Oszsza meg másokkal is

Amint az ismert, a „kommunista rendszer bűneinek tagadása” miatt jelentette fel Biszku Béla egykori belügyminisztert Szilágyi György országgyűlési képviselő (képünkön), a radikális nacionalista Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöki kabinetirodájának vezetője. Az Országos Rendőr-főkapitányságon Hatala József altábornagyhoz, a 2010. július 1.-től kinevezett új vezetőhöz (Pintér Sándor belügyminiszter és az első Orbán-kormány emberéhez) érkezett feljelentés a „kommunista rendszer bűneinek tagadása” mellett a Duna TV-ben elhangzott interjú tartalmából bűncselekményként jelölte meg azt is, hogy az egykor volt belügyminiszter szerint „1956 nem volt forradalom”…

Az 1966. november 11-én született 44 éves, jelenleg politikusnak nevezett, fiatalember már a kilencvenes évek elején tagja volt annak a huligánbandának, akiket a Fradi-pályán és a kerületi rendőrségen jól ismertek: a hírhedt „2-es szektor” nemigen politizált – ha csak az antiszemita, rasszista skandálások vezénylését nem soroljuk a társadalmi tevékenységekhez.

Pályafutását Csurka pártjában, a MIÉP-ben kezdte, mint a későbbi jobbikosok jelentős része, de számára még a csurkisták sem voltak eléggé radikálisok, ezért később az újnyilasok egyik gyűjtőhelyéhez, a Magyar Nemzeti Front elnevezésű, még a szélsőjobboldaliak táborában is olykor meghökkenést keltő antiszemita kijelentéseikről, akcióikról ismert csapathoz igazolt. – Oda, ahol addig és azóta olyan náci érzelmeikről ismert figurák fordultak meg, mint ifj. Tompó László teológus (a Szittyakürt, a Front és egy egész sor fajgyűlöletükről ismert orgánum munkatársa), Dobszay Károly munkanélküli (magyar-német kettős állampolgár, önmagát költőnek nevező hungarista propagandista), Schuster Lóránt zenész (a P. Mobil frontembere) és sokan mások is, akik megfordultak a Budapest V. kerület, Semmelweis utca 1-3 számú házban lévő irodájukban… Gyermekeit, hogy apjuk ősmagyar származásával a nyilvánosság is tisztában legyen, Bíbor Enéh és Kincső Szüvellő nevekkel látta el… Megúnva a „globális elit” elleni harcot, a Solymosi Eszter sírjánál évenként tartott megemlékezéseket – mert ebből megélni nemigen lehetett – igazolt át 2008-ban a Jobbik Magyarországért Mozgalomba.

„1956 nem volt forradalom”. – Biszku Béla nyugállományan lévő MSZMP-politikusnak ez a mondata, ez a véleménye, a Büntető Törvénykönyv június havi módosítását követően már bűncselekménynek számít, még akkor is, ha korábban, 20 esztendőn keresztül, sőt, jelenleg is, az Alkotmány biztosította a szabad véleménynyilvánítás szabadságát. Az országban működő szélsőjobboldali, nyíltan náci vagy hungarista eszmeiségű szervezetek tagjai, az általuk működtett többnyire elektronikus hírközlők, internetes honlapok (pl. a Kurucinfo, Hunhír, Barikád, Szent Korona Rádió, Harctér, stb.) egyetlen munkatársát sem vonták felelősségre az elmúlt két évtizedben. De az elmúlt hónapokban, a Btk. módosítását követően sem – holott az utcákon, a radikális szervezetek tüntetésein, a nemzetiszocialista organizációk által terjesztett propagandaanyagokban a bűnüldözők bőségesen találnának okot, okokat a büntetőeljárások megindítására.

A Bőny és Győr térségében fegyveres kiképzéseket tartó neonáci alakulatok, a rasszista gyilkosságoknak ideológiai hátteret biztosító nemzetiszocialista szellemi műhelyek szabad működése, a megfélemlítések és fenyegetések mindennapossá válása nem számítottak bűnnek az elmúlt években – a bűnüldözés gépezete egyetlen vélemény elhangzására várt, hogy a „bűnöző cigányok”, a „nemzetidegen zsidók” után a „tömeggyilkos kommunistákra” is lecsapjon. És ha pillanatnyilag még csak egyetlen egy kilencvenes éveit taposó öregemberről írunk – semmi garancia sincs arra, hogy holnap, holnapután ne a „nemzetellenes” újságírók, bírók, művészek ügyei kerüljenek a hírlapok első oldalaira.

