Oszsza meg másokkal is

Előbb az Orbán Viktor által felkért tanácsadó testület, majd az Országgyűlés eseti bizottsága állhat elő ötleteivel. És bár a miniszterelnök korábban még 2012 közepére-végére várta az új alaptörvényt, jelen állás szerint jövő év tavaszán elfogadhatják az új alkotmányt. Amelyről egyelőre alig tudni valamit, csak néhány pletyka értékű hír ismert: a Szent Koronának helye van benne, ám a népszavazásnak kevésbé; várhatóan nem hoz félprezidenciális rendszert és elveti a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Miközben pedig készül az új alaptörvény, a Fidesz - sokszor kevéssé érthetően - a jelenlegit is átvariálja, olykor hibákat is elkövetve.

Néhány héten belül elkészíti az új alkotmányra vonatkozó koncepcionális javaslatát az Orbán Viktor miniszterelnök által felkért tanácsadó testület, feltéve, hogy tartják a korábban meghirdetett menetrendet. A Boross Péter egykori miniszterelnök, Pálinkás József MTA-elnök, Szájer József és Schöpflin György fideszes EP-képviselők, Pozsgay Imre egykori állampárti politikus alkotta grémium elvileg szeptember végén állhat elő ötleteivel. (A csoportnak egy ideig Stumpf István is tagja volt, ám ő mára már alkotmánybíró.) Nem sokkal ezután pedig egy szélesebb kör, az Országgyűlés 45 tagú alkotmány-előkészítő eseti bizottsága is előállhat a saját koncepciójával, amelyet december közepén tárgyalnak meg. De ez utóbbi bizottság holmi ötletelésnél tovább is jut: december végéig határozati javaslatot terjeszt majd a Ház elé, amely kijelöli az új alkotmány kereteit. Mindezeken túl az is feladata lesz, hogy áttekintse és értékelje, hogy a hatályos alkotmány "megfelelően tartalmazza-e az alkotmányfejlődés történelmi értékeit", és biztosítja-e az emberi és állampolgári jogok érvényesülését.

Kérdés azonban, hogy a kormánypártokon kívül mennyi beleszólása lehet az ellenzéknek az alaptörvény megalkotásába. Az eseti bizottságban ugyanis komoly túlsúlyban van a Fidesz-KDNP: összesen 30 tagjuk van, míg az MSZP 7, a Jobbik 6, az LMP 2 tagot delegálhatott a szervezetbe. Nem sok jót ígér, hogy amikor a munka menetrendjéről szavaztak, akkor, bár az ellenzék a rohanás ellen volt, a Fidesz-KDNP erőből átvitte saját, december végére vonatkozó ötletét. Még annak ellenére is, hogy az ellenzékiek szerint ilyen rövid idő alatt nem lehet érdemi munkát végezni.

A nagy sietség azért is furcsa, mert Orbán Viktor miniszterelnök májusban - amikor megerősítette, hogy kétharmados többséget szerzett pártja új alkotmányt készít - még arról beszélt, hogy 2012 közepére vagy végére készülhet el az új alaptörvény. Orbán ekkor egyébként arról is beszélt, hogy az új alkotmányban megtörténik majd az általa oly' sokat emlegetett forradalom "kifejeződése" is. Szerinte ez a forradalom a változás mélységét, lehetőségeit jelenti majd. A forradalom azt jelenti, hogy olyan változtatásra adódik lehetőség, amelyre korábban csak utcai nyomásgyakorlás eredményeképpen volt lehetőség - vélte Orbán.

Ennél sokkal többet egyébként azóta sem tudunk arról, hogy mi lesz benne az új alaptörvényben. Egy-két lehetőség felmerült ugyan, ám semmi kézzelfogható nem került nyilvánosságra. Az viszont egyre valószínűbb, hogy a Szent Korona valamilyen módon benne lesz a szövegben. Egy nemrégiben megjelent interjúban Schmitt Pál államfő például tudatta: javasolni fogja, hogy "az új alkotmány preambuluma tartalmazza a kereszténységre történő utalást és a Szent Koronát, amely a magyarság európaiságának és európai értéktartalmának közjele". Ezen gondolatát korábban is elmondta már Schmitt. De egy ezzel szinte megegyező alapvetés felmerült már az Orbán által felkért bizottság ülésén is. A szárnyra kapott javaslat szerint ugyancsak az előszóba kerülhetne bele Isten, a kereszténység, valamint a magyar őstörténet és a Szent Korona-tan. (A Szent Korona valamilyen módú törvénybe emelése nem állt távol Stumpf Istvántól sem, aki alkotmánybírói meghallgatásán beszélt erről.)

