Oszsza meg másokkal is

A zsúfolt ház, többek között a környező országokból is érkezett 11.200 érdeklődő előtt tartott Bevezetés a tibeti buddhizmusba című tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: a különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni, harmóniát kell teremteni.

A buddhizmus első számú vezetője humorral is átszőtt beszédében kiemelte: a világvallásokban "óriási azonosság", hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátók, toleránsak legyenek az emberek, és igyekezzenek magukban "belső megelégedettséget és önfegyelmet" kialakítani.

A láma megmondta, miről szól a dzsihád

Több mint kétórás tanításában a XIV. dalai láma felhívta a figyelmet, hogy az iszlám által hirdetett szent háború, a dzsihád a közhiedelemmel ellentétben nem az emberek pusztításra szólít fel, hanem arra, hogy "a magunkban lévő negatív érzelmeket megöljük". Ugyanerre hívja a hívőket a kereszténység is. Az összes világvallás közös jellemzője az is, hogy fontosnak tartják az oktatást.
 

A képre kattintva tekintse meg galériánkat!

Tendzin Gyaco kitért arra, hogy "mindannyian érző lények vagyunk, mindannyian boldogságra törekszünk, és igyekszünk elkerülni a szenvedést". A materiális javak azonban véleménye szerint nem hozhatnak az embereknek minden téren megelégedettséget, mert a "tudati tapasztalatok a materiális tapasztalatoktól függetlenek". Éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy "önmagunkba tekintsünk és kialakítsuk az állhatatosságot", amely kialakíthatja az emberben a belső békét.

> Hat éves sem volt, mikor megkoronázták

A Dalai Lámát (a név jelentése: a Bölcsesség Óceánja) Avalokitésvara, az Együttérzés Buddhájának újraszületéseként tisztelik. Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma 1935. július 6-án született egy földműves család gyermekeként egy Takcer nevű tibeti faluban. Szülei Lhamo Dhondupnak nevezték el. Két éves korában jóslatok alapján a Dalai Láma tizennegyedik reinkarnációjaként azonosították és Lhaszába vitték. 1940 február 22-én, öt és fél éves korában a Dalai Lámát formálisan megkoronázták, ekkor vette fel a Tenzin Gyatso nevet. Tanulmányait hat évesen kezdte meg.

(Forrás: dalailama-budapest.hu)

Több ezer éve különféle vallások alakultak ki, "hogy reménységgel szolgáljanak az embereknek a nehézségekkel szemben" - emlékeztetett. Kétszáz éve pedig fejlődésnek indult a tudomány, ami viszont nem hozta meg az embernek a belső békét, mert "ezt nem lehet csak úgy megvásárolni, ezt csak a belső tudattal lehet kialakítani". Pusztán az imádság nem hoz materiális eredményeket, ezekért az embereknek is tenniük kell. A boldoguláshoz boldog családok és boldog közösségek is kellenek - világította meg.

Mindig voltak bajkeverők

A buddhizmus felhívja a figyelmet arra, hogy "valamennyi érző lény javát szolgáljuk". Minden vallásban minden történelmi korszakban voltak és vannak "szélsőséges bajkeverők, de rájuk nem szabad odafigyelni, a vallások lényegét nem ők képviselik" - fejtette ki Tendzin Gyaco.

> Vérbe fojtott felkelés

1950-ben a kínai hadsereg megszállta Tibetet. Egy évvel később a Dalai Láma tizenhat éves lett, és miközben az ország helyzete egyre reménytelenebbé vált, teljes politikai felelősséget vállalt magára hazája érdekében. 1954-ben Pekingbe utazott, hogy egyezségre jusson Mao Ce- tunggal, és más kínai vezetőkkel. 1956-ban Buddha Nirvánába jutásának 2500 évfordulóján Indiába utazott.

Több közeli tanácsadója is arra kérte, hogy maradjon Indiában és ne térjen vissza Tibetbe, de ő úgy döntött, visszautazik Lhaszába, hogy folytassa a kínai megszálló erőkkel történő békés együttélésre irányuló erőfeszítéseit. Kína Kelet-Tibetben bevezetett kegyetlen intézkedései békés megoldást célzó terveit keresztülhúzták. A kínai megszállók a tibeti nép 1959. márciusában kirobbant felkelését vérbe fojtották. 1959-ben és 1960-ban mintegy kilencvenezer tibeti vesztette életét. Az események alakulását látva a Dalai Láma, és több tízezer tibeti a Himalája hegyein keresztül kénytelen volt Indiába menekülni.

