| Előtérben ! : Valami, amiben elsők voltunk Európában - 90 éves a Numerus Clausus |
Valami, amiben elsők voltunk Európában - 90 éves a Numerus Clausus
2010.09.27. 05:52
Az első, zsidókat diszkrimináló törvény volt a modern Európában - kilencven éve szavazták meg a Numerus Clausus törvényt, mely korlátozta a zsidó egyetemi hallgatók létszámát. Nem Magyarország volt az egyetlen a korban, aki bevezette ezt a rendelkezést, a szomszédos országok mellett még a Harvardon is volt egy ideig numerus clausus. A hazai rendelkezést 1928-ban visszavonták, ám újabb tíz év múlva már ismét zsidótörvényeket vezettek be Magyarországon.
Oszsza meg másokkal is
A "tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" szóló 1920/XXV. törvénycikket 1920. szeptember 21-én, Teleki Pál miniszterelnöksége idején szavazták meg. A numerus clausus azt jelenti, zárt szám – a felsőoktatási terminológiában egyes helyeken a mai napig használják a létszámkorlát megjelöléseként.
Az 1920-as törvényben egy szó sem esett a zsidókról. "Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét." – fogalmazott a jogszabály.
Az azonban nyilvánvaló volt, hogy a javaslat a zsidó egyetemisták ellen irányult. A trianoni döntés után amúgy sem volt más számottevő, elkülöníthető népcsoport Magyarországon. A zsidók aránya a felsőoktatásban jóval magasabb volt, mint az összlakossághoz viszonyítva: a hat százalékos lakosságarányhoz képest huszonöt százalékon felül volt az egyetemre járó zsidó fiatalok aránya, mely a zsidóság magyar társadalomban való elhelyezkedéséből adódott.
Kétes elsőség
A Numerus Clausust Európa első zsidóellenes törvényének tartják. Meghozása jól tükrözi a háború, a forradalmak és a trianoni döntés után padlóra került ország frusztráltságát, a dualizmus időszakának asszimilációs politikájával, és az ennek során az értelmiségben, a gazdaságban és a politikában jelentős pozíciókat szerző zsidósággal szembeni ellenérzéseket.
Hitler és Teleki Pál. Diszkriminálni akartak, nácikat nem akartak: nem sikerült.
(Fotó: Képes Vasárnap, archív)
A törvény a mai fogalmaink szerint rasszista és asszimiláció-ellenes. Alkalmazásakor a zsidókat nem vallás, hanem faji alapon különböztették meg. Így egyrészt nem számított, ha valaki kikeresztelkedett, és teljesen azonossá vált a többségi társadalommal. Másrészt a törvény logikája sajátos megoldási javaslatot kínált a háború és az utána történtek által sújtott magyarság talpra állásához azáltal, hogy különbséget tett az egy államhoz tartozó "népfajok" között.
A Numerus Clausus ugyanakkor beleillik a korabeli Európa és a világ gondolkodásmódjába. Az első világháború utáni években számos másik országban vezettek be olyan numerus clausus-szabályokat, melyek a zsidó hallgatók számának korlátozását szolgálták. Közép-kelet Európa Magyarországhoz hasonló autokratikus fél-demokráciái – Lengyelország, Románia - mellett Hollandiában, sőt az USA-ban is volt érvényben korlátozás, többek közt a Harvard egyetemen is.
Rövid konszolidáció
A magyarországi Numerus Clausus azonban nem a nácizmushoz vezető egyenes út első állomása. A nemzeti szocialista eszme csak évek múlva fejlődött ki Németországban, megjelenése Magyarországon a harmincas évekre tehető – addigra azonban már a Bethlen István miniszterelnök nevéhez köthető konszolidációs politika részeként 1928-ban eltörölték a törvény diszkriminatív rendelkezését.
A Horthy-korszak megszilárdulásával járó konszolidáció, a Numerus Clausus-törvény enyhítése azonban nem járt az egyetemi élet teljes zavartalanságával. Az egyetemeken szerveződő "hazafias szervezetek", - a legismertebb a Turul Szövetség – rendszeresen zaklatták a zsidó diákokat, nemegyszer tettlegesen is. A zsidók létszáma nem is érte el a háború előttit.
A teljes zsidóságot sújtó zsidótörvények bevezetésére 1938-tól került sor. A törvények kezdetben vallási, majd faji alapon korlátozták a zsidók számát a különféle foglalkozásokban. Ezek már részben a náci Németország nyomására, illetve a magyar politikai elit "jobbratolódása" nyomán születtek, miközben ugyanennek a politikai elitnek egy része még megpróbált távolságot tartani maguktól a németektől. Ennek sikertelenségét ismerte el a Numerus Clausus és az 1939-es II. zsidótörvény elfogadása idején miniszterelnök Teleki Pál, aki a németek oldalán háborúba lépés elkerülhetetlenségét látva 1941. április 3-án főbelőtte magát.
forrás : hirszerzo.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