A törvényszövegre, azaz a tartalmi részekre vonatkozó konkrétumokat ugyancsak alig tudni. Több nyilatkozatból sejteni lehet, hogy a kormánypártok nem változtatnának a jelenlegi közjogi berendezkedésen, azaz nem kívánják bevezetni a prezidenciális vagy félprezidenciális rendszert. Tudni lehet azt is, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítványt - mellyel a kormányzópárt miniszterelnököt cserélhet - elhagynák a szövegből. És ami talán a legérdekesebb: a Fidesz által korábban előszeretettel használt és a (túlzó módon a) kormány elkergetési lehetőségének is "kinevezett" népszavazás lehetőségeit szűkítenék. A két módosítást a tanácsadó testület egyik tagja, Schöpflin jelentette be augusztus elején egy Magyar Hírlapban megjelent interjújában. Erre reagálva egyébként az MSZP azt követelte, hogy ne korlátozzák az emberek közvetlen véleménynyilvánításának szabadságát, hagyják meg a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét és erősítsék az ellenzéki kontroll lehetőségét. Szerintük ugyanis a Fidesz minden olyan lehetőséget ki akar irtani a magyar demokráciából, amelyet azért alkotott meg az első demokratikus parlament a rendszerváltáskor, hogy kontroll alatt lehessen tartani a mindenkori kormányt.

A referendumok kapcsán érdekes szál az is, hogy Orbánék nem tartanának népszavazást az új alkotmányról. Előbb a miniszterelnök maga tudatta, hogy "a parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon, (...) ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el". Kijelentései után nem sokkal Schmittnek sikerült azt mondania: az alkotmányról szóló népszavazás már megtörtént az országgyűlési választásokkor, amikor kétharmadot kapott a Fidesz. Referendum tehát nem lesz, pedig - ahogy az lapunk múlt heti összeállításából és több szakértő véleményéből is kiderült - egy új alaptörvény legitimitását csak erősíthetné az arról való népszavazás.

Belepiszkáltak a hatályosba is

Bár már készül az új alkotmány, a jelenleg hatályos szövegbe is belenyúlt a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz és nem mindig érthető módon. Volt tiszta eset, amikor a kormányalakításhoz volt erre szüksége: Semjén Zsolt KDNP-elnök és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter miatt be kellett ugyanis vezetni a miniszterelnök-helyettes fogalmát. Kevésbé érthető viszont, hogy a gőzerővel készülő új alkotmány mellett miért volt sürgős a médiatörvénnyel összhangban bevinni a szövegbe a véleménynyilvánítás szabadságát, és a közszolgálati média fogalmát is. Egyértelműbb a helyzet annál a módosításnál, amely arról szólt, hogy a fegyveres szervek leszerelt tagjai három évig ne legyenek válaszhatók. Ebben az esetben ugyanis bizonyosan nem akarták megvárni az új alkotmányt, hiszen októberben lesznek az önkormányzati választások. Sokak szerint egyébként a fegyveresekkel jó viszonyt ápoló Jobbiknak akartak így keresztbe tenni.

A javaslat eredetileg öt évről szólt volna, ám ebben az esetben egy fideszes jelöltet, Borkai Zsolt győri polgármestert is érintette volna a tiltás, így a törvényt személyre szabták. A lex Borkai néven elhíresült módosítás így jelölte végül ki a három éves korlátot. Ugyancsak kérdéses módosítás volt az, amellyel az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak választási módját írták át. Ezzel - a jelenlegi országgyűlési összetétel mellett - a Fidesz egymaga jelölhetett bírát. Ha a módszer nem is, a sietség itt még némileg érthető is lehet: évek óta nem volt teljes az Ab. A közbiztonsági csomaggal összhangban ugyancsak belepiszkáltak az alaptörvénybe, azért, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is ítélkezhessenek.

A módosításnál kisebb bakit is elkövettek: a bírók függetlensége alaptörvényben van garantálva, ám az immáron ugyancsak ítélkező titkároké nem. És az első - még a kormány megalakulása előtti - módosításukat valószínűleg csak a választóknak való megfelelési kényszer miatt fogadták el: az új választási törvény kidolgozása előtt 200 fősre csökkentették a parlament létszámát, pedig erre bőven lett volna idejük 2014-ig, amikortól kisebb parlamentje lesz az országnak.

forrás : H.B.B. / Népszava

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.