(Forrás: dalailama-budapest.hu)

Az emberi énre vonatkozó kérdésekre - például hogy van-e eleje és vége? - adott válaszok különbözősége miatt vannak különböző vallások. A buddhizmus szerint nincs a tudattól függetlenül létező én, "az én a test és a tudat együttes eredménye" - fogalmazott a XIV. dalai láma.
 

A képre kattintva tekintse meg Tibetben készült galériánkat!

Mint mondta, a buddhizmus a többi világvalláshoz hasonlóan az énközpontúság csökkentését szorgalmazza, de nem hisz a teremtő istenben. A test kialakulásának csak egyfajta kezdete a fogantatás, mert annak előzménye megtalálható a szülőkben, akiké pedig az ő szüleikben, és a sor a végtelenségig folytatható, mert "a folyamatok kezdetét nem lehet kijelölni".

Az úgynevezett finom tudat, az ember legbelsőbb tulajdonsága állandóan változik, a változásnak pedig okai vannak. A finom tudat oka csak egy korábbi tudat lehet, tehát az énnek nincsen kezdete. Ugyanígy minden egyes jelenség is okokra vezethető vissza. A halál után a finom tudat nem szűnik meg. A fizikai halál pillanatában a finom tudat kiszabadul addigi kötöttségéből, és tovább létezik - ismertette a buddhizmus egyik tanítását.

1956: törédést érzett a magyarok iránt

A dalai láma kifejtette: az élet során képzéssel megváltoztatható az ember tudata, ezáltal "az ártalmas érzelmi beállítottságot" meg lehet szüntetni a szenvedést okozó emberi tudatlanság felszámolásával. A tudati fejlesztéssel befolyásolhatjuk a halállal való szembesülés okozta fájdalmat is - mutatott rá. A dalai láma utalt arra, hogy az 1956-os forradalom idején a magyarok "rendkívüli akaraterővel küzdöttek az elnyomó rendszerrel szemben", és akkor törődést, szolidaritást érzett a magyarok ügye iránt.

A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap Magyarországon először 1979-ben járt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött itt, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben érkezett Magyarországra.

> A száműzetéstől a Nobel-Békedíjig

1960 óta a Dalai Láma az észak-indiai Dharamszalában él. A száműzetésben ő és az emigráns kormány elkötelezett politikát folytatott a tibeti nép és kultúrájának megóvása érdekében. 1987-ben bemutatta "Öt pontos béketervét", amely az első lépés volt Tibet jövőbeni státuszának tisztázása felé vezető úton. 1989-ben a tibeti vezető elfogadta a Nobel-Békedíjat, melyet a tibeti helyzet békés megoldása érdekében tett erőfeszítéseiért adományoztak neki.

Eddig összesen ötvenkét országba tett utazásai, és politikusokkal, államfőkkel, vallási vezetőkkel történt találkozói során a tibeti helyzet, és más konfliktusok békés megoldása, az emberi jogok, és a környezet megóvása mellett szólalt fel. Számtalan államférfi fogadta hivatalosan. A politika, a vallás, a tudomány és a gazdaság világának befolyásos személyiségei folyamatosan keresik társaságát, hogy eszmét cseréljenek különböző kérdésekkel kapcsolatban. Rendszeresen hívják meg a világ különböző országaiba, hogy kifejtse véleményét a békés együttéléssel, és a világbékével kapcsolatban, illetve azért, hogy tanításokat adjon.

Ám az utóbbi évtizedekben egyre komolyabb világpolitikai szereplővé vált pekingi kormány "érzékenységéhez" történő igazodás a világ országainak többségében megakadályozza a dalai láma kormányzati szintű fogadását. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nincs egyedül azon állam- és kormányfők között, akik kerülik társaságát - de Fehér Ház-beli látogatása is megalázó körülmények közepette zajlott le - a vallási vezetőt konkrétan szemeteszsákok között csempészték ki az amerikai elnök rezidenciájáról Joe Biden alelnökkel folytatott megbeszélése után.

Forrás: dalailama-budapest.hu/Hírszerző

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.