nyugdíjas

Magyarországon 2009 májusában emelték fel a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre, ám a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának népi kezdeményezésére a parlament most újra fogja tárgyalni a korhatáremelést. A nyugdíjba vonulás határideje azonban nem csak nálunk okoz heves vitákat, Németországban az öregedő társadalom és az egyre nagyobb problémát okozó nyugdíjrendszer miatt már évek óta tervezik a korhatáremelést, bár komoly ellenkezést váltana ki bármilyen kormánnyal szemben is a 65 év megemelése.

Franciaországban, ahol az Aviva tanulmánya szerint 240 milliárdnál is több euró fog hiányozni a nyugdíjasok kifizetéséhez, már hónapok óta éppen a nyugdíjreform tartja lázban a belpolitikai életet. Pénteken már másodszor hirdettek általános sztrájkot a szakszervezetek, akik a nyugdíjkorhatár felemelése ellen tiltakoznak. A parlament alsóháza ugyan viharos körülmények közepette, az ellenzék hangos tiltakozása mellett már megszavazta a nyugdíjtörvény módosítását, a reform továbbra is élénk vitákat gerjeszt, az érdekvédelmi szervezetek pedig már most bejelentették, októberre a felsőházi vita előtt is újabb sztrájkokat fognak szervezni.
 

(Fotó: Fazekas István)
 

A nyugdíjreform legnagyobb felháborodást kiváltó része Franciaországban ugyanis éppen a nyugállományba vonulás korhatárának felemelése 60 évről 62-re. Nicolas Sarkozy kormánya most a nemzetközi tendenciákat követve felmenő rendszerben 2018-ig kívánja felemelni az 1951 után születettek esetében a nyugdíjkorhatárt, az ellenzéknél és a szakszervezeteknél azonban már ez is kiverte a biztosítékot, indokolatlannak és a francia viszonyokat semmibe vevőnek nevezve a javaslatot.

Európában mindeddig a franciák mehettek nyugdíjba az egyik legkorábban, az uniós tagállamok között ugyanis ritkaságnak számít a 65 évesnél fiatalabb nyugdíjas, Franciaországon kívül egyedül Görögországban volt idén nyárig ennél engedékenyebb a szabályozás, a görögök ugyanis már 55 évesen nyugállományba mehettek.

Összeurópai korhatáremelés várható?

A nyugdíjfinanszírozási rendszerben jelentkező 1900 milliárd eurós hiány-előrejelzésre egyelőre nincs adekvát válasz. A kérdéssel már az Európai Bizottság is foglalkozik, ami idén júliusban vitára bocsátotta a nyugdíjreformmal kapcsolatos "zöld könyvét", melynek célja, hogy egy közös európai ötletelés nyomán végül az unió tagállamai egységesen próbálják rendezni az egyre égetőbb problémát.

A nyugdíjakról szóló úgynevezett "zöld könyvet" idén novemberben fogja tárgyalni az Európai Bizottság, és bár a nyugdíjrendezés a tagállamok belügyeibe tartozik, a vitaindító javaslatcsomagban többek között a nyugdíjkorhatár is szerepel 70 évre, 2060-ig. A cél ugyanis az lenne, hogy az emberek életüknek legfeljebb harmadát töltsék csak el nyugdíjban, az életszínvonal és a várható élettartam általános megnövekedésével pedig ehhez emelni kell a nyugdíjazás korhatárát is.

Forrás: BBC, Le Point, Le Monde, Guardian, MTI, Hírszerző

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.