Azt, hogy ügyészségek miért nem tették kötelességüket az utóbbi hónapokban – miért nem oszlatták fel (éppen a Fidesz MPSZ parlamenti többségével megszavaztatott törvénymódosításokra hivatkozva) a nemzetiszocialista, antiszemita, rasszista pártokat és társadalmi szervezeteket – mindezek megválaszolása a jegyzet kereteit szétfeszítenék. Az újságírónak, akarva-akaratlanul az elmúlt két évtized semmittevését is górcső alá kellene venni – de a szocialista-liberális kormányok nyolc évét mindenképpen… Várható volt, hogy a rendcsinálás közepette, ráadásul az önkényuralom évtizedeire emlékeztető parlamenti többség birtokában olyan alapvető szabadságjogokhoz, mint a szólás- és véleménynyílvánítás szabadsága, a tájékoztatási és sajtójogok, valamint a gyülekezési jog lesznek az elsők melyekhez hozzá fog nyúlni az önmagáról erőt és határozottság képzetét keltő kormány.

„Hamarosan mind a 386 képviselőnek színt kell vallania: igen vagy nem!” – üzenték meg azok a politikusok, akikről tavaly előre megírtam, hogy nem fognak megállni a Kossuth Lajos téren… Dr. Staudt Gábor, Szilágyi György és Vona Gábor T/1050 nyilvántartási számon javaslatot nyújtott be a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvény módosításáról.

„A Magyar Köztársaságban nem folytathat politikai tevékenységet, nem lehet állami vezető, társadalmi szervezet vezető tisztségviselője, vezető beosztású kormánytisztviselő, vezető beosztású köztisztviselő, vezető beosztású közalkalmazott, a rendvédelmi szervek illetve a Magyar Honvédség vezető beosztású tagja, bírósági illetve ügyészségi vezető, állam illetve önkormányzati többségi vagy résztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy ezen gazdasági társaság ellenőrző szervének tagja, aki az 1990. Május 21-ét megelőző időszakban állami vezető, az egykori állampárt vezető tisztségviselője, vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztje volt.”

A szélsőjobboldali társulat – napjainkra már EP-képviselettel is rendelkező országgyűlési párt – már 2006-ban népszavazást próbált kezdeményezni abban az ügyben, hogy az egykori MSZMP vagy KISZ vezető testületének tagjai voltak, ne tölthessenek be államtitkári vagy annál magasabb rangú kormányzati tisztséget… Ezt a kérdőívet akkor nem hitelesítette az Országos Választási Bizottság, később az elutasítást az Alkotmánybíróság is helybenhagyta, indoklásában hangsúlyozva, hogy a népszavazásra feltenni szándékolt kérdés burkoltan alkotmánymódosításra irányul…

Most mit fog tenni a Fidesz MPSZ?

A saját „kommunistáinak” – az MSZMP és a KISZ renegát tagjainak – megvédése fontosabb lesz számára, mint a nemzeti oldalnak mondott közélet megtisztítása? Baloldali szempontból ugyanis csak bűnelkövetők vannak. A „komcsizás”, komunistázás (továbbá a „cionliberális”, „zsidó érdekeket képviselő” kifejezések) legfeljebb hangulatkeltésre alkalmasak. Tisztában vannak ezzel a jobboldali politikai irányítói is – konkrét gazdasági-társadalmi gyógymód hiányában ezért használják és tűrik el a populizmus ismert jelenségeit.

A törvényjavaslat egyik benyújtójának azonban mindenekelőtt a rendőrséggel, majd a büntetőbírósággal lesz randevúja. – Ugyanis az egykori huligán, a napjainkra törvényalkotóvá és népképviselővé lett Szilágyi György 2010. június 15-én Budapesten, a XXII. Kerületi Csöngő utca 3 sz. alatt – immár a mentelmi jog oltalma alatt – engedetlenséget tanúsított a jogszerűen intézkedő rendőrökkel szemben. Az eset a „nemzeti oldalnak” nevezettek világában nem számít újdonságnak. A Fidesz MPSZ országgyűlési képviselői 2007. februrár 2-án tömegesen követtek el szabálysértést azzal, hogy élükön Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökkel, elbontották a Kossuth Lajos téren biztonsági okokból felállított kordonokat. A „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” – ilyen volt az ellenzéki Fidesz-képviselők Kossuth Lajos téri akciója is – igen nehezen, vagy egyáltalán nem határolható el egyrészt a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményétől, másrészt a rendzavarás hatályban lévő szabálysértésétől. – Ahogy Orbán csapata kétségtelenül törvényellenes magatartást tanúsított 2007-ben, úgy Szilágyi György ultranacionalista is megszegte a törvényeket. A Fidesz MPSZ képviselői - a törvény előtti egyenlőség elvét figyelmen kívűl hagyva – nem kaptak büntetést… valószínűleg Szilágyi június 15-i ténykedésének sem lesz büntetőjogi következménye.

A legfőbb bűncselekményt – ahogyan az olvasható volt a napilapokban – e nyáron egy történelmi kérdésre adott válasz jelentette, egy idős, egykori politikus véleménye… amely a társadalmi bűnök rengetegében hangzott el.

forrás : magyarorszag.ma / Szemenyei-Kiss Tamás

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.